„Kedves vezető kiadta, hogy 12 ezernél többet nem lehet tankönyvre költeni (…) Rezsicsökkentés a köbön! Az, hogy nincs miből tanulni, lényegtelen” – fogalmazott egy szülő, akinek a gyereke egy újpesti iskolába jár. „A főtárgyakhoz lesz tankönyv, de munkafüzet már nem biztos" – panaszkodik egy másik anyuka, aki szerint a támogatási plafon miatt nem telik majd az összes kiszemelt tankönyvre, majd magyarázatként hozzáfűzi: „És mi még jól el vagyunk eresztve, mert csak egy nyelvet tanulnak a gyerekek.” (A nyelvkönyvek ára általában magasabb, ha csak egy nyelvet tanulnak, akkor a teljes csomag is olcsóbb – szerk.)

A Klik a szeptemberi tanévkezdés idejére 12 ezer forintban maximálta az egy diákra eső átlagos tankönyvcsomag-támogatást. Az új plafon komoly csökkenést jelent a korábbi évek gyakorlatához képest, amikor 16-18 ezer körül mozgott a normatíva összege. Ráadásul, mint megtudtuk, az új tankönyvrendelési rendszer az iskolák önkormányzati támogatását is ellehetetleníti. Sőt, a szülők hiába lennének hajlandóak többet fizetni a könyvcsomagért, azt sem tehetik meg. A helyzet miatt, mint a mellékelt példák is bizonyítják, szülők és tanárok is zúgolódnak.

A támogatási plafon leginkább a speciális, magasabb óraszámban tanító, tehetséggondozó osztályok tankönyvköltségvetését írja felül. Azokét az osztályokét, melyekbe az Orbán-kormány kedvenc társadalmi rétege, a középosztály gyerekei járnak, illetve ahová a szülők a legszívesebben íratnák a gyerekeiket. A rendszer olyan, hogy a szülők és az önkormányzatok sem tehetnek semmit. Egy kivétel van: az egyházi iskolák, melyekben a tankönyvrendelés liberális maradt.

Tankönyvkísérlet és fénymásolás

Az alacsony normatívának az egyik következménye, hogy az iskolák nagyobb arányban vásárolnak a még el sem készült úgynevezett kísérleti tankönyvekből. „Bevállaltuk, hogy az OFI által most fejlesztett, és június 30-ig elkészülő könyvekből fogunk tanítani 1-2. és 5-6. évfolyamon magyarból, matekból, történelemből és természetismeretből. Ezek ára olyan alacsony volt, hogy megspóroltunk annyit, amennyiből a többi évfolyamon meg tudtuk rendelni a könyveket és a munkafüzeteket. Így jövőre én is ezekből tanítok, de ezek még csak kísérleti könyvek, amiből 1-2 oldalt lehet megnézni az OFI honlapján” – írja az egyik, kényszerből zsákbamacskát vásároló tanár.

Tankönyvek érkezése a raktárba

Fazekas István

A helyzet kezelésére a már eddig is létező alternatív megoldások jöhetnek: fénymásolás, kedvelt könyvek továbbadása más osztályoknak, de a hiányt nyilvánvalóan ez nem orvosolja, ráadásul ezek mind a rendszer rossz működéséből következő pótmegoldások. „Kínlódnak a gyerekek (jelenleg munkafüzet nélkül tanítok földrajzot – éljenek a vaktérképes feladatok!), kínlódnak a tanárok, kínlódnak a szülők. Csak odafönn szép minden, hiszen »Magyarország jobban teljesít«” – fogalmazott egy újpesti általános iskola tanára.

