A tárcavezető Magyarország európai uniós tagságának elmúlt tíz évét értékelve kifejtette: Magyarország egyike azoknak az országoknak, sőt talán az egyetlen olyan közép-európai ország, amelyik az első években nem sokat nyert a tagsággal, de tévedés lenne azt hinni, hogy ez az EU miatt lett volna így. A tagság első hat évének mérlege drámaian rossz, és ezért a magyar közvélemény egy része még ma is úgy ítéli meg, hogy nem élünk jobban, mint 10 éve - mutatott rá. Hozzátette: ez így is van, mert "az első hat évet lényegében elvesztegettük".

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány gazdaságpolitikája vitákat váltott ki az unióban, Martonyi János közölte: ennek oka az volt, hogy komoly érdekeket sértett, de az azt megelőző gazdaságpolitika nem lett volna folytatható. Magyarország 2004 óta, vagyis rögtön a csatlakozásától kezdve túlzottdeficit-eljárás alatt állt, és ehhez rendkívül jelentős fizetésimérleg-hiány társult - idézte fel. Úgy látja, ebből "a lefelé menő spirálból" mindenféleképpen ki kellett hozni az országot, és azok az eszközök, amelyeket alkalmaztak, döntően helyesnek bizonyultak; ma már senki sem vitatja, hogy "adott esetben a gazdasági élet kiemelkedő, helyenként monopol helyzetben lévő szereplőit lehet különleges terhekkel, adókkal sújtani", és ez sikeresebb lehet, mint ha a lakosságra, a bérből és fizetésből élőkre raknának minden terhet. Ezzel ugyanis visszafognák a fogyasztást, ami tovább gyengíti a növekedést - magyarázta.

A külügyminiszter szerint a gazdasági viták valószínűleg folytatódnak, hiszen "nincsenek kőbe vésett igazságok", a gazdaságpolitikát mindig az adott helyzethez kell igazítani, és minden gazdaságpolitikát az eredményei igazolnak.

Arról is beszélt, hogy "nincs abban semmi megdöbbentő", ha az Európai Parlamentben a különböző pártok különböző álláspontokat képviselnek az európai párthovatartozás alapján. Ugyanakkor "a magyar ellenzék ezen a téren túllépett egy bizonyos határt, abban a pillanatban, amikor ez gyalázkodásba, sértegetésbe, sommás valótlan, igaztalan megállapításokba csap át, akkor baj van" - fogalmazott.

A tárcavezető kiemelte: fontos, hogy a magyarok is minél nagyobb számban vegyenek részt az EP-választáson, hogy érzékeltessék: "bele akarunk a dolgokba szólni". A magyar nemzethez tartozók Közép-Európában a magasabb részvétellel növelhetik az EP-ben jelen lévő magyar képviselők számát, és "másoknak nincs megadva ez a lehetőség" - mondta. Hozzáfűzte: ezért "a részvétel nekünk, magyaroknak még fontosabb, mint többieknek".

Martonyi János kitért arra: az Európai Unió az elmúlt években egyre inkább kísérletet tett arra, hogy a világpolitika fontos szereplőjeként jelenjen meg. A világgazdaságban elfoglalt meghatározó pozíciója sosem volt kétséges, az EU a világ legnagyobb gazdasága, a világkereskedelem elsőszámú tényezője - mondta. Úgy vélte, a világpolitikában azonban sokkal nehezebb kiépíteni egy olyan kül- és biztonságpolitikát, amely által megjelenhet meghatározó szereplőként. Bizonyos területeken meg tud jelenni az unió, és egyre nagyobb a súlya, más területeken viszont megvannak a belső érdekellentétei - tette hozzá.