Kampány a határon túliakért: részek és egészek

Nem véletlenül Erdélyben hangzottak el Vona Gábornak, a Jobbik elnökének kijelentései, amelyekből kétoldalú feszültség keletkezett Magyarország és Románia között. A pártnak vannak ugyan erős csoportjai Erdélyben, ám a felmérések azt mutatják, hogy a magyar állampolgárságot megszerzettek között kicsi a támogatottsága, sokkal kisebb, mint Magyarországon. Ezért – hasonlóan a magyarországi cigányellenes retorikához – a Jobbiknak élesen kell fogalmaznia, hogy támogatókra tegyen szert. Így minden botrány aranyat ér a pártnak, s ezt Romániában is könnyű elérni, hiszen a román politikusoknak elég alacsony az ingerküszöbük a magyar ügyekkel kapcsolatban. Most egyenesen Traian Basescu román államelnök ugrott neki Vonának, a magyar pártvezér a kezét dörzsölhette örömében, hiszen ennél jobb segítséget a határon túli magyar szavazatokért folytatott kampányban nem is kaphatott volna.

Vonának évek óta Orbán Viktor tusnádfürdői beszédeihez hasonló lehetősége van előadni elképzeléseit a magyarországi vagy erdélyi helyzetről. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevű szervezet minden évben nyári tábort szervez a „nemzeti oldalnak”, amelynek fő attrakciója Vona előadása. Ez kampányelemnek jó a jövő évi választások előtt, de ahhoz nem elég, hogy nagy tömegben voksoljanak a Jobbikra. Vonáék ezért erőteljes pártépítésbe is kezdtek Erdélyben, sorra hívják életre ottani megyei és városi csoportjaikat.

Erre azért van szükség, mert a határon túli állampolgárok körében maradt a regisztrációs kötelezettség, azaz aki részt szeretne venni a magyarországi voksoláson, annak be kell jelentkeznie a választási hatóságoknál. Az állampolgárok egy része – felmérések szerint mintegy harmada – készen áll a szavazásra, a többieket azonban „győzködni” kell, hogy részt vegyenek rajta.

Vona Gábor az Erdélyi Magyar Ifjak táborában. Kapcsolatkeresés

MTI / Haáz Sándor

A Fidesz határon túli szatellitszervezetei régóta megvannak, a Jobbiknak is lesz valamilyen mozgalmi háttere, ám a többi ellenzéki párt ilyenre nem tud építeni. Az MSZP, az LMP és a Demokratikus Koalíció legfeljebb a hagyományos kampányt tudja majd folytatni, vezetőik látogatásával, esetleg plakátokkal harcolhatnak a határon túli szavazatokért. Az is kérdés, érdemes-e nagy energiát belefektetniük a kampányba, hiszen a felmérések szerint egyenként bőven tíz százalék alatt kapnának voksot. Az LMP ennek ellenére például az utóbbi fél évben aktivizálta magát a határon túl, Schiffer András, a párt társelnöke részt vett a tusnádfürdői táborban is, a párt egyik választmányi ülését pedig Csíkszeredán tartják majd.

Az erdélyi hálózat

Bár a Fidesznek vannak olyan erős szervezeti kapcsolatai minden szomszédos országban, hogy le tudná vezényelni a szavazatok összegyűjtését, Erdély azért különösen fontos, mert lényegében – a szerbiai Vajdaságot kivéve – csak onnan jönnek majd szavazatok. Szlovákia továbbra is ellenzi a magyar állampolgárság kiterjesztését, így ott kevesen vállalták a veszélyt, hogy elveszthetik szlovák állampolgárságukat. Ukrajnában hasonló a helyzet, nyíltan, egy magyarországi választási procedúrában részt véve, nem szívesen vállalnák magyar állampolgárságukat a kárpátaljaiak. A vajdasági szavazókkal kapcsolatban viszont éppen Tusnádfürdőn ígérte meg Pásztor István, a legnagyobb ottani magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, hogy minden újdonsült felnőtt magyar állampolgárt egyenként megkeresnek majd, s meggyőzik, hogy szavazni kell a választásokon.

A Fidesz-háttér Erdélyben is jól szervezett, az Erdélyi Magyar Néppárt vagy a Magyar Polgári Párt feladata a következő egy évben nyilván az lesz, hogy elvigye ezeket a szavazókat az urnáig. Vagy ha nem is a szavazókat, a szavazataikat. A határon túliak ugyanis levélben voksolhatnak, s a választási eljárás lehetővé teszi, hogy a már regisztrált állampolgárok szavazatait valaki összegyűjtse, s postára adja, vagy leadja egy magyar konzulátuson. A magyarországi pártoknak tehát olyan hálózatot kell kiépíteniük, amelyiknél ismert, kik kaptak magyar állampolgárságot, s amelyik egyenként, személy szerint meggyőzi őket a regisztrációról, majd be is gyűjti szavazataikat, és eljuttatja a választási szervekhez. Erre jelenleg csak a Fidesz képes.

Ezért a vezető kormánypártnak nagyon kampányolnia sem kell, sokkal fontosabb számára az állampolgárok között végzett „aprómunka”, házról házra járva meggyőzni az embereket a szavazásról. Emiatt Orbán Viktor miniszterelnök azt is megengedhette magának tusnádfürdői beszédében, hogy ne az erdélyi szavazókhoz szóljon, hanem újabb nagyívű koncepciót fejtsen ki az eljövendő évek várható politikai fejleményeiről.

Nemzetbiztonsági megfontolások

A miniszterelnöknek azért vannak más eszközök is a kezében, hogy személyesen a határon túli állampolgárokhoz, így potenciális szavazókhoz forduljon. A kormány át tudja venni a kampányfeladatokat a Fidesz helyett, ebben az évben például már másodszor ír az új állampolgároknak levelet a miniszterelnök. Az erre költött pár tízmillió forint mellett nyilván a Fidesz-szatellitszervezetek és a Fideszhez kötődő sajtó is megkapja a kormánytól vagy kormányközeli szervezetektől a „rábeszéléshez” szükséges apanázst.

A Fidesz, illetve a kormány azért minden apróságra odafigyel. Nem véletlenül mondta a Jobbik elnöke az EMI-táborban tartott beszédében, hogy „titkosszolgálati módszereket” is bevetnek majd a kampányban a kormány részéről, ugyanis a Jobbik egyik legerősebb romániai csoportjának az elnöke várhatóan nem tud majd szavazni a magyar választáson. Lokodi Ferenc Attila hiába kérvényezte, nem kapta meg a magyar állampolgárságot, s ennek egyik indoka lehet a nemzetbiztonság veszélyeztetése. Az elutasításnak lehettek ilyen indokai, hiszen Lokodi korábban a sokak által provokátornak tartott Toroczkai László által vezetett Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alelnöke volt, s részt vett Budapesten a 2006. október 23-ai megmozdulásban is.