A történész a szoljon.hu beszámolója szerint az egykori Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok 1932. március 30-i számában talált egy ide vonatkozó cikket. Eszerint 1927. szeptember 25-én Törökszentmiklóson, a Herczfeld uradalomban az intéző utasítására a munkások felboncoltak egy tehenet, amelyet lépfene pusztított el.

A boncoló munkások közül Takács Péter fertőzést kapott és néhány nap múlva a szolnoki kórházban meghalt. Az utasítást adó intézőt hanyag gondatlanságból elkövetett emberölés vétségével vádolta a királyi ügyészség, ezért őt 300 pengő pénzbüntetésre ítélte, melyet 3 évi próbaidőre felfüggesztett.

A lépfene, más néven anthrax magas halálozási aránnyal járó fertőző megbetegedés, melyet a bacillus anthracis nevű baktérium okoz. A lépfene leggyakrabban kérődzőknél fordul elő, de az embert is megfertőzheti. A lépfene az elhullott állatok megnagyobbodott, fekete-barnás elszíneződésű lépéről kapta a nevét. A görög anthrax szó szenet jelent, és a bőr bevérző és kifakadó hólyagjai helyén megjelenő var fekete színére utal.

Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár hétfőn jelentette be, hogy Jászladányban egy 210 darabot számláló birkaállományban lépfenét állapított meg az Állategészségügyi Intézet. 

A Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint az állategészségügyi és katasztrófavédelmi hatóságok intézkedéseire azután került sor, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a múlt héten egy Jászladányból származó elhullott juhból kimutatták a lépfene kórokozóját. A szakemberek azonnal megkezdték a betegség felszámolását.

A vizsgált állatállományban nem történt újabb lépfene megbetegedés, emberi megfertőződésről sem érkezett jelzés - közölte kedden a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormánymegbízott a helyi védelmi bizottság ülését követő sajtótájékoztatón.