A kísérleti tankönyvek megjelentetését az év elején jelentették be az államosított tankönyvpiac színesítésére. A hivatalos indoklás szerint „a pedagógiai munkával szemben támasztott követelmények és a korszerű infokommunikációs környezet létrejötte tartalmi, pedagógiai és technológiai szempontból is új típusú tankönyvek és taneszközök kifejlesztését teszik szükségessé”. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által fejlesztett könyvek azonban egyelőre kétes minőségükkel keltettek feltűnést (A kínos részleteket tartalmazó oldalakat azóta levették az OFI honlapjáról – szerk.), miközben az alsó évfolyamokon széles körben preferált, „pedagógiai és technológiai szempontból is új típusú” taneszközöket készítő, alsó évfolyamokon piacvezető Mozaik Tankönyvkiadót például ellehetetlenítették.

Újpest: az önkormányzat tehetetlen

Bár a problémákkal mindenki tisztában van, a megszólalók szerint az iskolák vagy nem merik jelezni azokat a Kliknek, vagy süket fülekre találnak. „Megértem, hogy nem mernek semmit leírni, de azért valami magyarázatot kaphatnának a nyomi szülők is! Rettenetes lehet az iskolának is, kedvezőtlent nem írhat le, próbálják elkenni… Újpest önkormányzata felajánlotta, hogy kifizeti a 12 ezer feletti különbözetet, de NEM MERTÉK ELFOGADNI” – írta a hvg.hu-nak az egyik szülő, a lényeget csupa nagybetűvel gépelve.

Korábban Újpesten az önkormányzat mindenféle árkeret nélkül állta az iskolák tankönyvköltségeit, amelyre elvileg most is kész lenne, a Klik azonban már kevésbé nyitott erre. „Az önkormányzat bármilyen költséget áll, amit az iskolák kiadnak a tankönyvekre” – mondta a hvg.hu-nak Wintermantel Zsolt, a IV. kerület polgármestere. „Egy rendelet értelmében a kerületi általános iskolások több éve kapják ingyenesen a tankönyveket. A rendeleten az új tankönyvellátási rendszer bevezetése óta nem változtattunk, összeghatár most sem szerepel benne.”

A polgármester megerősítette, hogy az önkormányzat idén is kész lenne a 12 ezres kereten felül is állni az iskolák tankönyvkiadásait, ahogy azt az előző években is tették. „Újpest hagyományosan nagy hangsúlyt fektet az oktatásra, a kerületben öt, korábban mind önkormányzati üzemeltetésű iskola működik, máig komoly önkormányzati támogatással. De csak annyiban tudunk segíteni, amennyire a mozgásterünk engedi. Anyagi korlátja nem lenne a 12 ezer forint feletti tankönyvcsomagok vásárlásának” – mondta. Amióta azonban az iskolának nincs gazdasági önállósága, az önkormányzatok szinte semmilyen támogatást nem tudnak nekik nyújtani. Az önkormányzatoknak a Klikhez kéne átutalni a könyvekre adható plusz összeget, de „nincs olyan csatorna, amelyen keresztül az önkormányzat pénzét úgy lehetne a rendszerbe vinni, hogy az iskolák igényei szerint rendeljenek könyvet”. Ez történt Újpesten is, ahol az önkormányzat csak a Klik által bemutatott számlákat tudta kifizetni. A tankönyvrendelés a Klik és a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) rendszerén keresztül történik, amely technikailag nem is enged a normatíván felüli vásárlást.

A Klik fúrta meg

A hagyományos, a normatíván felüli támogatást egyrészt a rendszer, másrészt a helyi tankerület ellenállása lehetetlenítette el. A korábbi gyakorlattal ellentétben a tankönyv-normatíva nem az államháztartási törvényben lett megszabva (kivéve az egyházi fenntartású iskolák esetében), hanem a Klik belső tankönyvellátási szabályzata teszi lehetetlenné az igény szerinti kifizetések teljesítését. Míg az iskolák korábban maguk juttatták el a tankönyvvásárlási számlákat az önkormányzatnak, amely fizette azokat, most azonban a rendelés a Klik és a Könyvtárellátó (Kello) rendszerén keresztül folyik. És itt nem engedélyezik a 12 ezres normatíván felüli vásárlásokat. A különbözetet több újpesti iskolában azok a szülők is hajlandók lennének kifizetni, akik gyerekeinek nem járt ingyenes tankönyv, így a könyveket maguknak kell megvenniük.

