Óvatos duhajok lettek a hitelben gondolkodó önkormányzatok

Óvatos duhajok lettek a hitelben gondolkodó önkormányzatok

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Bár az elfogadott önkormányzati költségvetések alapján a települések közel ugyanannyi fejlesztést terveztek be hitelből az idei választási évre, mint 2010-ben, a helyi polgármesterek nagyon óvatosak a hitelfelvétellel. Ugyan a minisztérium adatai szerint a nyári szünet előtt 26 önkormányzat 33,9 milliárd forintnyi kérelme feküdt a kormány előtt, hogy adjon hozzájárulást hitelfelvételre, a polgármesterek mégis óvatosak, nehogy rájuk süssék: az állami adósságátvállalás után megint eladósítják az önkormányzatokat.

Kisebb politikai vihar kerekedett Óbudán nemrég abból, hogy a jobboldali többségű képviselő-testület elfogadta azt a határozatot, melynek nyomán az önkormányzat 1,7 milliárd forint értékben bocsát ki kötvényt kerületi fejlesztések finanszírozására. Bár a fejlesztésekkel a baloldali ellenzék is egyetért, két önkormányzati képviselő, akik októberben az Együtt-PM színeiben indulnak a választásokon, kifogásolta, hogy a partnerbankot nem átlátható eljárás során választották ki. Akkori közleményük szerint, ha nem tiltakoztak volna, már májusban olyan tartalmú megállapodást fogadott volna el az önkormányzat, ami alapján a rosszabb banki kondíciók miatt legalább évi 12 millióval többe került volna Óbudának a finanszírozás. Szerintük, ha rendesen megversenyeztették volna a bankokat, még jobb kondíciókat lehetett volna elérni. Noha végül a helyi ügy nem ütötte át a politikai nyilvánosság ingerküszöbét, annyit jól jelez, hogy az önkormányzati adósságkonszolidációt követően nem egy önkormányzat visszanyerte hitelfelvevő képességét, ami a bevételeik arányában megint megengedte a korábban elhalasztott fejlesztéseik újbóli napirendre tűzését.

Építkezés Óbudán
©

Az óbudai eset nyomán a hvg.hu kikérte a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM) azoknak az önkormányzatoknak a listáját, melyek bevételeik arányában a törvényben rögzített mértékig (50 százalék) és az abban leírt célokra – fejlesztés, nem működés – szerettek volna hitelt felvenni, és ehhez az előírt módon kérték a kormány engedélyét. Kiderült, országszerte 26 olyan önkormányzat is van, amely ezzel kapcsolatos kérelmet nyújtott be összesen 33,9 milliárd forint értékben, és a kormány döntésére vártak csak. Ezt megelőzően a kabinet csak két idei önkormányzati fejlesztési ügyben döntött: Tahitótfalu 127 milliós hitelfelvételét iskolafelújításra és Zalaegerszeg 750 milliós szilárd hulladékkezelőjének megépítését – állami kezességgel, garanciavállalással – támogatta még májusban.

Választások előtti településcsinosítás

Míg a korábbi választások alkalmával nagy csinnadratta kísérte az őszi választásokra rendszerint elkészülő településcsinosító fejlesztéseket, idén mintha óvatosabbakká váltak volna az önkormányzatok – döntő többségében fideszes – vezetői. Pedig magukban az elfogadott önkormányzati költségvetési tervekben ambiciózus beruházási számok szerepelnek: országosan 670 milliárd forint, ami közelíti a 2010. – szintén választási – évi 694 milliárd forint teljesítést – tudtuk meg önkormányzati hitelezési területen tevékenykedő banki forrásból.

Bár ezek időarányos teljesítéséről egyelőre nem állnak rendelkezésre információk, banki oldalról látható, hogy az eddigi hiteligények jelentősen elmaradnak a tervekben szereplő külső finanszírozási igényektől. A hvg.hu forrása szerint ebből még korai lenne bármilyen következtetést levonni, de az tapasztalható, hogy az önkormányzati adósságkonszolidációt követően és az önkormányzati választások előtt az újrainduló polgármesterek és többségben levő képviselő-testületi tagok óvatosak, nehogy új adósság keletkeztetése miatt kritika vagy politikai támadás érje őket.

Törvényi háttér: hogyan lehet eladósodni?

Az Országgyűlés 2011 decemberében fogadta el az ún. stabilitási törvényt. Ez – az újabb komoly eladósodás megelőzése érdekében – korlátozza az önkormányzatok hitelfelvételi lehetőségeit. A törvény alapján az önkormányzatok költségvetése csak fejlesztésre, beruházásra fordíthatja a hiteleket. Az önkormányzatok csak a Nemzetgazdasági Minisztérium jóváhagyásával vehetnek fel kölcsönt, aminek mértéke nem haladhatja meg a város éves bevételének 50%-át. A hitelfelvétel nem vonatkozik az EU-ból érkező kölcsönökre, ezekre szabadon pályázhatnak az önkormányzatok.

