Az Átlátszó Oktatás megszerezte a Felsőoktatási törvény tervezett módosítását, melyet a keddi napon véleményez a Felsőoktatási Kerekasztal.

Tovább csökken az autonómia

Az Ftv. újdonsága, hogy bevezetik a konzisztóriumi rendszert, ami a rektori feladatok ellátását hivatott részben átvenni: ezek között szerepel az intézményi stratégiai döntések megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése.

Egyetelmfoglalás 2013-ban

Stiller Ákos

A konzisztórium jogköre nagyban megegyezik a kancellári jogkörökkel is, aki tagja is a testületnek. Ezzel egy újabb kormányzati ellenőrző szerv kerül az egyetemekre, hiszen a konzisztórium további tagjait az oktatásért felelős miniszter delegálja (csakúgy, mint a kancellárt), a hallgatói képviselők azonban nem lennének a testületben, ami szintén aggályos. A miniszter által delegált tagok megbízatása öt évre szól, ami hosszabb, mint a rektorok mandátuma. A konzisztórium döntéseiben a rektornak nincs egyetértési joga, viszont a testületnek egyetértési joga van a középtávú intézményfejlesztési terv és a kutatás-fejlesztési innovációs stratégia elfogadásában, a rektori pályázat tartalmába is beleszólhat, az intézményi költségvetési terv és a költségvetési beszámoló elfogadásához az intézmény vagyongazdálkodási tervének meghatározásához, gazdálkodó szervezet alapításához, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséhez is jogokat gyakorol. Tehát, ha leszavazzák a testületben a kormányzati delegáltak a rektort, akkor szinte tehetetlen marad. Mindezek együttesen nem csak a rektorok, hanem a Szenátus jogköreit is sértik.

Szakbezárások

A törvény tervezett módosításának egyik leghangsúlyosabb pontja, hogy a kormány jelentősen átalakítaná különböző képzések struktúráját. A társadalomtudományi, valamint nemzetközi tanulmányok alapszakok megszüntetéséről, valamint az ipari termék- és formatervező alapszak megszüntetéséről már a kormánydöntés közzétételének napján írtunk (cikkünk megjelenése után Palkovics László államtitkár sajtótájékoztatón közölte, a nemzetközi tanulmányok alapszak megmarad, a szak struktúráját alakítják át - a szerk.). Az előbbi döntés akár az érintett ELTE-s társadalomtudományi kar működését is ellehetetlenítheti, mivel akkora az itteni költségtérítéses hallgatók utáni bevétel. A társadalomtudományi alapszakok közül a társadalmi tanulmányok és a kulturális antropológia alapszakot megszüntetné a tervezet. Ezen kívül az eddig osztatlan képzésben indított filmdramaturg szak és a gazdasági szakokhoz tartozó közigazgatási szak sem indulna el 2015 szeptemberétől.

Az intézkedés a felsőoktatási stratégiára hivatkozik, miszerint „a felsőoktatási stratégia fontos eleme a felsőoktatási intézmények képzési szerkezetének racionalizálása, a szakok számának csökkentése”. Emellett 10 évvel a bolognai képzés bevezetését követően több esetben felülvizsgálták az osztatlan és osztott képzések rendszerét: az eddig osztatlanul tanulható tanár, orvosi és művészeti szakok mellé a tervezet az osztatlan agrármérnöki, pszichológia (ez mégis osztott marad - a szerk.), gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés és alkalmazott közgazdaságtan szakok bevezetését javasolja. Az osztatlan képzés visszahozásával az érintett szakokon gyakorlatilag megszűnik a mobilitás lehetősége a külföldi egyetemek és hazaiak között, megkérdőjeleződik a képzés nemzetközi elismertsége, kockázatossá válik nemzetközi akkreditációjuk. Az építőművészek eddig osztatlan képzése viszont osztottá válna.

Kik repülnek?

Stiller Ákos

A megszüntetett szakokat nagy részben lehetősége lesz az intézményeknek legalább szakirányként más képzésbe illeszteni, mégis lesznek további szakok, melyek kiesnek a rostán: így gyakorlatilag megszűnik a filmelmélet, mivel eddig a szabad bölcsészet szakirányaként oktatták, a tervezetbe azonban nem került bele. Ugyanakkor a kommunikációképzés megmenekült.