MTI / Koszticsák Szilárd

Újpesten úgy tűnik, a helyi tankerület aktívan ellenezte, hogy az önkormányzat a korábbi gyakorlat szerint korlátlanul fizesse az iskolák tankönyvköltségeit. Házlinger György, Újpest tankerületi igazgatója a hvg.hu-nak elmondta: maga is tárgyalt az önkormányzattal azzal a korábbi gyakorlattal kapcsolatban, hogy a kerületvezetés akkor is állja az iskolák költségeit, ha túllépik a tankönyvekre költhető, fejenként 12 ezres keretet. „Túlzás, hogy elleneztem ezt az ötletet, de valóban egy másfajta megoldást preferáltam” – mondta. Az önkormányzat szeptemberben az iskolák könyvtárainak ajánl fel különféle segédanyagokat, köztük atlaszokat. Házlinger szerint ez a megoldás biztonságosabb, mivel így az iskolák még évekig tudják használni a könyvtári példányokat, ahelyett, hogy minden új évfolyam számára újra meg kellene vásárolni a könyveket. (Ez persze jelentős csúsztatás, hiszen nem évfolyamokhoz, hanem célzottan egyes gyerekekhez kerülhetnének a tankönyvek, amiket, ha maguk fizetnék, szabadon használhatnának. – szerk.)

„Minden zökkenőmentesen zajlott”

Az újpesti tankerülethez Házlinger György elmondása szerint nem jutottak el az érintettek panaszai. Mint mondta, a legtöbb iskola nagyrészt a kísérleti tankönyvek közül válogatott, szerinte azonban az igazgatók nagyrészt nem a 12 ezres keret miatt döntöttek így, hanem mert az innováció mellett vannak. (Ilyenről a hvg.hu által megszólaltatott tanárok egyáltalán nem számoltak be. – szerk.)  „Egyes, régebben a pályán levő tanároknak bele kell majd tanulniuk az új könyvek használatába, de az intézményvezetők többsége örült az innovációnak” – fogalmazott.

Házlinger a hvg.hu-nak azt is elmondta, hogy szerinte nem voltak megalapozottak azok az aggodalmak, miszerint nem lesz elegendő a 12 ezres keret, mert akkor nyilván tömegével érkeztek volna ezzel kapcsolatban jelzések – és ő egy ilyet sem kapott. (Az újpesti önkormányzat egyébként minden 2-8. osztályos gyerek számára állja a tankönyvcsomag árát).

Túl sok tankönyv?

A tankerületi igazgató hozzátette: előfordulhat, hogy egyes iskolákban az eddiginél kevesebb tankönyvből tanítanak, ez azonban szerinte nem feltétlenül gond. „A korábbi években rengeteg fölösleges kiadványt rendeltek meg az igazgatók, amiket az év végén gyakran szűzen dobtak ki. A mai digitális világban pedig eleve kevesebb papír alapú kiadványra van szükség.”

Házlinger optimista a kísérleti tankönyvekkel kapcsolatban, bár, mint mondta, ő is csak a nyilvánosságra hozott részleteket látta, de bízik benne, hogy az abba bekerült hibákat kijavítják majd a végleges tankönyvekben. „Személy szerint támogattam a kísérleti tankönyvek rendelését, de döntési jogom nem volt az ügyben, a tankönyvválasztás az intézményvezető felelőssége” – mondta. Hasonlóan fogalmazott a hvg.hu-hoz eljuttatott levelezésben megszólaló egyik tanár panaszával kapcsolatban, aki a földrajz munkafüzet hiányára panaszkodott: mint mondta, eddig a tankerülethez nem érkeztek hasonló panaszok, már csak azért sem, mivel a probléma az iskola igazgatójára tartozik.

