"Mi magyarok mindannyian békét, biztonságot és minél kevesebb, az emberi életben bekövetkező károkat kívánunk Ukrajnának" – mondta Orbán Viktor kormányfő péntek reggeli szokásos interjújában a Kossuth rádióban. A kormányfő csütörtökön az ukrán-magyar határhoz utazott, ahol azt tapasztalta, hogy a "magyarokban együttérzés, segítőkészség van". Szerinte az ukrajnai helyzetet a magyarok nem politikai kérdésként fogják fel. 

"Az emberélet olcsóvá válik"

Az operatív törzs csütörtökön is ülésezett és "még a héten" újra összeülnek, hogy megvitassák a jelenlegi helyzetet. Orbán elmondta: a nemzetbiztonsági kabinet is ülésezett, valamint a V4-ek külügyminiszterei is egyeztetnek az ukrán eseményekkel kapcsolatban. "Inkább a háttérben figyeljük az eseményeket" – tette hozzá a miniszterelnök.

Helyszíni tapasztalatairól szólva kifejtette: a forgalom lassult mindkét irányba az ukrán-magyar határon, a lengyel-ukrán határzárások miatt pedig a kamionforgalom egy részét Magyarország irányába terelték. Kárpátalján az emberek aggódnak, de "nyugtalanság nincs". Ukrajnában 5 atomerőmű van, ebből Orbán szerint 4 működik. "Erre is figyelni kell", ezért sugármérő eszközöket küldtek a határhoz és kapcsolatban vannak a svédekkel, akik ezen a területen "a legjobbak".

MTI / Koszticsák Szilárd

Orbán szerint Ukrajna nem területileg, hanem a közrend szempontjából áll a felbomlás szélén. "Az emberélet olcsóvá válik, ez a legrosszabb, ami történhet egy országban" – fejtette ki.

"Rezsiharc"

"Nekem is van egy képem Magyarországról, szeretném pályán tartani az országot" – mondta a kormányfő a 16. alkalommal megtartott évértékelőjével kapcsolatban. Szerinte a magyarok hajlamosak arra, hogy az első jó hírek után azt gondolják, minden rendben van, másfelől ha jó hírek jönnek, "nem hisszük el, hogy tényleg így van".

A foglalkoztatottsági adatok javulását szerinte "szamárság" a közmunkával és a külföldi munkával magyarázni, szerinte azért javultak a statisztikák, mert "sokkal többen dolgoznak a piacon". Hozzátette: bár utoljára 91-92-ben dolgoztak ennyien, de "még nagyon sokat kell tennünk, hogy mindenki munkához jusson, mivel sokan vannak, akik szeretnének dolgozni, de nincs munkájuk".

"51 éves leszek hamarosan, úgy nőttem fel, hogy mindig bejelentették januárban, hogy minek nőtt az ára" – magyarázta a "rezsiharc" lényegét Orbán, hozzátéve: most eljutott oda Magyarország, hogy "ezt megfordítottuk, nincs áremelkedés, jön a harmadik rezsicsökkentés". "Elvettük a profitot és otthagytuk az emberek zsebében" – mondta, azon sajnálkozva, hogy az ellenzék ezt a lépést nem támogatta egységesen.

"Butaság" az EU-tagságot és a keleti nyitást szembeállítani

"Fölívelő korszaknak neveztem el, amit magam előtt látok. A forint árfolyamingadozása ellenére nem szorulunk külföldi finanszírozásra, stabil a magyar gazdaság, hiszek abban, hogy az eredmények nem egy évhez tapadnak, hanem a mélyükön szerkezetileg kedvező változások indultak el" – értékelt Orbán.

A kormányfő azt mondta, hogy két nehéz örökséget kapott a kormány: "a borzalmas megélhetési költségeket és a hatalmas államadósságot". Az elsőt szerinte sikerült visszaszorítani, az államadósságot azonban nem tudták olyan mértékben, mint ahogyan azt tervezte. Ezt a nem kedvező külgazdasági környezettel magyarázta a miniszterelnök. "Szembeszéllel haladtunk, szélcsendben ment volna, kis hátszéllel akár a 70 százalékra csökkentést is elértük volna" – tette hozzá. Szerinte mostantól könnyebb lesz az adósság visszaszorítása, mert az EU-ban is jobb lesz a helyzet.

"2016-ra 4 százalékos növekedést kellene elérni" – fejtette ki. Orbán jóslata szerint Közép-Európában lesz a legmagasabb a növekedés a következő 10 évben. A kormányfő azt mondta: felértékelődik az unión belül Közép-Európa, ezért az EU-n kívüli világban is felértékelődik. "Keletről azért van érdeklődés Magyarorszég iránt, mert az ország az 500 milliós uniós piac része, aki belép Magyarországra, az belép az unióba is. Szerinte "butaság" az EU-tagságot és a keleti nyitást szembeállítani egymással, mert "a kettő összefügg".