hvg.hu: Mostani és leendő kormánytagok nem igazán mutatkoznak a nyilvánosság előtt, mert előbb-utóbb megkapják a kérdést, mi lesz velük az új kormányban. Ön viszont rövid időn belül a második interjút adja. Ennyire biztos benne, hogy milyen tisztséget kap?

Szijjártó Péter: Én ezeket a kérdéseket általában hamar rövidre zárom, hogy utána érdemi dolgokról beszélhessek.

hvg.hu: Ne kerülgessük a témát: több forrásból is úgy tudni, hogy ön vagy az új Külgazdasági- és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára lesz, vagy a keleti nyitásért felelős, hivatalosan „kétoldalú gazdasági kapcsolatokért felelős” államtitkára. Melyik poszton látjuk viszont június 6-a után?

Sz. P.: Rengeteg beszélgetésen vagyok túl a miniszterelnökkel a külgazdasági kapcsolatok átalakításának szükségességével kapcsolatban. Folyamatosan gyűjtöttem a tapasztalatokat, amíg ezen a területen dolgoztam az elmúlt két évben. A javaslataim pedig visszaköszönnek a minisztériumok feladatköreinek átalakításában  A személyes jövőmre vonatkozó beszélgetésre még nem került sor, de ez technikai kérdés.

hvg.hu: Tehát meghatározó pozíciója lesz a Külgazdasági és Külügyminisztériumban.

Sz. P.: Inkább azt mondanám, hogy 2006 óta, vagyis mióta közvetlenül a kormányfő mellett dolgozhatok, minden feladatot egy még érdekesebb követett. Így a magam részéről nyugodt vagyok. Minden funkciómra nagyon szívesen mondtam igent, ez így lesz bizonyára most is.

Már rengeteget beszélt Orbán Viktorral a jövőjéről

Stiller Ákos

hvg.hu: És Navracsics Tibor lesz a főnöke miniszterként?

Sz. P.: Ha Tiborral fogok együtt dolgozni, az nekem azért lesz nagyon jó, mert 2006-2010 között már voltunk szoros munkakapcsolatban, amikor ő frakcióvezető volt, én pedig kommunikációs igazgató. Sőt, mondhatom, hogy baráti kapcsolatban vagyunk: a még hivatalban lévő kormány tagjai közül ketten voltak ott az esküvőmön: az egyik Tibor volt, a másik Varga Mihály.

hvg.hu: A sajtó azt is tényként kezeli, hogy Navracsics Tibor csak átmeneti jelleggel lesz miniszter, aztán ősszel Brüsszelbe megy magyar uniós biztosnak. A miniszteri poszton pedig ön váltja majd.

Sz. P.: A politikában csak a múlt idő a biztos.

hvg.hu: Információnk szerint a Teva Gyógyszergyár magyarországi vezérigazgatója, Szabó László is bemegy a minisztériumba. Ezt meg tudja cáfolni vagy erősíteni?

Sz. P.: Ha a kormány képes arra, hogy leigazolja a világ egyik legnagyobb vállalata egyik legsikeresebb nemzeti ágazatának vezetőjét, akkor az egy nagyon nagy siker.

hvg.hu: Varga Mihály korábban több alkalommal fogalmazott meg burkolt vagy kevésbé burkolt kritikákat a külgazdasággal, az ezekért felelős kereskedőházakkal kapcsolatban. Most ezek átkerülnek az NGM-től önökhöz. Könnyen lemondott róluk Varga Mihály? Mekkora átalakításra van szükség?

Sz. P.: Egészen pontosan a keleti nyitással kapcsolatban, a külgazdasági szakdiplomaták által nyújtott teljesítményekkel kapcsolatban fogalmazott meg kritikákat, és szerintem jogosan. Ezért kell átalakítani a rendszert. Egységes irányítás nélkül ugyanis nehéz hatékonyan működni. Eddig a Miniszterelnökségen, a Külügyminisztériumban és a Nemzetgazdasági Minisztériumban is működött gazdaságdiplomáciával foglalkozó részleg. A külgazdasági szakdiplomaták a nagykövetségeken dolgoztak, de eközben az NGM delegálta őket. Az új struktúrának éppen az lesz a lényege, hogy egységes lesz a rendszer, mindenki egy helyről érkező, egyértelmű utasítások alapján teheti majd a dolgát.

hvg.hu: Kaptunk ugyanakkor olyan információkat is, hogy a diplomáciai testületben nem aratott osztatlan elismerést az átszervezés. Több diplomata úgy érzi, mostantól „pénzért, befektetőkért kell majd kuncsorognia”.