Korábban rugalmasabb volt az árkorlát

Egy mostanitól eltérő plafon a régi tankönyvpiacon is volt: sokáig azt szabályozták, hogy adott terjedelmű könyv maximum mennyiért adható el, vagyis a kiadóknak figyelembe kellett venniük egy árplafont. (Ez az alacsony példányszámú könyvek esetében magasabb volt). A viszonylag egységes árak a kiadók tankönyvcsomagjait is beárazták. Az egyik tankönyvkiadó vezető munkatársa a hvg.hu-nak azt mondta, az elmúlt években 12 ezer forint között mozgott egy átlagos tankönyvcsomag ára, azonban ha egy iskola nemcsak egy kiadó könyveit szerette volna megrendelni, mélyebben a zsebébe kellett nyúlni.

Tankönyvosztás egy budapesti általános iskolában

Túry Gergely

Az államháztartási törvényben hagyományosan szerepelt az iskoláknak adható tankönyv-normatíva egy főre lebontva, vagyis törvény szabta meg, hogy az iskolák egy-egy olyan gyerek után, akinek jár az ingyenes tankönyv, mennyi pénzt kaphatnak. Az elmúlt húsz évben a normatíva összege általában igen magas volt, az önkormányzati fenntartású iskolák azonban gyakran még ezen felül is költhettek, mivel az önkormányzatok sok helyen fizették az ingyentankönyveket, többnyire a normatíván felül is (ez persze rosszul érintette azokat, akiknek nem járt ingyenes tankönyv, mivel nekik saját zsebből kellett megvenni ugyanezeket a könyveket). A normatíva csökkentése mögött a könyvkiadó szerint az áll, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt az ingyentankönyvekre jogosultak aránya: idén már a gyerekek felének járt ingyen könyv.

Egyenlőtlenséget szül

Az iskolák tankönyvekre fordított költségei korábban évfolyamonként nagyon eltérőek voltak, hivatalos statisztika nem is készült erről. Többnyire az alsós évfolyamok kerültek a legkevesebbe, a legnagyobb költségeket a felsősök atlaszai és nyelvkönyvei jelentették. Olyan iskolákban, ahol az önkormányzat is beszállt a tankönyvvásárlásba, akár 20 000 forint felé is felmehetett egy-egy felsős diák könyveinek ára. Az általunk megkérdezett könyvkiadó szerint a csökkentett normatíva azonban csak még súlyosabb egyenlőtlenségekhez fog vezetni. „A 12 ezer forintos keretbe legfeljebb úgy férnek bele az iskolák, ha csak egy-egy kiadótól rendelnek, mert így kedvezményesebben vásárolhatnak könyveket, sokan azonban szeretik több forrásból beszerezni a könyveket. A gyakorlatban általában az történik, hogy az iskolák a gyerekenként kapott 12 ezer Ft-ot elosztják az egyes osztályok között, ami csak további aránytalanságokhoz vezet: volt, ahol az első osztályban háromezer, egy felsős tagozatban 18 ezerbe kerültek a csomagok. Azok az osztályok járnak jól, melyek valamiért kiemeltnek számítanak, például nyelvi tagozatosok. A nyelvkönyvek a legdrágábbak tankönyvek között vannak, amire a pénzt muszáj a többi osztálytól elvenni.”

Van azonban, ahol ez sem jelent megoldást. „A fenntartó álláspontja az, hogy az iskoláknak átlag 12 ezer Ft-ból kell tankönyvcsomagot rendelni a gyerekeknek. Ebből az összegből nem lehet minden könyvet megvenni (…). Keressük a megoldásokat, hogy a helyzetet javítsuk. A tankönyvellátási rendszer elsősorban az általános iskolákra fókuszál, így a két idegen nyelvet és fakultációs tantárgyakat is tanító gimnáziumokban az Ön által is leírt problémák jelentkeznek. Tankönyvek visszagyűjtésével, a könyvtári állomány bővítésével esetleg fénymásolással próbáljuk szeptembertől megoldani a problémát” – fogalmazott egy, a hvg.hu birtokában került levelezésben megszólaló újpesti iskolaigazgató.