A Die Presse szerint az egyezmény felfüggesztéséről kedden kora délután tájékoztatta az osztrák külügyminisztériumot Perényi János, Magyarország bécsi nagykövete. A lépést „technikai okokkal” indokolta.

A Die Presse idézi Kovács Zoltán kormányszóvivőt, aki az osztrák lapnak is azt hangoztatta kedden, hogy a magyar kormány európai megoldást keres a menekültekkel kapcsolatos problémákra, ugyanakkor védeni kell a magyar érdekeket, valamint a magyar lakosságot is. „A hajó megtelt” – fogalmazott Kovács azzal kapcsolatban, hogy Magyarországnak nagyjából 2500 migráns befogadására van kapacitása, de a számuk már most 3 ezernél tart.

Kovács azt is mondta a lapnak, hogy meghatározatlan időre függesztik fel az egyezményt.

Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter szerint Ausztriában most körülbelül 1300 „dublini” menekült van, akiket másik EU-tagországba készülnek visszaküldeni. Az év eleje óta 620 menekültet irányítottak vissza az osztrákok más tagállamokban a dublini szabály alapján.

Itthon az Index megkereste az ügyben a bécsi a magyar nagykövetet. Perényi János megerősítette a felfüggesztésről szóló értesülést. Az Index cikkében azt írják, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint az egyezményt ideiglenesen függesztjük fel. Egyelőre nem világos, hogy ebben az esetben a „meghatározatlan időre” és az „ideiglenes felfüggesztés”nagyjából ugyanazt jelenthetik-e, illetve hogy a felfüggesztés pontosan mennyi időre szólhat.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábbi kormányszóvivői tájékoztatón azt állította, hogy Ausztria és Németország körülbelül 15 ezer menekültet készül visszatoloncolni Magyarországra.

A magyar belügy is megerősítette

Kedden kora este a Belügyminisztérium is megerősítette, hogy Magyarország június 23-tól határozatlan ideig a folyamatban lévő ügyekben felfüggeszti „a Magyarországra irányuló dublini transzferek fogadását”. Ezt hivatalosan technikai okokkal indokolták, de a közleményben azt is írták: „Magyarország menekültügyi rendszere túlterhelt, az illegális migrációval érintett uniós tagállamok közül a legleterheltebb, Magyarország erején felül veszi ki részét az illegális migráció okozta helyzet kezeléséből”.

A dublini egyezmény felfüggesztéséről A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a DubliNet rendszeren keresztül tájékoztatta Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Svédország és Szlovákia hatóságait.

A belügyi tárca adatai szerint a magyar rendőrök június 22-ig Magyarország schengeni külső határain 60 620 főt, ezen belül a magyar-szerb határszakaszon 60 089 főt fogtak el tiltott határátlépés miatt. „Magyarország a rendelkezésére álló kapacitásokat kimerítette. A helyzet gyors cselekvést kíván, a kialakult eszkalálódott helyzetben Magyarországnak lépnie kell az Európai Unió döntései előtt” – közölték.

A magyar hatóságok dolgoznak a kapacitások bővítésén, ez időt vesz igénybe. Addig arra kérték a dublini rendszer tagállamait, hogy ne indítsák el az előre tervezett transzfereket, illetve újabbak indítását egyelőre ne tervezzék – tették hozzá.

Fazekas István

A Dublin III. rendeletet 2013. július 19-én hozták meg. Ebben szabályozzák azokat az ügyeket, eljárásokat, amikor harmadik ország állampolgára vagy egy hontalan személy nyújt be valamelyik tagállamban nemzetközi védelem iránti kérelmet. Az EU-tagállamok mellett Svájc, Norvégia, Izland és Liechtenstein is elfogadta a rendeletet. Az úgynevezett Dublini eljárásról itt találhatóak részletek. Lényege, hogy az egy országot – például a Magyarországot – más EU-ország felé elhagyó menekülteket abba az országba kellene visszahozni, ahol beadták menekültkérelmüket, hogy az eljárásuk ott folyjon le. Vagyis egy menekült kérelmével elvileg csak egy országban foglalkoznak.

A rendszert többen bírálták már. Hiába egységes ugyanis az uniós menekültvédelmi eljárás, tagállamonként más és más az ellátás minősége. Uniós államokban több olyan bírósági ítélet is született már, amely a rossz bánásmód, elhelyezés miatt megtiltotta az érintett menekültek Magyarországra való visszatoloncolását. A dublini rendszer magyarországi vonatkozásairól szóló cikkünket itt olvashatják.

Az Európai Bizottság nem érti, miért

Az Európai Bizottság magyarázatot kért a magyar hatóságoktól arra, miért függesztette fel Magyarország egyoldalúan a Dublin III. rendelet alkalmazását – közölte a hvg.hu-val a testület egyik szakszóvivője.  Natasha Bertaud bevándorlásért, belügyekért és állampolgársági ügyekért felelős szóvivő szerint az Európai Bizottság a tagállamoktól értesült a magyar kormány lépéséről. A magyar hatóságoktól azért várnak azonnal magyarázatot, mert a dublini szabályozás nem rendelkezik a menekültek visszafogadásának felfüggesztéséről – közölte.

Eljárás indulhat ellenünk a felfüggesztés miatt

Nagy Boldizsár nemzetközi jogász a hvg.hu-nak azt mondta, hogy kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen, ha valóban egyoldalúan felfüggeszti a Dublin III. rendeletet. Amikor az Európai Tanács megalkotta ezt a szabályozást, felmerült ugyan a felfüggesztés lehetősége, de ezt végül elvetették. A kötelezettségszegési eljárás hamar eljuthat az uniós bíróságra, és elmarasztaló ítélet esetén napi mértékben megállapított pénzbüntetést kaphat Magyarország – magyarázta a jogász.