Tudnák mire költeni

A napi.hu által közölt táblázatban első helyen szerepelő fővárosi önkormányzat újabb hitelfelvételt tervez, miután a kormány nem ad pénzt a 3-as metró százmilliárdos nagyságrendű felújítására. Pedig a metróvonal állapota folyamatosan romlik, a sínek elöregedtek, apróbb javításokat napi szinten kell végezni a vonalon. Tarlós István az elmúlt időszakban többször próbálta már elérni a kabinetnél, hogy adjon pénz az egyre veszélyesebb állapotban lévő metróvonalra, de Varga Mihálynál csak annyit sikerült elérnie a főpolgármesternek, hogy a kormány engedi az önkormányzatnak a külső hitelfelvételt. Az összeget Varga Mihály nem árulta el, pedig ezt pontosan meg kell jelölni a hitelfelvételt jóváhagyó kormányhatározatban. A vonalrekonstrukció végösszege 100 és 150 milliárd között mozog, ezen felül a szerelvények felújítása vagy új szerelvények beszerzése 60-90 milliárdos összeg lehet.

©

Az önkormányzatok költségvetési tervezeteit nehézkes megtalálni. Sok város (pl. Székesfehérvár) egyszerűen nem teszi közzé, mások pedig rövidített, mellékletek nélküli változatot tesznek csak ki honlapjukra. Ha pedig szerepel is a költségvetésekben fejlesztési célú hitelfelvétel, sokszor nem egyértelmű, hogy mire is tervezik költeni a pénzeket, illetve megvalósul-e ténylegesen a hitelfelvétel. Gyöngyös idei költségvetésében például 430 milliós hitelfelvétel szerepel, de a képviselő-testület egyik MSZP-s tagjától, Sári Istvántól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nem tervezik felvenni az összeget.

Az egri költségvetési osztály tájékoztatása szerint az önkormányzatnál épp az előirányzott 585 milliós hitelfelvétel közbeszerzése zajlik. Csarnó Ákos, Eger LMP-s önkormányzati képviselője szerint a hitel elsősorban tipikus választások előtti felújításokra megy el, mint például járda- vagy óvodafelújítás. A város költségvetésének mellékletéből hasonló beruházásokat találni, szerepel buszvárók építése és szennyvízcsatorna-hálózat átépítése is.

Miskolc költségvetésében 2,9 milliárd forintos hiteltervezet áll, azonban az önkormányzat július 31-ig még nem vette igénybe a kölcsönt, mint írták, először saját forrásaikat használják fel. Beruházási oldalon a legnagyobb tétel a 2,1 milliárd forintos szennyvízcsatorna-fejlesztés, és szennyvíztisztító-építés lenne, de 680 millió forintot szánnak a tapolcai strandfürdő felújítására, villamosvonalra pedig 870 milliót költ Miskolc. A diósgyőri stadion 4,5 milliárdos rekonstrukcióját nem a város állja, a 15 ezres aréna költségeit az állam vállalta magára. Ezek mellett szinte eltörpül a felújítandó játszóterekre és közparkokra költendő 90 millió forint.

Megkapják a kormányzati áment

Miután az önkormányzatok központi államháztartási finanszírozása átállt a feladatalapú finanszírozásra, és a kisebb településeknek alig van saját bevételük, ez utóbbiakra általában az a jellemző, hogy a saját bevételeiket teljes mértékben felemészti a működési kiadásaik finanszírozása. A nagyobb önkormányzatoknál (megyei jogú városok, kerületek, egyéb városok) a működési kiadások forrásának biztosítása mellett viszont jelentős szabad források is maradhatnak fejlesztési célra. A törvényi eladósodási kritériumok betartásával (lásd előbbi keretes írásunk) bármelyik önkormányzat jelentkezhet banki finanszírozási igénnyel – a bank úgyis megvizsgálja, hogy az eladósodás idejére az önkormányzat várható bevételei és kiadásai alakulása kellően biztosítja-e a hitel visszafizetését.

A legjellemzőbb projektek változatlanul az infrastrukúrafejlesztési beruházások, ezen belül is az EU- támogatásokkal, illetve – ennél jóval szerényebb mértékben – a víziközmű társulati kamattámogatott hitellel megvalósulók. A vonatkozó szabályoknak megfelelő hiteligényekhez mintegy 2 hónap alatt megszületik a kormány-hozzájárulás, ami már csak azért is lenne magától értetődő, állította banki forrásunk, mert az önkormányzatok többsége olyan beruházáshoz igényli a hozzájárulást, ami a kötelező feladatok ellátásához szükséges. Emiatt meglehetősen ritka a kormány-hozzájárulás megtagadása.

Amennyiben a finanszírozó bank által nyújtott szolgáltatás ellenértéke eléri a közbeszerzési értékhatárt, úgy az önkormányzatok közbeszerzés útján választják meg a finanszírozó bankot. Kötvénykibocsátás esetén a közbeszerzés változatlanul nem kötelező, ekkor jellemzően a számlavezető bank jegyezheti le az önkormányzat kötvényeit. Ahogy az a néhány hete megszellőztetett óbudai esetben is történhet.