A legfőbb ügyész szerdán kezdeményezte Simon Gábor szocialista képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A házelnök ezt a megkeresést ki is adta az illetékes mentelmi bizottságnak, de valószínűtlennek tűnt, hogy a parlament ciklusból hátra lévő egyetlen ülésen érdemi döntés születne a politikus ügyében. Azzal viszont, hogy Simon Gábor lemondott a mandátumáról, a mentelmi joga is megszűnik.

Simon Gábort adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt szeretnék gyanúsítottként kihallgatni, miután – az osztrák hatóságok tavaly novemberi jelzése alapján – kiderült, hogy jelentős, több mint kétszázmillió forint értékű megtakarítása van egy ausztriai bankban. A legfőbb ügyészség szerint ez az összeg biztosan nem származhatott a képviselő bevallott jövedelméből, és legalább 50 millió forint adót kellett volna befizetni utána.

Az MSZP Országos Választási Bizottsága csütörtökön egyhangúan támogatta, hogy Kunhalmi Ágnes, az MSZP országos elnökségének tagja egyéni képviselőjelöltként induljon a tavaszi országgyűlési képviselőválasztásokon a budapesti 15-ös országgyűlési egyéni választási kerületben, ami a XVIII. kerületben van. Korábban itt volt Simon Gábor az Összefogás egyéni képviselő-jelöltje.

Mesterházy Attila MSZP-elnök csütörtökön személyesen beszélt Simon Gáborral, és szerinte ennek eredménye, hogy a politikus lemondott minden funkciójáról és kilépett a szocialista pártból.

Simon: jóhiszeműen hibáztam

Simon Gábor közleményében azt írta: a személyéhez kötődő összeggel el tud számolni, a pénz eredetének semmilyen közéleti, politikai aspektusa nincs. Így, a XVIII. kerülettel kapcsolatos találgatásoknak sincs alapjuk – állította.

 "Jóhiszeműen hibáztam, amikor a vagyonnyilatkozatomat nem kellő alapossággal töltöttem ki" – fogalmazott, hozzátéve: minden, a helyzet tisztázását segítő eljárást és vizsgálatot vállal és segít.

A Fidesz szerint a legfontosabb kérdésekre azaz, hogy "Honnan vannak a százmilliók, mit tudott minderről Mesterházy Attila és az MSZP vezetősége, és mióta tudják mindezt?" csütörtökön sem kaptak választ a Simon-üggyel kapcsolatban.

A Jobbik szerint egy vicc Simon Gábor közleménye, és azon belül is a jóhiszeműségre való hivatkozás. Simon Gábor pártja, "a magyar szocialista bűnszervezet" hallgatása magáért beszél – tették hozzá.

Szanyi: egy botlás nem ír felül húsz évet

 Az MSZP vezetősége tudomásul vette, hogy Simon Gábor kilép a pártból – mondta Szanyi Tibor, a szocialisták európai parlamenti listavezetője csütörtökön újságíróknak. A politikus szerint erre azért volt szükség, hogy az ügy ne terhelje az MSZP kampányát, és a pártvezetés is ezt szorgalmazta.

Simon Gábor nem számolt be az MSZP vezetőinek arról, mi a forrása annak a 240 millió forintnak, amelyet egy osztrák bankban tartott és nem vallott be – közölte Szanyi Tibor, de szerinte megnyugtató, hogy Simon Gábor közleménye alapján a pénz forrása "nem vet fel problémát".

Szanyi Tibor a szocialisták országos választási bizottságának ülése után elmondta: azt, hogy honnan származik az ausztriai bankszámláin található nagyjából 240 millió forint, Simon Gábor fogja majd elmondani. Kilépett a pártból, "innentől kezdve magánember", nem tartozik magyarázattal az MSZP-nek, csak a törvényeknek felelős – fogalmazott.

Hozzátette: Simon Gábor húsz éve dolgozik az MSZP-ben, megilleti az ártatlanság vélelme, és "egy botlás nem ír felül húsz évet".

