Nem múlik el úgy nap, hogy Molnár Zsolt-ügyben ne esne ki újabb csontváz a szekrényből. Kedden kiderült a Magyar Nemzetből, hogy 1992-ben ott volt a szkinhedek között, amikor kifütyülték Göncz Árpád köztársasági elnököt. Fél nappal később az Hír Tv bemutatta, nemcsak ott volt, de a köztévé előtt már ő is skandált.

Aztán újra előkerült, amit az Origo már két hónappal ezelőtt bemutatott, hogy 2002-ben Molnár a Fidesznek dolgozott. A hvg.hu pedig arról számolt be szerdán, hogy osztálytársai szerint az 1990-es években jobboldali nézeteket vallott, egy osztálytársa szerint bevitte az iskolába Csurka István 1992-es röpdolgozatát, az Index pedig arról írt, április 6-a előtt ő fékezte a baloldali összefogás kampányát, ellenezte, hogy támadják Rogán Antalt.

De kinek áll érdekében a szivárogtatás? Utánajártunk, ki állhat a Molnár-ügy hátterében. (Arról, hogy Molnár valóban mekkora vargabetűkkel került az MSZP-be, hogyan lett jobboldaliból baloldalivá, itt olvashat.)

Occam, az elméleti borotva feltalálója

Wikipédia

I. A politikusok a hibásak. Szeretnek összeesküvés-elméleteket gyártani. Vagy: Molnár Zsolt az elmúlt 22 évben többször váltogatta politikai nézeteit, és azt nézte, hol tud könnyebben karriert építeni. Erről korábban is tudtak politikustársai, most kiteregették. De miért pont most?

II. Elsült a pisztoly – a Fidesz a hibás. A kormánypártnak kellemetlen, hogy egy volt szkinhed, a jobbikos Sneider Tamás lett az Országgyűlés elnöke, s ezért magyarázkodni kell nemzetközi szintéren. Viszont nem akartak bajszot akasztani a Jobbikkal az EP-kampányban, azért azt a megoldást választották, hogy a tiltakozó baloldalt gyengítik Molnár 1992-es ügyének kiteregetésével – eddig tart az egyes szocialista, Együtt-PM-es politikusok érvelése.

A Fidesznek nem volt sok mozgástere Sneider-ügyben: azt el tudták érni, hogy a nemzetbiztonsági bizottságot az évtizedes szokásjognak megfelelően a legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP kapja, de alelnöki széket muszáj volt adni a Jobbiknak. Azt viszont nem mondhatja meg, ki üljön bele. Leszavazhatták volna, de továbbra is a Jobbik jelölhetett volna – ezt a magyarázatot már a fideszesek mondják. Azt kormánypárti politikusok már korábban elismerték, több vezető MSZP-sről terhelő adatokat gyűjtöttek, s a kampányban nem lőtték el az összes töltényüket. A szocialisták szerint az egyik ki nem lőtt golyót Molnárnak szánhatták, de csak az EP-kampányban sült el a pisztoly. Tehát az 1992-es fotót Molnárról a Fidesz túrta ki.

III. Gyurcsány a hibás

1. A baloldal pártjai között (MSZP, DK, Együtt) jelenleg is folynak egyeztetések az őszi önkormányzati-, különösen a budapesti választásokról. A DK hangoztatja a legkövetkezetesebben, hogy „Orbán-rendszerével” nincs kiegyezés, így jól jött nekik, hogy a szocialisták budapesti elnöke, Molnár célkeresztbe került. (Az Indexnek több baloldali forrás is azt állította, Molnár kampányfőnökként akadályozta, hogy Rogán lakásügyét felfújják a kampányban.) Az Együtt-PM politikusa, Szilágyi Péter pénteken blogbejegyzésében közölte: „Molnár Zsoltokkal nincs megújulás” a baloldalon. E bejegyzést a PM sajtóosztálya küldte körbe.

Na ki a hibás?

Szemerey Bence

2. Gyurcsány Ferenc már tavaly elismerte az Origónak adott interjújában, hogy 2018-ra lehetnek miniszterelnöki „ágaskodó ambíciói”. Érdekében állhat, hogy az MSZP rosszul szerepeljen az EP-választásokon, esetleg leváltsák a tisztújító kongresszuson Mesterházyt, és ő elindulhasson a „baloldal vezére” címért.

Következzenek a bonyolultabb elméletek. Hangsúlyozzuk, ezeket nem mi találtuk ki, hanem politikus forrásaink adták elő az elmúlt napokban (igaz, azt ők is elismerték, sok bizonyítékuk nekik sincs). Mondanunk sem kell, az érintettek természetesen tagadják, hogy ők lennének a hibásak.

IV. Fideszesek a hibásak

1. Miképpen a hvg.hu is megírta, a választások előtt viták voltak arról a Fideszben, hogy kell-e konszolidáció, azaz kell-e egyezségeket kötni a baloldallal. Ezt a vitát értesüléseink szerint Orbán Viktor a legutóbbi zárt frakcióülésen lezárta, kijelentve: nem lesz konszolidáció, legfeljebb stabilizáció.

