Az EB energiaügyi főigazgatósága megvizsgálta a magyar-orosz atommegállpodás Lázár János által decemberben Brüsszelnek elküldött tervezetét és nem talált benne olyan elemet, amely önmagában az Euratom egyezmény 103. cikkelyének alkalmazását megakadályozta volna - írta a magyar állandó EU-képviseletnek küldött levelében Dominique Ristori főigazgató.

Ristori külön kiemelte annak a jelentőségét, hogy a szerződésterv 11. pontjában az is olvasható volt, hogy a magyar félnek kötelezettségei vannak az Európai Unióval és az Euratommal szemben.

A főigazgató több megjegyzést is fűzött a tervhez, az egyikben például felhívta a kormány figyelmét arra, hogy a nukláris fűtőanyagbeszerzésről szóló szerződések az Euratom Ellátási Ügynökség felügyelete alá tartoznak és nekik kell majd az szentesíteni is, illetve hogy az elhasznált fűtőanyag Oroszországba való visszaszállításához, azaz a hasadóanyagexporthoz az Európai Bizottság jóváhagyására is szükség lesz.

A szöveg kisebb módosítását - a nukleáris biztonsági intézkedésekre való utalás szerepeltetését - is javasolta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szerződés módosításáról, illetve végrehajtásáról szóló megállapodásokkal kapcsolatban is tájékoztatni kell az EB-t, ha ezeknek a tárgya az Euratom egyezmény hatásköre alá esik. 

Azt is kérte, hogy a magyar fél tájékoztassa az EB-t azokról a lépésekről, amelyek szavatolják a szerződés aláírásának és végrehajtásának Euratom-kötelezettségeknek való teljes megfelelését.

Ristori levelét aznap keltezték, amikor Orbán Viktor és delegációja Moszkvába ment, hogy aláírja az atommegállapodást Vlagyimir Putyinnal. Azt, hogy a magyar fél megvárta-e az aláírással a főigazgatóság üzenetét, Ristori levele alapján nem lehet megállapítani.

A magyar orosz-megállapodással kapcsolatban ezt követően is folyt a levelezés a kormány és Brüsszel között. 

Orbán a paksi bővítésről jópár nappal a megállapodás aláírása után, január 23-án írt José Manuel Barroso EB-elnöknek. Azt közölte vele, hogy a szerződéstervezetet benyújtották a bizottsághoz előzetes értékelésre december 10-én az Euratom-szerződés 103-as cikkelye alapján és mivel kifogást a bizottság nem emelt, a kormány január 14-én aláírta a kormányközi szerződést. 

Orbán a levélben hozzátette, a magyar hatóságok folyamatosan tájékoztatják a bizottságot a két ország közötti együttműködési megállapodás végrehajtásáról. A megállapodást a vonatkozó uniós szabályok figyelembe vételével dolgozták ki, és külön kitérnek benne Magyarország uniós tagállamként vállalt kötelezettségeire – közölte Orbán. Hozzátette, Magyarország tisztában van azzal, hogy tájékoztatnia kell a bizottságot, és időben eleget is tesz e kötelezettségének.

Barroso február 7-én válaszolt Orbánnak. Az EB-elnök azt írta, a bizottság nem emelt elvi kifogásokat a magyar-orosz atomenergiáról szóló egyezmény tervezete miatt, legalábbis az Euratom-szerződés betartásának szempontjából. A tervezettel kapcsolatban az EB érdemi észrevételeket is tett a kormánynak, de hogy ezek mire vonatkoztak, Barroso leveléből nem derült ki.

A kormány honlapján közzétett válaszlevél szerint Barroso arról is írt, hogy az Euratom-szerződés mellett természetesen más EU-jogszabályokat, például a közbeszerzésre és állami támogatásra vonatkozó uniós előírásokat is be kell tartani a magyar-orosz egyezménnyel kapcsolatban.

Barroso hozzátette, bízik benne, hogy ezeknek a kérdéseknek a kezelésében szintén számíthat a magyar kormány "konstruktív és átlátható megközelítésére". Azt írta, utasította a bizottság hivatalnokait, vegyék fel a kapcsolatot a kormány brüsszeli képviseletével a további lépések egyeztetésére.