Nyolcvanmilliárd dollárral csökkent az orosz tőzsdei cégek értéke, miután a Krím-félszigeten fegyveres konfliktussal fenyegető orosz katonai beavatkozás történt a Portfolió.hu szerint. A rubel árfolyama a dollárhoz képest tavaly november, az első ukrajnai tömegdemonstrációk kitörése óta 16 százalékot gyengült, jelenleg is meredek esésben van. (Fájdalom, hogy a forint is gyengülni kezdett az Ukrajnából érkező hírekre.) Csehország bejelentette, hogy nem kér orosz kivitelezőből a Temelin mellé tervezett atomerőművéhez. (Utóbbi mondjuk viszonylag rizikó nélküli kijelentés, lévén, a beruházást eleve régóta halogatják és a mostani cseh kormány eleve nem nagyon támogatja az egészet.) Az EU felfüggeszti a vízummentességről szóló tárgyalásokat Moszkvával. Ezek a közvetlen következményei egyelőre az orosz katonai beavatkozásnak a Krímben. Meg persze a folyamatos diplomáciai nyomás.

Hogy mindez sok vagy kevés, azt csak akkor érthetjük meg, ha jobban az események mögé nézünk, és nem érzelmi alapon közelítjük meg a kérdést. Akkor pedig azt látjuk, hogy egyelőre praktikusan sokkal többet nem nagyon tehetnek a nyugati hatalmak. Illetve egy-két igazán kemény dolog még lenne, ezektől azonban egyelőre tartózkodnak. Az orosz vezetőkre, oligarchákra kirótt célzott vízumtilalom például, s még inkább az orosz vagyonok külföldi befagyasztása, már igen érzékenyen érintené Vlagyimir Putyin környezetét. Az orosz elitről közismert ugyanis, hogy New Yokrban, Londonban, a francia riviérán tart fenn ingatlanokat, a nyugati számlákon parkoltatott pénzek nagysága pedig dollár-tízmilliárdokban mérhető. Nem véletlen, hogy ezeket az eszközöket a nyugati hatalmak is egyfajta végső eszközként tartogatják – mondta a hvg.hu-nak Rácz András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára.

Kockázatok és mellékhatások

A közvetlen gazdasági következményeknek ráadásul megvan az a „mellékhatása” is, hogy elsősorban a Putyint most támogató oligarcháknak fájnak. A 2008-as grúz válság is megmutatta már, hogy „Oroszország a világgazdaság szerves része, márpedig a tőke nem szereti a háborús helyzeteket”. Akkor napok alatt 800 millió dollárt vontak ki a befektetők az orosz gazdaságból, ráadásul akkor az még kiemelkedő, 7 százalékos GDP-növekedést produkált, míg az idei kilátásokat 2.5 százalékra kellett módosítani. Ha a válság elhúzódik, akkor az orosz gazdasági környezet mindenképpen romlani fog, az ország hitelbesorolása eshet, ami érzékenyen érintheti a széles körű érdekeltségekkel rendelkező oligarchákat is.

Vlagyimir Putyin nyugati partnereivel a 2013 szeptemberi G20-as csúcson Szentpéterváron: mosolyszünet

AFP / Jewel Samad

A szakértő szerint bár a közvélemény számára gyenge eszköznek tűnik, a folyamatos diplomáciai nyomásgyakorlás szerepét sem szabad alábecsülni: Angela Merkel, Barack Obama világossá tette Vlagyimir Putyinnak, hogy átlépett egy határt, a nyugati sajtóban Putyint imperialista diktátorként emlegetik. „Ha százas nagyságrendben érkeznek erről szóló feljegyzések az orosz vezetéshez, annak azért már lehet szerepe, ne feledjük, hogy Viktor Janukovicsot is sokáig el lehetett tántorítani efféle nyomásgyakorlással az erőszak alkalmazásától, csak akkor nyúlt ehhez, amikor már a vesztét érezte, és nem volt képes racionálisan cselekedni” – mondta Rácz András, hozzátéve ugyanakkor, irracionális lépésekre persze bárki, bármikor képes a világpolitikában is, hiába tűnik a nemzetközi diplomácia ilyen szempontból az érdekek vegytiszta harcának, és érvényesítésének, más szóval: „a hülyeség lehet történelemformáló tényező”.

Mi a jogi helyzet?

Törő Csaba, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa arról beszélt az intézetben rendezett konferencián: a moszkvai hivatkozások a krími orosz kisebbség megvédésére nemzetközi jogi szempontból abszurdak. Ilyen eset ugyanis csakis akkor állna elő, ha konkrét fenyegetések, atrocitások érnének orosz állampolgárokat a Krímben, de ekkor is csak egy korlátozott mentőakcióról lehetne szó, ami pedig most történik, az nyilván teljesen más. Ukrajna ezzel szemben akár hivatalosan is kérhetne fegyveres beavatkozást, hiszen megsértették területi integritását – ugyanez tette például Kuvait is 1990-ben, amikor Szaddám Huszein rohanta le az országot. A nemzetközi jogász szerint ugyanakkor egy ENSZ-elítélő határozatnak nem sok következménye lenne, hiszen ilyenből rengeteg van már, nagyjából egyetlen állam sem foglalkozik velük. Egy biztonsági tanácsi elítélés persze már sokkal többet nyomna a latban, de ez az orosz BT-tagság, és vétójog miatt kizárt.

A szakértők szerint egyelőre kevés az esélye annak, hogy komolyabb fegyveres konfliktus törjön ki, az oroszok láthatóan a Krímre koncentrálnak, de ott is beásták magukat a félsziget északi részén, s úgy tűnik, az elfoglalt pozíciók megtartására rendezkednek be, miközben az ukrán erők egyelőre puskalövés nélkül engedik át a stratégiai létesítményeket. Ugyanakkor, mint arra Rácz András felhívta a figyelmet, a félszigeten egyre több fegyver halmozódik fel, így egyre nagyobb a veszélye annak, hogy valamilyen fatális hiba folytán eldördül az első lövés.