Első valódi munkanapját kezdte hétfőn az új Országgyűlés, ahol a napirend előtti felszólalásokat nézve szinte semmi nem változott. Az ellenzék az elszegényedés miatt bírálta a kabinetet, a kormánypártiak viszont azzal vágtak vissza: a választók már eldöntötték a vitákat. Új elemként ketten is utaltak Conchita Wurst győzelmére, Rogán Antal pedig azzal támadta a Jobbikot, hogy egyik EP-képviselője többet van Moszkvában, mint Brüsszelben. A házszabálytól eltérve már hétfőn este törvény lesz abból a javaslatból, amely határozatlan időre megtiltja a bedőlt devizahitellel rendelkező adósok kilakoltatását.

Percről percre

Sorrend megfordítása

1 2 3

12 59

Mégis lesznek felszólalások

Pár perccel az ülés kezdete előtt eldőlt, mégis lesznek napirend előtti felszólalások. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője "Mit folytatnak?" címmel beszél, Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője pedig "A politikai kultúráról" szónokol majd. Az MSZP-s Tóbiás József felszólalásának címe: "Magáncsőd - egy komplex megoldás része", Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője pedig "Tiszteletet a magyaroknak!" címmel szólal fel. A fideszes Rogán Antal "Közös dolgainkról" kíván beszélni.

12 57

Napirend előtt?

Bár elvileg a napirendi javaslaton szerepelnek napirend előtti felszólalások, az Országgyűlés rendszerében a szokásoktól eltérően nem szerepelnek a tervezett felszólalók és a megadott címek. Korábban, az alakuló ülést előkészítő tárgyalásokon a kormánypártok azt az álláspontot képviselték, hogy az új kormány megalakulásáig ilyenek ne legyenek. A Jobbik és az LMP ezt kifogásolta, mivel így kevesebb megszólalási lehetőségük van, ami különösen fájó az EP-kampány miatt.

12 55

Adósmentés egy nap alatt

Az új parlament első, valódi munkán rögtön el kell térni az új, épp hogy hatályba lépett házszabálytól, hogy egy nap alatt elfogadhassanak egy, még az előző ciklusból visszamaradt törvényjavaslatot. A bírósági végrehajtásról szóló törvényjavaslatot Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter nyújtotta be április 30-án, vagyis már a választások után, de még az új parlament megalakulása előtt. A rövidke javaslat lényege, hogy határozatlan időre – „a devizahitelesek helyzetét rendező külön törvényben meghatározott időpontig” – elhalasztja a bedőlt devizahitelek ügyében indult végrehajtások során a jelzáloggal terhelt lakások kiürítését, vagyis az adósok kilakoltatását. Az előző ciklus hagyományait követve a törvény visszamenőleges hatályú lesz, vagyis a folyamatban lévő végrehajtásoknál is alkalmazni kell.

1 2 3