Elítélte a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság a Fidesz XV. kerületi volt alpolgármesterét: egy év próbára bocsátották Bitvai Nándort, és a bizonyítási eljárás során igénybe vett szakértői vélemény költségeinek, 94 ezer forintnak a kifezetésére kötelezték. A bíróság szerint a volt alpolgármester a magánokirat-hamisítás vétségét elkövette, igaz, Kővári Tibor bíró elismerte: azt nem sikerült bizonyítani, hogy Bitvai hamisította volna a pályázatokon, pénzfelvételi bizonylatokon szereplő aláírásokat.
Mint három hete megírtuk, kellemetlen botrányba keveredett a fővárosi Fidesz egyik szervezete. A vita révén két csoportra szakadt a párt helyi szervezete, majd az országos választmány fel is oszlatta a kerületi Fideszt. A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságon március óta folyt a per, melyben azt próbálták kideríteni, hogy a pénzfelvételi bizonylatokon, egyes pályázatokon, támogatási szerződésen hamisak-e a Közbizalom Közhasznú Egyesület másik vezetőjének, Balogh Andrásnak, illetve a szervezet pénztárosának az aláírásai.
A hétfői ítélet után az ügyvéd nem kért azonnal fellebbezést, mostantól számítva három napja van arra, hogy ezt megtegye. Az ügyész elégedett volt a döntéssel, hiszen eredetileg is ezt kérte a bíróságtól.
Hamisítás, leemelt pénzek, belháború
Ezzel vádolták Bitvait
A nagy port felvert, de ellentmondásos üggyel kapcsolatban a nyomozóhatóság a következő megállapításokat tette (melyeket az ügyvéd sem vitatott):
- az írásszakértő megállapította, hogy a Közbizalom dokumentumain több aláírás hamis
- azokat minden valószínűség szerint egyetlen ember hamisította
- az okiratokon a másik aláírás Bitvaié – a Közbizalom alapszabálya szerint két vezető szignójára volt szükség –, és az övé bizonyítottan eredeti
- az okiratokkal Bitvai a szervezet számlájáról többször pénzt vett fel – az ügyészség szerint összesen 1,6 milliót –, a bankba is egyedül ment be.
Azt a szakértő nem tudta megállapítani, hogy Bitvai hamisított-e, de az ügyészség úgy érvel, a helyzetből adódóan kizárt, hogy az alpolgármester nem tudott a hamisításról, így visszaélt az okiratokkal. Az ügyészség szerint súlyosbító tényező, hogy ezt folytatólagosan követte el éveken keresztül.
Miután Bitvai ügyvédje a per során többször hivatkozott arra, hogy nem bizonyítható, hogy Bitvai hamisított volna vagy tudott volna a hamisításról, a bíró az ítélethirdetéskor úgy érvelt, hogy a magánokirat-hamisítás vétségét nem az követi el, aki hamisít, hanem aki ezeket az okiratokat felhasználja.
A bíró szerint az ügy 2012-es kirobbanása után tartott egyesületi taggyűlésen (erről jegyzőkönyv tanúskodik) Bitvai azt mondta, hogy a pályázatokról tájékoztatta az egyesület vezetőit, és megjegyezte: "ez utólag történt". A bíró szerint közvetve ez is bizonyítja, hogy az alpolgármesternek tudnia kellett arról, hogy az aláírások nem az elnökhelyettes szignói.
Ugyanakkor a bíró hangsúlyozta: miután bizonyítható, hogy a felvett pénzeket törvényesen költötték el, és erről Bitvai el tud számolni, ezért kampányfinanszírozás a Fidesz részére nem történt. A bíró azt is hangsúlyozta, hogy ő elsősorban az objektív tényeket vette figyelembe az ítélet meghozatalakor, kevésbé figyelt a tanúvallomásokra. (Az eljárás során több tanú is azt állította: Bitvai korábban nekik elismerte, hogy ő írt alá Balogh András helyett.) A bíró szerint igencsak kis súlyú vétségről van szó, feltételezése szerint csakis azért került bíróság elé az ügy, mert az ügyészség a politikai érintettség miatt szerette volna, ha a döntést egy magasabb fórum, a bíróság mondja ki (erre a teremben lévő ügyész bólogatott). A bíró azt mondta, az ítélethirdetéskor figyelembe vette, hogy a 70 éves Bitvai büntetlen előéletű.