Sz. P.: Aki így érti, az nem veszi észre, milyen átalakulások mennek végbe a világban: amelyik ország nem tudja megújítani a diplomáciáját, az biztosan a változások vesztese lesz. Ha valaki nem külgazdaság-orientált diplomáciát folytat, nem elég rugalmas, nem reagál elég gyorsan, az a jövőben bajban lesz. Itt strukturális és nem személyi kérdésről van szó: a teljes magyar külpolitikát kell megújítani, és nem azért, mert eddig rosszul csinálták, hanem, mert olyan változások mentek végbe a világban, amik ezt indokolják.

hvg.hu: A megújítás nagyköveti személycseréket is hoz majd? Körülbelül negyven misszióvezető megbízatása jár le a közeljövőben. Ők mire számíthatnak?

Sz. P.: Biztos lesznek személyi változások is, hiszen itt most a külpolitika, a külgazdaság és a kultúrdiplomácia kerül egy irányítás alá. Ez lehetővé teszi, hogy minden egyes külpolitikai cselekedetünket a külgazdasági célok hassák át. Innentől jóval könnyebben lehet majd mérni a külügyi teljesítményünket: sikerül-e még több befektetőt vonzanunk, növelnünk a magyar exportot, helyzetbe hoznunk külföldi tendereken magyar cégeket. Ez lesz minden végső fokmérője. Addig persze nagyon sok klasszikus külpolitikai, kultúrdiplomáciai feladatot is el kell végezni, de ez innentől nem cél, hanem eszköz lesz.

hvg.hu: Londonban most volt nagykövetváltás, Párizsban is szinte biztosan lesz. Más, stratégiailag fontos helyeken is várható személycsere?

Sz. P.: Szerintem igen, de ennek inkább az az oka, hogy jó néhány olyan nagykövetünk van, aki ezt a fajta új külpolitikát már eddig is nagyon jól megtestesítette. Az ő minisztériumi szolgálatukat pedig hiba lenne nélkülözni.

A külügyet meg kell reformálni Szijjártó szerint

Stiller Ákos

hvg.hu: Rossz nyelvek szerint a Külügyminisztérium máig afféle „régi kádertemető”, ahol nem igazán történt meg a rendszerváltás. Lesznek az apparátusban is komolyabb személyi változások? Úgy tudjuk, az új minisztériumnak például 50 fővel kisebb létszámmal kell működnie a jelenleginél is.

Sz. P.: Mivel az új kormányzati rendszer egyik legmélyebb személyi és szervezeti átalakítását jelenti ennek az új típusú minisztériumnak a létrejötte, ez valószínűleg nem csak a tevékenységben, de az azt végzők személyében is magával hozza a megújulást.

hvg.hu: Az Európai Uniós Ügyekkel Foglalkozó Államtitkárság viszont információink szerint átkerül a Miniszterelnökségre. Ez nem fog működési zavarokat okozni?

Sz. P.: Erre csak azt tudom most mondani, hogy ha tartalmi oldalról nézzük meg a kérdést, az Európai Unióhoz kapcsolódó feladatok mára sokkal inkább belpolitikai jellegűek lettek, mint külpolitikaiak. Az ügyek elsöprő többsége az uniós jog magyar jogrendszerbe történő beillesztésével kapcsolatos. Ez nem külpolitika.

hvg.hu: Ön évek óta a kormányfő egyik legközelebbi munkatársa, bizalmasa. Nem tart attól, hogy most, amikor más minisztériumba költözik, meglazul ez a kapcsolat?

Sz. P.: Nem, mert Orbán Viktor számára nagyon fontos a külpolitika, ráadásul a külpolitika átalakulása, különösen az uniós ügyek azt hozták magukkal, hogy a kormány- és államfők jóval aktívabban vesznek részt a külügyekben, mint korábban.

hvg.hu: A KSH adatai szerint az importunk az ázsiai térségből 2012 harmadik negyedévében volt a csúcson, 2,5 milliárd eurós volumennel, azóta folyamatosan csökkent. Az export Ázsiába szintén folyamatosan csökken, ehhez képest az EU-n belüli kereskedelmünk, örvendetes módon egyre bővül, sokszorosa az ázsiainak. Mindez, a „keleti nyitás” ellenére. Hogy lesz így meg az ön által is célként kitűzött 33 százalékos arány a keleti piacok viszonylatában 2018-ra?

