„A koncepció szakmailag nem eléggé megalapozott, olykor ellentmondásos, sietős, gondatlanul szerkesztett munka, súlyos szerkezeti aránytalanságokkal” – olvasható a hvg.hu birtokába jutott MTA-s dokumentumban, amely a Sorsok Háza nevű projekt Schmidt Mária felügyeletében készült tervezetét elemzi.

A kormány még 2013-ban döntötte el, hogy új holokauszt-emlékközpontot, illetve oktatási központot hoz létre Sorsok Háza néven. Ennek szervezésével, vezetésével a Terror Házát is irányító Schmidt Máriát bízták meg. Az emlékhelyet már tavaly, a holokauszt magyarországi emléknapján meg kellett volna nyitni, de létrehozása csúszik – a józsefvárosi beruházás 80-90 százalékos készültségnél tart. A projektet a kezdetektől heves viták övezték, legutóbb Schmidt és Lázár János között alakult ki vita a kiállítás koncepciójáról. A Miniszterelnökség ugyanis a birtokában lévő Schmidt-koncepciót elküldte véleményezésre a zsidó szervezeteknek és többek között a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA). A Népszabadság hétfőn arról írt, a koncepciót a zsidó szervezetek „agyagba döngölték”.

A Sorsok Háza

Túry Gergely

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában készült hat oldalas elemzés arra a következtetésre jutott, hogy a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány által készített koncepció lényegében nem alkalmas az általa kijelölt célok elérésére. Az MTA-s dokumentumot a kutatóközpont főigazgatója, Fodor Pál írta alá.

Nem is magyar gyerekek fotói?

A birtokunkba jutott jelentés legfőképp a konkrétumokat hiányolja. Szóvá teszi, hogy a 200 oldalas koncepció 90 százalékát a tervezet kiállításra szánt filmek, fényképek, térképek listája teszi ki, a kiállítási koncepció alig másfél oldal, az egyik beígért vázlatot nem is találták meg az anyagban. Az MTA szakemberei megjegyzik, néha még az oldalszámok sincsenek jól megadva. A jelentés szerint a Schmidt nevéhez kötődő koncepció aránytalanul sokat foglalkozik az intézmény nevével (Sorsok Háza), és keveset a múzeum felépítésével. A kommunikációs terv nem határozza meg az elérni vágyott kor-, célcsoportot – jegyzik meg.

Az MTA kutatói észrevételezik, hogy a koncepció csak egy alapítványtól származó képeket használ (közel 40 oldal terjedelemben) minden azonosító adat nélkül. Köztük vannak rosszul datáltak: 1944-esnek van feltüntetve például két 1941-es fotó. A fényképeket rendelkezésre bocsátó Klarsfeld Alapítvány a Vichy-Franciaországban elkövetett náci büntettek kutatójaként ismert, a magyar holokauszttal eddig nem foglalkozott. Kérdésként vetődik fel a véleményezőkben, hogy egyáltalán magyar gyerekek fotóit sorolja-e a koncepció 40 oldalon keresztül? 

A szakemberek szerint a koncepció komoly hiányosságokat tartalmaz, szakmailag, tudományosan kifogásolható. A haláltáborok felsorolásánál az egyiket, Sobibort kifelejtették, illetve koncentrációs táborokat tekint a koncepció megsemmisítő tábornak. Olyan szavakat használ a tervezet, melyeket a több évtizedes szakirodalom nem is ismer, az embermentő papok, szerzetesek listájáról az MTA-jelentés szerint hiányzik a boldoggá avatott Salkaházi Sára és Slachta Margit, más nevét pedig helytelenül írták le. (Az MTA szerint Slachta nevét később megemlítik, de nem a listán, viszont így a kocepcióban "némileg zavaró módon" kerül elő a neve.)

Ugyanakkor elismerő elemeket is tartalmaz az értékelés: a gyerek-emlékhely létrehozásának indoka (az életkori azonosság segíti az érzelmi azonosulást) jó, ahogy a nemzetközi beágyazottságra törekvés is, illetve az állampolgári nevelésre is alkalmas. Előnye a jövőorientáltsága, hogy nem a sebek-sebhelyek felszakítása a célja - írták a kutatók.

