Kampány a határon túliakért: részek és egészek

A határon túli magyar állampolgárok harmada kész szavazni a jövő évi választáson. Értük – és a többiek mozgósítására – egyre keményebb a pártharc. Az esélyek azonban a legkevésbé sem mondhatók egyformáknak.

Kampány a határon túliakért: részek és egészek

Nem véletlenül Erdélyben hangzottak el Vona Gábornak, a Jobbik elnökének kijelentései, amelyekből kétoldalú feszültség keletkezett Magyarország és Románia között. A pártnak vannak ugyan erős csoportjai Erdélyben, ám a felmérések azt mutatják, hogy a magyar állampolgárságot megszerzettek között kicsi a támogatottsága, sokkal kisebb, mint Magyarországon. Ezért – hasonlóan a magyarországi cigányellenes retorikához – a Jobbiknak élesen kell fogalmaznia, hogy támogatókra tegyen szert. Így minden botrány aranyat ér a pártnak, s ezt Romániában is könnyű elérni, hiszen a román politikusoknak elég alacsony az ingerküszöbük a magyar ügyekkel kapcsolatban. Most egyenesen Traian Basescu román államelnök ugrott neki Vonának, a magyar pártvezér a kezét dörzsölhette örömében, hiszen ennél jobb segítséget a határon túli magyar szavazatokért folytatott kampányban nem is kaphatott volna.

Vonának évek óta Orbán Viktor tusnádfürdői beszédeihez hasonló lehetősége van előadni elképzeléseit a magyarországi vagy erdélyi helyzetről. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevű szervezet minden évben nyári tábort szervez a „nemzeti oldalnak”, amelynek fő attrakciója Vona előadása. Ez kampányelemnek jó a jövő évi választások előtt, de ahhoz nem elég, hogy nagy tömegben voksoljanak a Jobbikra. Vonáék ezért erőteljes pártépítésbe is kezdtek Erdélyben, sorra hívják életre ottani megyei és városi csoportjaikat.

Erre azért van szükség, mert a határon túli állampolgárok körében maradt a regisztrációs kötelezettség, azaz aki részt szeretne venni a magyarországi voksoláson, annak be kell jelentkeznie a választási hatóságoknál. Az állampolgárok egy része – felmérések szerint mintegy harmada – készen áll a szavazásra, a többieket azonban „győzködni” kell, hogy részt vegyenek rajta.

Vona Gábor az Erdélyi Magyar Ifjak táborában. Kapcsolatkeresés
MTI / Haáz Sándor

A Fidesz határon túli szatellitszervezetei régóta megvannak, a Jobbiknak is lesz valamilyen mozgalmi háttere, ám a többi ellenzéki párt ilyenre nem tud építeni. Az MSZP, az LMP és a Demokratikus Koalíció legfeljebb a hagyományos kampányt tudja majd folytatni, vezetőik látogatásával, esetleg plakátokkal harcolhatnak a határon túli szavazatokért. Az is kérdés, érdemes-e nagy energiát belefektetniük a kampányba, hiszen a felmérések szerint egyenként bőven tíz százalék alatt kapnának voksot. Az LMP ennek ellenére például az utóbbi fél évben aktivizálta magát a határon túl, Schiffer András, a párt társelnöke részt vett a tusnádfürdői táborban is, a párt egyik választmányi ülését pedig Csíkszeredán tartják majd.

Az erdélyi hálózat

Bár a Fidesznek vannak olyan erős szervezeti kapcsolatai minden szomszédos országban, hogy le tudná vezényelni a szavazatok összegyűjtését, Erdély azért különösen fontos, mert lényegében – a szerbiai Vajdaságot kivéve – csak onnan jönnek majd szavazatok. Szlovákia továbbra is ellenzi a magyar állampolgárság kiterjesztését, így ott kevesen vállalták a veszélyt, hogy elveszthetik szlovák állampolgárságukat. Ukrajnában hasonló a helyzet, nyíltan, egy magyarországi választási procedúrában részt véve, nem szívesen vállalnák magyar állampolgárságukat a kárpátaljaiak. A vajdasági szavazókkal kapcsolatban viszont éppen Tusnádfürdőn ígérte meg Pásztor István, a legnagyobb ottani magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, hogy minden újdonsült felnőtt magyar állampolgárt egyenként megkeresnek majd, s meggyőzik, hogy szavazni kell a választásokon.

A Fidesz-háttér Erdélyben is jól szervezett, az Erdélyi Magyar Néppárt vagy a Magyar Polgári Párt feladata a következő egy évben nyilván az lesz, hogy elvigye ezeket a szavazókat az urnáig. Vagy ha nem is a szavazókat, a szavazataikat. A határon túliak ugyanis levélben voksolhatnak, s a választási eljárás lehetővé teszi, hogy a már regisztrált állampolgárok szavazatait valaki összegyűjtse, s postára adja, vagy leadja egy magyar konzulátuson. A magyarországi pártoknak tehát olyan hálózatot kell kiépíteniük, amelyiknél ismert, kik kaptak magyar állampolgárságot, s amelyik egyenként, személy szerint meggyőzi őket a regisztrációról, majd be is gyűjti szavazataikat, és eljuttatja a választási szervekhez. Erre jelenleg csak a Fidesz képes.

Ezért a vezető kormánypártnak nagyon kampányolnia sem kell, sokkal fontosabb számára az állampolgárok között végzett „aprómunka”, házról házra járva meggyőzni az embereket a szavazásról. Emiatt Orbán Viktor miniszterelnök azt is megengedhette magának tusnádfürdői beszédében, hogy ne az erdélyi szavazókhoz szóljon, hanem újabb nagyívű koncepciót fejtsen ki az eljövendő évek várható politikai fejleményeiről.

Nemzetbiztonsági megfontolások

A miniszterelnöknek azért vannak más eszközök is a kezében, hogy személyesen a határon túli állampolgárokhoz, így potenciális szavazókhoz forduljon. A kormány át tudja venni a kampányfeladatokat a Fidesz helyett, ebben az évben például már másodszor ír az új állampolgároknak levelet a miniszterelnök. Az erre költött pár tízmillió forint mellett nyilván a Fidesz-szatellitszervezetek és a Fideszhez kötődő sajtó is megkapja a kormánytól vagy kormányközeli szervezetektől a „rábeszéléshez” szükséges apanázst.

A Fidesz, illetve a kormány azért minden apróságra odafigyel. Nem véletlenül mondta a Jobbik elnöke az EMI-táborban tartott beszédében, hogy „titkosszolgálati módszereket” is bevetnek majd a kampányban a kormány részéről, ugyanis a Jobbik egyik legerősebb romániai csoportjának az elnöke várhatóan nem tud majd szavazni a magyar választáson. Lokodi Ferenc Attila hiába kérvényezte, nem kapta meg a magyar állampolgárságot, s ennek egyik indoka lehet a nemzetbiztonság veszélyeztetése. Az elutasításnak lehettek ilyen indokai, hiszen Lokodi korábban a sokak által provokátornak tartott Toroczkai László által vezetett Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alelnöke volt, s részt vett Budapesten a 2006. október 23-ai megmozdulásban is.

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.