A szakbezárás és az átalakítás szempontjai, hogy hányan jelentkeznek alapképzésre és onnan a későbbi mesterképzésre, figyelembe veszi a szakok közötti távolságot és a képzési szintek indokoltságát, hogy hányan kerülnek FEOR-számok alapján diplomás munkakörbe, valamint mekkora kezdőfizetéssel rendelkeznek a kikerülő diplomások. Azonban az ezen az adatok alapján számolt összesítések torz képet mutatnak: ez alapján nem lehet összehasonlítani, hogy mi van akkor, ha egy szak a piacra termel diplomásokat, a közszférának, egy multinacionális cég alkalmazottja lesz valaki vagy magánvállalkozást csinál az illető. Egyetemi források is többször bírálták a számok alapját adó Diplomás Pályakövető Rendszer hatékonyságát.

A jövőbeli szaklétesítésnél figyelemmel lesznek „a szakemberigény rövid távú előrejelzésére a várható foglalkoztatási tendenciákra”, ami a képzési utak további rángatását vetheti előre.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem továbbra is a kormány kedvence

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a jövőben megtarthat olyan szakokat, amelyek nem indulhatnak más intézményekben, így monopolizálja az állam a számára kedves intézménynek a különböző képzéseket.

"A módosítás szerint a kormány kap felhatalmazást a közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági és a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás képzési területhez tartozó alap- és mesterképzés szakok, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvétel különös feltételeinek rendeleti szabályozására." A törvény az NKE-t fenntartó négy minisztériumhoz rendeli, hogy a felsorolt területeken rendeletben szabályozzák a szakokat és a felvételi követelményeket, ami így egyelőre lutri, hogy a gyakorlatban mit jelent majd.

Több pénz, új elnevezések, növekvő kreditek

A tervezet egyértelmű pozitívuma, hogy hosszú évek után emelkedik a hallgatók után az intézményeknek járó képzési normatíva. Az állam a jövőben 119 000-ről 215 000 forintra növeli az összeget hallgatónként, a doktori képzésben részt vevők után 1,2 milliót, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 340 ezerről 440 ezerre nő évente, a kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája 210 ezerre, a lakhatási támogatásé 60 ezerre, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport-, és kulturális tevékenység normatívája 15 400 forintra emelkedik évente.

Educatio kiállításon

Stiller Ákos

A jövőben alkalmazott tudományok egyetemei (ATE) és egyetemek lesznek. A minősítésük érdemben nem változik, inkább az elnevezésük, azonban megerősítették a duális képzést, mint követelményt az ATE-kkel szemben. A törvény nem teszi a minősítés szempontjává a diákkörök működtetését, az egykori főiskolák (ATE) esetében teljesen kiesnek a diákkörök, az egyetemeken sem lesz kötelező.

Megemelik a félévenkénti kötelezően teljesítendő kreditek számát 15-ről 20-ra, azaz a képzéseknél alapnak számított 30 kredit kétharmadát kell a jövőben hozni, ha el akarja kerülni a hallgató az átsorolást költségtérítéses formába. Eddig nem meghatározott számok voltak, hanem a helyi tantervben foglalt félévenkénti kreditmennyiség felét kellett teljesíteni (ami nagy átlagban valóban 15 volt eddig).

A doktori képzések államilag finanszírozott időtartama 8 félévre emelkedik, azonban a képzés kétéves díját meg kell téríteni, ha a doktorjelölt részbeszámolási kötelezettségét nem teljesítette vagy az eredménytelen volt, vagy nem nyújtotta be doktori értekezését.

A HÖK-ök hatáskörét is jelentősen szűkítené a tervezet

A hallgatói önkormányzatok tisztségviselői a jövőben legfeljebb két évig tölthetik be tisztségüket (vége lesz egyes HÖK-vezetők elhúzódó regnálásának), de képviselőnek továbbra is megválaszthatók. Részben a törvény így megakadályozná, hogy bizonyos HÖK-ösök kisajátítsanak tisztségeket, de azt továbbra sem oldja meg, hogy a kialakult érdekkörök váltásban baráti alapon forgassák egymás között a tisztségeket. Ugyanakkor számos ügyben nem vétózhatnának a HÖK-ök, amiben eddig igen – a kutatási fejlesztési irányok kialakítását és számos gazdasági jellegű döntést ezentúl a HÖK érdemi befolyása nélkül alakíthatná ki az egyetem vezetése.