Ugyanakkor egyes MSZP-s és fideszes források szerint Rogán Antal frakcióvezetőként valóban jó kapcsolatot épített ki az MSZP-s frakcióvezetővel, Mesterházy Attilával, illetve Molnár Zsolttal, és ha nem is a kiegyezés híve, de érdekelt lehet egy „meg nem támadási” paktumban. Ugyanakkor – mint erről több orgánum, így a hvg.hu is cikkezett – a kormányalakítás miatt belső harcok zajlanak a Fideszben, esetenként a két ifjú titán, Rogán és Lázár János is egymásnak feszült, így valakinek érdekében állt kiszivárogtatni, hogy az MSZP vezetése és Rogán köre milyen kapcsolatban áll. Fideszes forrásaink szerint Lázár beállt az orbáni stratégia mögé, ő is úgy gondolja: nincs kiegyezés.

Molnár Zsolt - hadak mozognak mögötte

MTI / Illyés Tibor

2. Tarlós István főpolgármester – ahogy ezt tette III. kerületi polgármesterként is 1990 és 2006 között – egyezkedni szokott az ellenzékkel is. Fideszes források szerint ez most is érdekében áll, hiszen ősszel előállhat a helyzet, hogy a Fidesznek nem lesz többsége a fővárosi közgyűlésben. Molnár politikai karrierje is a III. kerületben indult 2002-ben, sőt akkor még a Fideszt segítette szakmai tanácsaival. Ezt a kapcsolatot akarta valaki szétszakítani a Fidesz felső vezetéséből, talán csak azért, mert nem akarták kihagyni a „szkinhedes ziccert” az EP-kampányban. (Azt fideszes forrásaink is elismerték, hogy Tarlós így politizál, ahogy azt is, hogy régi szocialistákat helyezett pozícióba – például a III. kerületi volt MSZP-s alpolgármestert, egykori titkosszolgát Pető Györgyöt –, de a teljes elméletet „szánalmasnak” titulálták.)

V. Mesterházy a hibás. Molnár azon kevés vezető politikusok egyike, aki az elnökségben és a frakcióban nem függ a pártelnöktől, karrierjük párhuzamosan ívelt felfele, érdekszövetség kötötte egymáshoz őket.

"Megelőző csapás"

Stiller Ákos

Ugyanakkor MSZP-s forrásaink szerint Molnár mindig is – miként egy forrás fogalmazott – „hatalombróker” volt, befolyását azon vezető mellett vetette latba, aki őt is segítette, illetve aki éppen a legerősebb volt az MSZP-ben. Így jó kapcsolatot ápolt egy időben Hagyó Miklós főpolgármester-helyettessel is.

Elképzelhető, hogy a tisztújítás idejére – melyet hivatalosan ősszel tartanak majd meg – változnak az erőviszonyok, és megjelenik egy erős jelölt Mesterházyval szemben (többen is arra számítanak, Botka László elindul az elnöki székért – ezt ő eddig nem cáfolta, de nem is erősítette meg). E szerint az elmélet szerint Mesterházy „megelőző csapást mért” Molnárra. Ám ezt az elméletet gyengíti más forrásaink szerint, hogy ha ez igaz, akkor Mesterházy épp hogy maga ellen fordította Molnárt, akit a pártelnök többször látványosan megvédett a nyilvánosság előtt.

VI. Az „öregek” a hibásak. Az biztos (közülük többen beszéltek erről a hvg.hu-nak), hogy a párt korábbi vezetői, az idősebb generációja – akiket Mesterházy 2012-ben szólított fel arra, hogy „lépjenek eggyel hátrébb” – elégedetlen a választási eredménnyel (Miközben Kiss Péter, Hiller István, Burány Sándor, Hiszékeny Dezső egyéniben győzött április 6-án). És nem is tétlenek: az atv.hu hétfőn arról írt, a parlamentből kiesett „öregek” – akik közül páran élesen bírálták a választás után Mesterházyt – az egykor nagyhatalmú pártigazgató, Puch László harkányi házában gyűlnek össze tanácskozni május 14-15-én.

Az „öregek” tudják, hogy a budapesti szervezet elnökeként Molnár képes a legtöbb küldöttet a tisztújító kongresszusra vinni, így „megelőző csapást” mértek rá, hogy ne állhasson Mesterházy mellé.

Ő a hibás

MTI / EPA / Anatolij Malcev

VII. Moszkva a hibás. A legmeglepőbb elmélettel egy fideszes állt elő. Szerinte Molnár azon ügynökök közé tartozik, akiket 1990 után az orosz titkosszolgálatok építettek be a magyar pártokba, hogy idővel destabilizálják az országot. Most viszont kibukott a múltja/a magyar szolgálatok megkezdték a beépített ügynökök kiszorítását.