„Tizenhét évi politikai újságírói munka után tavaly úgy döntöttem, elhagyom a pályát, mert egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a szellemi polgárháborús környezetben nem lehet érvényes újságírói munkát végezni” – írta az egyenesen Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz intézett levelében még 2005-ben Obersovszky Péter tévés újságíró, aki egyben felhívta az államfő figyelmét az „egyre veszélyesebb, a demokratikus nyilvánosságot súlyosan veszélyeztető tendenciákra”.

Úgy tűnik, azóta végérvényesen lezárult a szellemi polgárháború: szeptembertől Obersovszky veszi át az m1 Az Este című műsorának vezetését. Eddigi műsora, a kereskedelmi tévék vasárnap esti kínálatával szemben kissé alulvértezetten harcba induló A lényeg helyett így a közszolgálati csatorna napi közéleti műsorának egyedüli vezetője lesz a hírhedt Schmitt-interjú készítője. Az eddigi műsorvezetőknek menniük kellett: Szöllősi Györgyi átkerült a Híradóba, Gulyás Istvánt pedig a Ma Reggelbe száműzték.

A bajkeverő tévémaci

A korábban drámai módon belengetett visszavonulás előzménye Obersovszky 2005-ben megjelent Öljétek meg Tévémacit! című könyve volt, amelyben a kereskedelmi televíziózás állítása szerint belülről alaposan megismert, hazug világát kívánta leleplezni. „Könyvemet igenis a harag diktálta. A harag azokkal szemben, akik hazudnak, akik vásári komédiává züllesztik a közéletet” – írta a tévés, aki közvetlenül utána viszont már azért haragudott, amiért kétségbe vonták botránykönyvébe foglalt állításainak igazságtartalmát. Annyira, hogy kissé teátrálisan kilépett a Magyar Újságírók Országos Szövetségéből (MÚOSZ), amiért a szakmai érdekvédő szervezet elnézi, hogy „bemocskolnak egy újságírót, aki igazat ír”.

A Schmitt Pállal készített interjú közben.

m1 / youtube

A könyv pletykaszintű értesülésekből áll össze, amelyek semmi más célt nem szolgáltak, mint hogy a pletykaéhes közönség igényeinek kiszolgálásával fokozza könyvének kelendőségét – mondta ki ehhez képest a Fővárosi Bíróság abban a személyiségi jogi perben, amit Vujity Tvrtko újságíró indított Obersovszky ellen. Vagyis a bírósági ítélet szerint kifejezetten „üzleti célú jogsértés” történt, amikor a TV2 riporteréről korábbi kollégája – őt gúnynéven emlegetve – egész fejezetben anekdotázott valótlanul, megsértve a jóhírnévhez fűződő jogait.

Bukta, majd behajtás

Mivel Obersovszky állításainak valóságtartalmát a perben nem tudta bizonyítani, a bíróság 2006-ban első fokon „a jogsértések nagy számára és kiemelkedő tárgyi súlyára tekintettel” az addig megítélt legnagyobb nem vagyoni kártérítéssel megegyező 4,5 millió forintos összeg megfizetésére kötelezte, ehhez jött még a 2 millió forintos vagyoni kártérítés. Bár a hasonló perekben megszokott százezres vagy legfeljebb egy-két milliós kártérítésekhez képest rekordösszegűnek számító 6,5 milliós kompenzálást másodfokon csökkentette a bíróság, a jogsértést itt is megállapították.

A jogerős bírósági ítélet ellenére Obersovszky nem fizetett, ezért Az Este frissen kinevezett műsorvezetőjének fizetéséből éveken át a végrehajtónak úgy kellett letiltatnia a kártérítés törlesztésére szánt összeget. A bíróság azt is kimondta, hogy Vujity Tvrtkótól elégtételként – saját költségén – a legnagyobb bulvárlapban kell bocsánatot kérnie, illetve közzétetetnie az ítéletet, ha már a botránykönyv részletei itt is megjelentek. Ennek sem tett eleget, végül információink szerint a megrágalmazott riporter ettől eltekintett, így megúszta egy magánlevélbe foglalt mea culpázással. A tévémacis botránykönyv miatt Csisztu Zsuzsa szintén sikerrel indított pert, Obersovszky rá vonatkozó állításai is megbuktak a bíróság előtt, így itt is milliós kártérítés lett az eljárás vége.

Aggódó MÚOSZ, hallgató MTVA

„Alapos megfontolás tárgyává kellene tenni, hogy valaki, aki ellen korábban komoly aggályok merültek fel, milyen pozíciót kapjon. Egy közszolgálati műsor meghatározó arcáról, egyedüli műsorvezetőjéről van szó” – mondta Barát Tamás, a MÚOSZ Etikai Bizottságának elnöke. Az etikai bizottság vizsgálta azt az interjút, amelyet a hvg.hu által feltárt plágiumügyet követően Obersovszky Péter készített Schmitt Pál később lemondott államfővel, és azt „etikátlannak és szakmailag is hibásnak” találták. Az etikai bizottság elnöke elmondta: a szakmai szervezet csak abban az esetben foglalkozhat a kérdéssel, ha bejelentést kapnak „például egy hasonlóan alákérdezős interjú miatt”, pontosan úgy, ahogyan a köztársasági elnökkel készített anyag miatt is történt.

Az államfővel szokatlanul empatikusra sikerült anyag után Obersovszkyt az interneten sokan csak „mikrofonállvány” előnévvel emlegették (lapunkon egész műfajt ihletett), de még külföldi lapok is megemlékeztek szakmai teljesítményéről: az Economist budapesti tudósítója egyenesen úgy fogalmazott, hogy az interjú „az alázatos meghajlás olyan példája volt, amelyet manapság ritkán látni Közép-Európában". „A támadások kereszttüzében álló elnök szerencséjére kéznél volt az állami televízió, ahol együttérző fülekre talált” – írta a nemzetközi lap.

Reggeli műsorban.

MTI / Zih Zsolt

Megkérdeztük a közszolgálati médiumok felett őrködő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) véleményét is a szakmailag aggályosnak tartott kinevezésről, főleg a bírósági ítéletekre is tekintettel, de semmilyen választ nem kaptunk kérdésünkre.

Az előrejutás egyetlen módja?

Nem meglepő a személyi döntés, hiszen Papp Dánielnek a tudatosan elferdített Cohn-Bendit riport utáni kinevezése is jól mutatta, hogy manapság a közszolgálati médiában előléptetés járhat egy nyilvánvalóan durva jogsértésért – mondta Az Este új műsorvezetőjéről Polyák Gábor médiajogász, aki korábban olyan morális lesüllyedésnek nevezte Obersovszky Schmitt Pál államfővel készített interjúját, amit még tíz év múlva is tanítani fognak a médiaiskolákban.

Szerinte elsősorban nem az a gond, hogy olyan vezeti ezentúl a közszolgálati csatorna egyik vezető műsorát, akiről személyiségi jogi perekben hozott jogerős ítéletek mondja ki, hogy nem mondott igazat. „Önmagában a Schmitt-interjú nyilvánvaló bizonyíték, hogy semmi köze a közszolgálatisághoz. Ebből már látszik, hogy mi mozgatja a dolgokat, hogy az előrejutás egyetlen módja a rendszer lojális kiszolgálása, és csak azokra van szükség, akik ezt erkölcsi fenntartás nélkül megteszik” – mondta a médiajogász, hozzátéve, hogy az ilyen adottságokkal rendelkező újságírók és az intézmények úgyis mindig egymásra találnak. „Az adott médiát minden esetben minősíti, hogy kik kerülnek vezető pozícióba” – jegyezte meg.