Ezzel védekezett
Az előző keddi tárgyalási napon a bíróság meghallgatta Bitvai volt főnökét, László Tamást is, aki 2010 és 2014 között polgármesterként irányította Rákospalotát. Az egykori polgármester a bíróság előtt azt mondta, az ügy mögött politikai vita áll, szerinte az egésznek az az oka, hogy öt kerületi fideszes képviselő szembement a városvezetéssel. László tehát a perben Bitvai mellett tanúskodott, aki arra építette a védekezését, hogy a hamisítási ügy csak egy politikai vita következménye, sőt, őt csalták csapdába. László Tamás a hétfői ítélethirdetéskor is jelen volt, beült a hallgatóság soraiba.
Ügyvédje perbeszédében oda lyukadt ki, hogy a hamisítást Bitvai ellenfelei követhették el, hogy aztán botrányt robbanthassanak ki: előbb Bitvait, majd rajta keresztül László Tamást hozzák nehéz helyzetbe. Igaz, a bíró kérdéseire válaszolva László elismerte, hogy a politikai vita a Közbizalom-ügy kirobbanásával egy időben indult, tehát nehéz ok-okozati összefüggést feltárni. Bitvai az utolsó szó jogán "koncepciós perről" beszélt.
Erről a bíró az ítélethirdetéskor azt mondta, az első problémás okiratok 2009-ből származnak, amikor még nem lehetett tudni, hogy nyer-e a Fidesz a 2010-es rákospalotai önkormányzati választáson, így életszerűtlen, hogy Bitvai későbbi fideszen belüli ellenfelei már ekkor "összeesküvést" szőttek volna az egy évvel később polgármesterré választott László Tamás és alpolgármestere ellen. Egy ponton a bíró egyenesen "kommunista szóhasználatnak" nevezte a fideszes politikus védekezésében előkerült "ötök" kifejezést, amivel a Fideszen belüli ellenzéki csoportot emlegették. (A kommunista Kínában 1980-ban vádolták meg a "négyek bandáját" több tízezer ember halálával, a per a párton belüli leszámolás része volt – a szerk.)
Miről szólt a vita?
Az ügy 2012 óta húzódik: a XV. kerület másik – szintén fideszes – alpolgármestere akkor szúrta ki, hogy az egyesület dokumentumain Balogh szignója is szerepel Bitvaié mellett. Mivel Novák Ágnes Balogh felesége, állítása szerint rögtön felismerte, hogy a szignó nem a férjéé, ezért összehívták előbb az egyesület elnökségét, majd a közgyűlést, ahol éles vita bontakozott ki a felek között.
Mindkét ülésen megjelent az egyesületben tag László Tamás is. László Bitvai mellett állt ki, és bírálta azokat, akik szerint az egyesület szabálytalanul működött. Az elnökhelyettes, a zuglói kórházban főorvosként dolgozó Balogh András viszont követelte, hogy számoljanak el a pénzekkel.
László Tamás
MTI / Soós Lajos
A 2005-ben alapított Közbizalom a Fidesz állami támogatásokból gazdálkodó alapítványától, a fővárosi, illetve a XV. kerületi önkormányzattól kapott támogatásokat. Az utóbbi azt jelenti, hogy Bitvai az egyesület elnökeként pályázott olyan támogatásokra, melyeket alpolgármesterként ő felügyelt.
A hvg.hu birtokába jutott egyesületi jegyzőkönyvek szerint a Közbizalom a Fidesz kampányait segítette, az elnökségi tanácskozás jegyzőkönyvében például feltűnik egy 200 ezer forintos tétel, melyet az országgyűlési választások előtti telefonos kampányra fordítottak, illetve van egy ilyen mondat is benne: az egyesület „a kerületi Fidesz dolgait meg tudja oldani”.
Ugyanakkor bírósági meghallgatásán László Tamás azt állította, nem támogatta a szervezet a Fideszt, ő „ügyelt arra”, hogy a Közbizalom a politikával ne kerüljön kapcsolatba. Igaz, a bíró külön leszögezte: az egyesület több tagja 2010 után fideszes önkormányzati képviselő lett. László polgármester, három egyesületi tag (Bitvai Nándor, Vizér Klára, Novák Ágnes) pedig a helyettese lett. Az egyesület 2012-es elnökségi ülését és közgyűlését is a Neptun utca 72. szám alatt tartották, mely címen a helyi Fidesz-iroda található.
A XV. kerületi Fideszt idén a párt országos választmánya végül fel is oszlatta. A helyzet pikantériája, hogy a tagfelvételi kérelmeket az a László Tamás küldte ki, aki a belső vita egyik előidézője volt.
