A kormány 2014. november 4-én, azonnali hatállyal elfogadta a Magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia II-t, Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiáját, a Köznevelés-fejlesztési stratégiát, továbbá a Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégiát. A gond csak ez, hogy senki sem tudja, mi áll bennük. Az Equity Méltányos Közoktatásért Egyesület elnöke, Vég Zoltán Ákos szerint a képviselők sem olvashatták el, úgy szavaztak, hogy nem ismerték a szöveget. Az Equity két napra rá kiadott egy állásfoglalást, melyben azzal vádolja a kormányt, hogy nemcsak semmibe veszi az EU vonatkozó ajánlásait, hanem az unióban előírt egyeztetési elveket is figyelmen kívül hagyja, immár nem először.

Az Egész életen át tartó tanulás szakpolitikáját és a Köznevelés-fejlesztési stratégiát még 2013 végén tárta a szakmai közvélemény elé a kormány, itt egyfelől irreálisan rövid véleményezési határidőt szabott, másfelől a Köznevelést érintő stratégiát december 21-től január 3-ig lehetett volna megemészteni és konstruktív javaslatokkal ellátni. De most már ez a látszategyeztetés sincs, a legsérülékenyebbeket és a legkiszolgáltatottabbak érintő mobilizációs elképzelések az ő érdekeiket képviselő szervezetekkel való egyeztetés nélkül hozza létre a kormány.

A kormány nem tartja be a saját törvényeit

Így azt sem tudni, hogy a kormány mennyire reagált a korábbi stratégiát érintő hatástanulmányokra, EU-s és egyéb nemzetközi megállapításokra, ugyanis például a korai iskolaelhagyás aránya olyan mértékben romlik, hogy Magyarország a korábbi vállalásait sem tudja tartani. Mint ahogy kérdés, hogy az ENSZ Gyerekjogi Bizottságának kormányt érintő kritikája bekerült-e – a szervezet több pontos is elítélte Magyarországot a gyerekszegénység, a minőségi ellátásokhoz való hozzáférés vagy a diszkrimináció területén.

Az EU ajánlásai 2014-ben ezek voltak: a szakképzésből és a szakoktatásból kieső diákokra összpontosítva Magyarország hajtson végre nemzeti stratégiát a korai iskolaelhagyás megelőzése érdekében. Alkalmazzon rendszerszerű megközelítést az oktatási szegregáció visszaszorítása és a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák többségi oktatásban való inkluzív részvételének előmozdítása érdekében. Segítse elő az oktatás különböző szakaszai közötti, illetve a munka világába történő átmenetet, és kövesse szoros figyelemmel a szakképzési reform végrehajtását. Hajtson végre olyan felsőoktatási reformot, amely nagyobb arányban teszi lehetővé felsőfokú végzettség megszerzését, különösen a hátrányos helyzetű tanulók számára.

A kormány ezzel a titkos, nem egyeztetett dokumentummal saját maga által hozott törvényét sem tartja be (2010. évi, CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való részvételről). Az Equity meglátása szerint a titkos dokumentumot nyilvánosságra kell hozni, a rendeletet vissza kell vonni, és széles egyeztetési körrel kell kidolgozni az új koncepciót.