MTI/Szigetváry Zsolt

"El tudjuk fogadni, hogy valaki tévedett, jóhiszeműen elfelejtett valamit, még akkor is, ha ennek kemény következményei vannak" - jelentette ki. Hozzátette: jóindulatúan elfogadja, hogy "valamilyen belső megfontolás" vezette Simon Gábort, amikor "az egyébként tisztességesen szerzett pénzét valakik elől elrejtette".

Arra a kérdésre, hogy más szocialista politikusnak is lehetnek-e eltitkolt százmilliói, Szanyi Tibor úgy válaszolt: feltételezi, hogy egyszeri esetről van szó. Szerinte mindazonáltal ennek a pénznek a "százszorosát, ezerszeresét lopja a Fidesz nap mint nap".

Az osztrákok semmit sem mondanak

A hivatali titokra vonatkozó előírások alapján egyedi ügyekben nem adható tájékoztatás a sajtónak – ezt közölték csütörtökön osztrák illetékesek Simon Gábor ügyével kapcsolatban.

Klaus Grubelnik, az osztrák Pénzpiaci Felügyelet szóvivője jelezte, hogy valamennyi felügyeleti tevékenységével összefüggésben a hivatali titoktartás kötelezettsége köti őket, ezért csak általánosságban tud tájékoztatást adni a hatóság feladatairól. Grubelnik egyúttal leszögezte azt is, hogy adóügyekben ők nem illetékesek.

Elmondta: a felügyelet feladata a pénzmosás megelőzése terén annak ellenőrzésére vonatkozik, hogy a pénzintézetek betartják-e a megelőzést szolgáló szabályokat. Ha a pénzintézetek saját megelőző intézkedéseik során pénzmosásra utaló jelet észlelnek, azt jelenteniük kell a rendőrségnek. A nyomozást a bűnügyi rendőrség folytatja le és a gyanú megszilárdulása esetén feljelentést tesz az ügyészségen. Ugyanígy, ha a felügyelet bukkan pénzmosás gyanújára, a rendőrségen tesz feljelentést.

Az osztrák bűnügyi rendőrség szóvivője, Silvia Strasser hivatali előírások, illetve illetékesség hiánya alapján szintén elhárította az MTI érdeklődését.

Daniela Kinz, az adó- és vámügyi bűncselekményeket vizsgáló Finanzpolizei szóvivője ugyancsak azt közölte: az adótitok védelmére vonatkozó előírások értelmében a hatóság egyedi eseteket illetően nem ad tájékoztatást a sajtónak.

Az Index arról írt kedden, hogy ugyanaz az osztrák bank, a Volksbank finanszírozott egy XVIII. kerületi kötvénykibocsátást, amelynél Simon Gábor számlát nyitott nagyjából akkor, amikor a kibocsátás megtörtént. A fővárosi főügyész szerdán elrendelte a korábban már vizsgált kötvénykibocsátás újbóli felülvizsgálatát.

Petra Roth, az osztrák Volksbanken AG kommunikációs illetékese azt közölte: a banktitokra vonatkozó előírások értelmében nem adhat tájékoztatást arról, hogy van-e a képviselőnek számlája a Volksbank valamelyik fiókjánál, vagy sincs.

A banknál folytatott eljárásokkal kapcsolatos általános szabályokról közölte: külföldi hatóságok nemzetközi jogsegély eljárás keretében kaphatnak tájékoztatást banki ügyfelekről. Ebben az esetben a külföldi hatóság az osztrák társszerveket keresi meg, és az osztrák hatóság fordul adatkéréssel a bankhoz. Kitért arra is: az osztrák hatóságok rendszerint kötelezik az érintett bankot arra, hogy az adatkérést tartsa titokban az ügyfél előtt.

A szóvivő közölte azt is: a Volksbank a politikai érintettségű személyiségek azonosítása érdekében "nemzetközileg elismert adatbázisokat alkalmaz", és betartja az osztrák banktörvényben foglalt, megerősített gondosságról szóló előírásokat.