Ellentmondásos anyag

Az MTA-s dokumentum szerint a következők nem derülnek ki az anyagból:

• a magyarországi holokauszttal vagy általában a holokauszttal akarnak-e foglalkozni?
• a tervezet ismeretterjesztő anyagokból nem derül ki, hogy milyen út vezetett az 1944-es német megszállást követő tragédiához. Az MTA szerint „a vészkorszak tárgyalásánál megkerülhetetlen a megelőző időszak, a Horthy-rendszer, illetve a magyarországi antiszemitizmus történetének legalább rövid bemutatása
• a koncepció ellentmondásos az MTA-s jelentés szerint, mert miközben amerikai és nemzetközi példákat sorol, azt hangsúlyozza, hogy a regionális történelem bemutatására kell összpontosítani
• a kutatók nem értik, miért a józsefvárosi pályaudvaron akarják létrehozni az emlékhelyet, ha a koncepció kidolgozói maguk is megjegyzik a dolgozatban, hogy „a régi állomásépület nem alkalmas ilyen korszerű, interaktív kiállítás megvalósítására”
• nem derül ki, hogy „miképpen kívánják érzékeltetni a Holokauszt történeti hátterét”, miképpen akarják a megmutatni a gyerekeknek, fiataloknak, hogyan lehet ilyen éles történelmi helyzetekben jó és rossz között választani
• nem tisztázzák, "hány ember, milyen szervezeti rendben, milyen költségvetéssel tudja biztosítani a működést".

Schmidt vs. Lázár

Schmidt Mária egyébként még hétfőn reagált a Népszabadság cikkére azt hangsúlyozva, hogy Lázár János akadályozza a holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító Sorsok Háza megnyitását.

Schmidt Mária

Stiller Ákos

Ráadásul Schmidt szerint a miniszter egy olyan koncepciót küldött el véleményezésre a projektek egyébként is fenntartásokkal kezelő, vagy egyesen ellenző (Mazsihisz) zsidó szervezeteknek, ami nem volt végleges, csak egy „előzetes” anyag. Schmidt szerint a dokumentációt még 2013 őszén készítették „a Miniszterelnökség sürgetésére”. A Mandinernek adott csütörtöki interjújában pedig azt hangsúlyozta, „az előzetes” dokumentum óta már elkészítették a végleges verziót, de azt nem fogják nyilvánosságra hozni. „A kurátort megbízzák, legjobb tudása szerint elkészíti a koncepciót, megrendezi a kiállítást, s amikor az megnyílt, a közönség véleményezi” – mondta a Terror Háza igazgatója, miért nem. Az MTA-s szakvélemény is feltételezi, hogy Schmidt koncepciója „a tervezés igen korai fázisát képviseli”, és mára már részletes, a fenti kérdéseket is megválaszoló forgatókönyv készült.

A Miniszterelnökség hétfőn határozottan tiltakozott az ellen, hogy ők fékeznék a projektet. Csütörtökön pedig Lázár azt nyilatkozta, elképzelhetetlen, hogy a Sorsok Háza projekt úgy valósuljon meg, hogy azt folyamatos botránysorozat kísérje, ilyen ügyet az Orbán-kormány nem tud felvállalni, csakis akkor ültethetik át a gyakorlatban a kormányzat által finanszírozott koncepciót, ha azt minden zsidó szervezet támogatja, konszenzus alakul ki.

Lázár János

Fülöp Máté

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára ugyanakkor a Népszabadságnak azt nyilatkozta, tavaly ősszel megkérték Schmidtet, hogy egészítse ki a koncepciót, de az igazgató azt üzente vissza: a szerződés nem szólt arról, hogy a koncepció további módosításait kellene elkészítenie. Így a Miniszterelnökség a leadott koncepciót véglegesnek tekintette és kiküldte véleményezésre. Különben is, Latorcai szerint nem a Miniszterelnökség, hanem a pályaudvar vagyonkezelője, a Nemzeti Vagyonkezelő rendelte meg tőle az anyagot. Erre viszont Schmidt úgy reagált, Lázár a kormány nevében igenis felkérte őt 2013-ban, hogy a pályaudvaron létesítendő oktatási központ tartalmát határozza meg, később erről kormányhatározat is született. 

Ugyanakkor a kirobbant vita következtében Latorcai Csaba levelet írt Schmidt Máriának és azt kérte, ha van újabb koncepciója, küldje el nekik, azt is továbbküldik véleményezésre a zsidó szervezeteknek.

A tanulmányt a vagyonkezelő 30 millió plusz áfáért rendelte meg a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványtól. Az MTA a megfogalmazott kritikák nyomán meg is jegyzi: függetlenül attól, hogy a véleményezett koncepció előzetes-e "mindez egy stratégiai jelentőségű és hatalmas közpénzekkel honorált vállalkozás esetében elfogadhatatlanul kevés".