Március 31-én jelentette be Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára, hogy Lázár János mint az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, Seszták Miklós pedig mint a közlekedésért felelős miniszter utasította a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. vezérigazgatóját az M4-es építésének azonnali leállítására.

Csepreghy Nándor itt még örült egy 4-esnek

MTI / Mohai Balázs

A zavaros ügyben azóta már felmerült kartellvád, korrupciógyanú, a Simicska–Orbán-háború, valamint Brüsszel és a magyar kormány felelősségéről is olykor ellenmondó állítások láttak napvilágot.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője még áprilisban fordult az ügyben illetékes Európai Bizottság Regionális politikai főigazgatóságához, hogy a szervezet tisztázza a helyzetet, amit meg is tettek.

Jávor Benedek

Túry Gergely

"A válasz sokkoló" – írta Jávor az ügynek szentelt blogposztban, és így folytatta: "Légből kapott vádak és magyarázkodások helyettesítették a tájékoztatást, és ahelyett, hogy beismerték volna, hogy egy szánalmasan rosszul előkészített, a belső értékelések szerint is bukásra ítélt projekt súlyosan amatőr kivitelezése fulladt kudarcba, megpróbálták rákenni a fejre állást mindenkire, aki valaha felbukkant a beruházás környékén."

A főigazgatóság válaszából az derült ki, hogy az uniós pénzből tervezett autópályára eleve rossz alapból kértek támogatást, ugyanis azt egy helyi közlekedési fejlesztésekre szánt keretre nyújtották be, miközben az M4 építendő szakaszának létjogosultságát a transzeurópai közlekedési hálózatba kötéssel indokolták. Az már csak hab a tortán, hogy az indoklásban Budapest elkerülésének terve is előkerült, a baj csak az, hogy a tervezett nyomvonal éppen Budapestre vezetett rá. Problémának értékelte az EU azt is, hogy az autópálya-építés értelmetlenné tenné a szintén megpályázott térségi vasúti fejlesztéseket.

Környezetvédelmi aggályokat vet fel továbbá, hogy az új nyomvonal Natura 2000 területeket is érint, a már meglevő autóút viszont elkerülte ezeket. Sőt, a meglevő infrastruktúra fejlesztése nagyságrendileg is olcsóbb lenne. A főigazgatóság válaszából az is kiderült, hogy a költség-haszon elemzést is erősen túlzónak találták a becsült forgalmi adatok alapján, így a megtérülést is több mint kérdésesnek értékelték.

Egyelőre nem épül tovább

MTI / Mészáros János

A magas ár is előkerült, de ezt a korábban kommunikált kartellváddal ellentétben az EU-s szerv azzal indokolta, hogy a kormány túl kevés időt hagyott a közbeszerzés lefolytatására. Így a magas árajánlat után már nem tudtak új tendert kiírni, bár úgy tűnik, nem is volt erre kormányzati szándék, hiszen még meg is emelték a beruházás költségkeretét.

Minderről 2014 tavaszán tájékoztatták a kormányt, amire a válaszlépés tavaly szeptemberében érkezett: módosítás helyett visszavonták a támogatási igényt, majd decemberben egyedi kormánydöntéssel 20 százalékkal, 160 milliárdra emelték a költségkeretet, a műszaki tartalmat viszont csökkentették. Ezután kezdett el az terjedni kormányoldalról, hogy Brüsszel kartellvád miatt gáncsolta el az M4-es építését.