Sz. P.: Hát mondjuk azt, hogy kihívással kecsegtető ez a cél. Amikor 2010-ben megnéztük a teljes magyar export szerkezetét, azt láttuk, hogy két dimenzió mentén is szükséges két lábra állítanunk a külgazdaságot. Egyrészt nem szolgáltathatjuk ki magunkat a kihívásokkal küzdő európai uniós piacoknak. Négy éve az exportunk 80 százaléka az EU-ba irányult. Ekkor azt tűztük ki célul, hogy a keleti nyitás-stratégia keretében erősítsük meg a pozíciónkat a dinamikusan növekvő keleti piacokon. Azt akartuk elérni, hogy az EU-ba irányuló exportunk növelésénél nagyobb arányban tudjuk növelni a keleti kivitelt. Ebben sikeresek is vagyunk: a jelenlegi 108,6 milliárd dolláros exportunk úgy alakult ki 2013-ban, hogy az EU-ba 5, az EU-n kívüli európai országokba 9,  Európán kívülre 7%-kal nőtt a kivitel. Ez azt jelenti, hogy ma a teljes exportunk 77 százaléka irányul az EU-ba. Másrészt nem szolgáltathatjuk ki magunkat nagy multinacionális vállalatok termelésszervezési döntéseinek. Hiszen amíg 2013-ban Koreába 49, Kínába 10, Japánba 4 százalékkal nőtt a magyar kivitel, addig az ázsiai export alig 1 százalékkal tudott nőni, döntően amiatt, hogy Indiában 43 százalékos, Szaúd-Arábiában pedig 40 százalékos csökkenést szenvedtünk el, egyszerűen azért, mert a Nokia beszüntette nálunk a termelést. Ez is mutatja, hogy az exportban részt vevő kkv-k jelenlegi 16 százalékos arányát jelentősen növelni kell. Erre találtuk ki a kereskedőházak rendszerét. Vannak még természetesen tapasztalatlanságból adódó fejlesztenivalói a rendszernek, de azon dolgozunk, hogy az folyamatosan jobban működjön. Az idei év végére 25 országban lesz kereskedőházi képviseletünk.

hvg.hu: Ez nem megy anélkül, hogy nehezen vállalható gesztusokat tegyünk diktatórikus rezsimeknek? Gondolok itt Ramil Safarov kiadatására, vagy hogy Nurszultan Nazarbajev hozsannázó életrajzi könyvét Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter mutatja be.

Sz. P.: Az, hogy a kormány eleget tesz a nemzetközi jogi előírásoknak, teljesen független a gazdasági kapcsolatoktól.

hvg.hu: De Safarov kiadatása politikai gesztus is volt.

Sz. P.: Azerbajdzsánba 2013-ban 34 százalékkal növeltük a magyar exportot. Ennek a Safarov-ügyhöz azonban pont semmi köze nem volt. Ezzel szemben, mióta kormányon vagyunk, a miniszterelnök kétszer, én négyszer jártam ott. Ők pedig kétszer Budapesten. Két gazdasági vegyesbizottsági ülés volt, üzletember-fórumokkal; kereskedőházat nyitottunk, közvetlen légi járat létesült. Egyszerű a képlet: dolgozni kell. Hogy emellett volt egy nemzetközi jogi ügy, az ettől teljesen független. A keleti relációkban van egy fontos közös vonás: a személyes kapcsolat a legfontosabb. Nem elég emailt küldeni vagy odaszólni telefonon. Másrészt pedig a kölcsönös tisztelet: én egészen biztosan nem fogok senkit kioktatni, hogy „szerintem pedig így, és így éljétek az életeteket!”. Ezt mi soha nem csináljuk és persze elvárjuk, hogy más se csinálja ezt velünk. Tiszteletet adunk és várunk el.

hvg.hu: Milliárdos befektetések Azerbajdzsánból, kastélyvásárlási program dubai befektetőknek, és egy sor hangzatos ígéret. Mi lett velük?

Sz. P.: Érdemes a realitásokból kiindulni. Azerbajdzsánba már most ezres nagyságrendben exportáljuk a szarvasmarhát – nagyrészt ennek köszönhető egyébként az exportunk megugrása. Kínába is megkaptuk a sertés-, kacsa- és libahús exportjára vonatkozó engedélyt. Az ingatlanhasznosítás kapcsán lehet arról fantáziálni, hogy nagy értékű, üres ingatlanokat vesznek majd meg külföldiek Magyarországon, de ehhez azért a tulajdonosnak is tennie kell. Mi mint kormány ezért annyit tehettünk, hogy a legutóbbi magyar-arab üzleti fórumra összeállítottunk egy ötven tételből álló befektetési ajánlatcsomagot, melyben több ingatlanprojekt is szerepelt.

"Ha öncélú küzdelmet folytatnánk, az nagyon nagy hiba lenne"

Stiller Ákos

hvg.hu: Egyáltalán benne van a magyar gazdaság jelenlegi állapotában ekkora növekedési potenciál? Sertésből már így is importra szorulunk, hogy egyáltalán a hazai kínálatot kielégítsük, a nevezetes Ángyán-lista szerint még hungarikumokat gyártó cégeknél is ez a helyzet. Hogy tudjuk így kapacitással bírni, ha még a keleti exportot is fel akarjuk futtatni? Visszük tovább az importhúsból készült terméket?

Sz. P.: Ezért állítottuk az új agrárstratégia középpontjába az állattartás felfuttatását. De a keleti nyitást alapvetően olyan ágazatokra építjük, melyek inkább minőségi, mint mennyiségi versenyben kell, hogy helytálljanak. Ilyenek a prémium élelmiszerek, vagy a minőségi borok, ahol kifejezetten versenyelőnyünk van. Ahogy Ázsiában nő az életszínvonal és a fogyasztás, úgy lesz egyre nagyobb a kereslet ezek iránt a termékek iránt. A magyar GMO-mentesség kifejezetten fel fog értékelődni. De ugyanígy egyre nagyobb kereslet lesz a magyar mérnöki szolgáltatások iránt is: a gazdaságok diverzifikálására, az olajipar, vízgazdálkodás, szociális szolgáltatások fejlesztésére kifejezetten keresik azt a tudást, amit szolgáltatni tudunk. Az IT-szektor is inkább minőségi, mint mennyiségi versenyt jelent. A magyar gazdaság méretéből fakadóan mi ezen a téren tudunk nemzetközileg versenyképesek lenni.

hvg.hu: Minden felmérés azt mutatja, hogy a magyar választók – a Fideszéi is – jóval pozitívabban viszonyulnak az Európai Unióhoz, mint egy sor más tagállamban. Miért van akkor szükség az EU-val szembeni háborús, időnként unióellenes retorikára a kormány részéről?

Sz. P.: Ha öncélú küzdelmet folytatnánk, az nagyon nagy hiba lenne. Ezért nem is tesszük. Bizonyos ügyekben azonban nem engedünk, ha a nemzeti érdekeink úgy kívánják. Szerintem az Európai Unió polgárai – köztük a magyarok is – sokkal jobban bíznának a közös intézményekben, ha ezek nem olyan dolgokkal foglalkoznának rendszeresen, amihez a józan ész szerint semmi közük. Miért fáj a brüsszeli bürokratáknak, hogy a magyar akácfa hogyan nő az Alföldön, vagy hogy vidéken mi hogyan főzünk pálinkát? Ezek a kérdések csak rombolják az EU tekintélyét, miközben az uniónak azzal kellene foglalkoznia, hogy megtalálja a megoldást például a kilábalásra a gazdasági válságból, vagy megteremtse végre a közös energiapolitikát, ami megóv minket attól, hogy az EU határán két ország konfliktusa a fél kontinens energiabiztonságát veszélyeztesse. Ha ez a helyzet, nem szabad csöndben maradni, mi is teljes jogú tagok vagyunk, elmondhatjuk, sőt el is kell mondanunk a véleményünket, mert ez arra irányul, hogy jobbá tegyük az uniót.

hvg.hu: Ez evidens. De az, hogy a kormányfő azzal érvel Jean-Claude Juncker bizottsági elnöki jelölése ellen, hogy „mi már egy luxemburgi kormánytagtól sok rosszat kaptunk, ezért luxemburgit nem támogatunk”, nekem sehogy sem fér bele ebbe a kategóriába.

Sz. P.: Ez nem személyes kérdés. Ugyanakkor azt a luxemburgi biztost, akitől mi ezt a rengeteg, alattomos, hazug kritikát kaptuk, Jean-Claude Juncker kormánya küldte a Bizottságba.

hvg.hu: Mi lesz, ha a Néppárt mégis Junckert jelöli? A Fidesz képviselői nem szavazzák meg? Megsértik a néppárti frakciófegyelmet?

Sz. P.: Várjuk ki a végét, a Bizottság elnökét az állam- és kormányfők jelölik. Fogadóiroda legyen a talpán, aki egyáltalán erősorrendet fel tud állítani az esélyesek között.

hvg.hu: Legalább most, hogy van megválasztott elnöke Ukrajnának, partnernek tekinti majd a magyar kormány az új ukrán vezetést? Mert az átmeneti kormányt látványosan negligálta, ami fel is tűnt a szövetségeseinknek.

Sz. P.: Én nem nevezném negligálásnak azt, ha világos elvárásunk van.

hvg.hu: Varsóban négyszer járt Arszenyij Jacenyuk, az átmeneti kormány vezetője, Budapesten egyszer sem. Én erre gondoltam.

Sz. P.: Van egy munkarend a visegrádi négyeken belül, ennek értelmében az ukrán ügyekben elsősorban Donald Tusk jár el, mi pedig például a Nyugat-Balkán integrációjának ügyében vagyunk a legaktívabbak. Ez egy természetes munkamegosztás. Ebből fakadóan az is természetes, hogy Arszenyij Jacenyuk Donald Tusknál vizitelt négyszer, és nem mondjuk Budapesten. De szerintem rosszul dolgoznánk, ha egy olyan ország esetében, melyben nemcsak egy fegyveres konfliktus, de mindenre kiterjedő átalakulás is történik, nem emelnénk fel a szavunkat a magyar kisebbség jogaiért. Nem utólag, előre. Időben, kellő stílusban mondtuk el, hogy demokratikus Ukrajnát szeretnénk, amiben az európai normáknak megfelelően biztosítják minden kisebbségi közösség jogait. Gondoljunk csak bele, mi hány ilyen felhívást kaptunk az EU-tól az elmúlt években különböző csoportok, közösségek jogainak tiszteletben tartását kérve. Ha mi mondjuk ezt egyszer, akkor meg hirtelen agresszívek vagyunk?

hvg.hu: De erre mondták még lengyel barátaink is, hogy ők természetesen ugyanolyan felelősséggel viseltetnek az Ukrajnában élő 400 ezres lengyel kisebbség iránt. De nem fogják akkor ugráltatni az ukrán vezetést, amikor éppen az ország létéért küzd.

Sz. P.: Szerintünk meg a kettő nem zárja ki egymást: egyszerre támogathatunk egy demokratikus átalakulást, és szólhatunk a magyar kisebbség érdekében.

hvg.hu: A magyar kormányt természetesen minden uniós tagállam legitimnek ismeri el. De ezen túl ön hogyan érzi, van jó szándék, bizalom is Orbán Viktor iránt a többi tagállamban?

Sz. P.: Az elmúlt négy évben minden nemzetközi tárgyaláson ott ültem Orbán Viktor mellett. Akkor is, amikor Angela Merkellel, amikor Donald Tuskkal, David Cameronnal, korábban Nicolas Sarkozyvel találkozott. Ezért a pillanatnyi kedvemtől függően mindig jókat mulatok, vagy bosszankodok, amikor komoly lapokban is arról írnak, micsoda elszigeteltségben tesszük a dolgunkat. Csak azt tudnám, mire alapozzák ezt. Én ott voltam ezeken a megbeszéléseken, ők nem. A magyar kormányfő megbecsült tagja az európai politikai vezetők közösségének. Ezzel együtt tény, hogy egy sor kérdésben olyan álláspontot képviselünk, ami az Európai Unió alapértékeivel sokkal jobban egyezik, mint a jelenlegi uniós mainstream. Ebből fakadóan is vannak vitáink.

hvg.hu: Vannak azért megütközést keltő nyilatkozatok.

Sz. P.: Az, hogy fontosnak tartjuk a keresztény értékeket, hogy Isten nevével kezdjük az alaptörvényünket, hogy büszkék vagyunk magyarságunkra, hogy azt gondoljuk, a házasság egy férfi és egy nő között kell, hogy megköttessen, alapvető európai értékek, még akkor is, ha ezek valakinek nem tetszenek.