A központ az MTI-hez eljuttatott szerdai elemzésében felidézte, korábban az Alkotmánybíróság mondta ki, hogy a levélben szavazó határon túli magyarok és a szavazás napján külföldön tartózkodó, de lakóhellyel rendelkező választók közötti megkülönböztetés igazolható. E tekintetben ugyanis e két csoportba tartozó személyek nem rendelkeznek azonos jogi státusszal, a rájuk vonatkozó szabályozás és a megkülönböztetés alkotmányos alapja a magyarországi lakcím, illetve annak hiánya. Tekintettel azonban arra, hogy a lakcímmel rendelkezők a határon túliaktól eltérően így azonos jogi státusszal bírnak, közöttük megkülönböztetés már nem tehető a szavazás módját illetően.

Így a jogalkotónak vagy minden, lakcímmel rendelkező választópolgár számára biztosítania kellene a levélben való szavazás lehetőségét, mely átláthatatlan helyzetet eredményezne, vagy a jelenleg is hatályos személyes voksolást írhatja elő - rögzítették.

A központ szerint éppen akkor valósulna meg alkotmányellenes, tiltott diszkrimináció, ha a lakcímmel rendelkező állampolgárok homogén csoportján belül a külföldön tartózkodóknak biztosítaná a jogalkotó a levélben történő szavazás lehetőségét, míg például az átjelentkezőknek vagy valójában valamennyi, belföldi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárnak nem. Így az alkotmányellenes helyzet elkerülése érdekében a jogalkotónak az utóbbiak számára is garantálnia kellene a levélben való szavazás jogintézményét, ami nyilvánvalóan átláthatatlan és életszerűtlen helyzetet eredményezne. A jogalkotónak tehát az azonos státuszú személyek választójogi szabályozásánál mindössze két egymást kizáró lehetősége van: vagy minden azonos státuszú állampolgárnak biztosítja a levélben történő szavazás jogintézményét, vagy egyiküknek sem, az alkotmányosság próbáját kiálló "köztes megoldásra" nincs lehetőség - írták.

A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés.