Jobbára szimbolikus, kommunikációs jelzés a tárca új neve – a Külgazdasági és Külügyminisztérium –, hiszen a külügy felöleli a külgazdasági feladatokat, de az elmúlt időszakban a külgazdaság egy része a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, illetve a Miniszterelnökséghez tartozott – mondta Navracsics Tibor, aki szerint most viszont minden eddiginél erősebb Külügyminisztérium jött létre.

Azt mondta, külügyminiszterként feladata lesz Magyarország külkapcsolatainak intézése, az ország képviselete, és ez együttműködést és konfliktust is jelenthet. Remélhetőleg minél több területen sikerül együttműködést kialakítani, de ahol szükséges, a magyar érdekek védelmében konfliktus is lehet – tette hozzá.

Navracsics arról is beszélt, nagy megtiszteltetés Martonyi János után átvenni a külügyek intézését, ugyanakkor óriási felelősség is. Hozzátette, négy évre vállalta a feladatot, de Orbán Viktor miniszterelnök kifejezte szándékát, hogy az új Európai Bizottság megalakításakor ő legyen Magyarország biztosjelöltje. A politikában "a jövő idő mindig bizonytalan", most a külügyminiszteri feladatokra kell összpontosítani – mondta.

Túry Gergely

Navracsics Tibor szerint az új közigazgatási rendszer kialakítása tulajdonképpen véget ért. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium azért jött létre 2010-ben, a magyar politikatörténetben példa nélküli módon azért hoztak létre kifejezetten a közigazgatással foglalkozó tárcát, mert koncentrált erőfeszítésre volt szükség a közigazgatás megújításához. 

A kormányablak-hálózat kialakítása még hátravan, ez azonban inkább informatikai fejlesztési feladat – tette hozzá. Az új büntető törvénykönyv, polgári törvénykönyv, az alaptörvény és a sarkalatos törvények szerinte azt mutatják, hogy "demokratikus körülmények között Magyarországon négy év alatt ilyen intenzív" törvényalkotás még nem volt, megújult az egész magyar jogrendszer.

Az európai parlamenti (EP-) választással kapcsolatban azt mondta, Magyarországon a Fidesz óriási győzelmet aratott, itt nem igaz, hogy a szélsőségek előretörtek volna. 

Vannak országok, amelyek "büszkén szokták magukat a demokrácia legnagyobb példájaként beállítani, és a kelet-európai országokat hibáztatni mindenért", és ahol most a szélsőségek előretörtek – fogalmazott. Szerinte ebben az EU válsága is szerepet játszott, és élénk viták várhatók az új EP-ben az unió jövőjéről. Navracsics arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság új elnökét illetően "a játszma még nyílt".