A menekültügyi eljárások lerövidítésére tett javaslatot Pintér Sándor belügyminiszter hétfőn az Országgyűlésnek. A tárcavezető az illegális bevándorlás elleni hatékony fellépéssel indokolta több jogszabály módosítását.

A menedékjogról, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosítása - elsősorban a Magyarországra nehezedő migrációs nyomásra hivatkozva - tartalmaz olyan módosításokat, amelyekkel lehetőség nyílik a menekültügyi eljárások gyors és hatékony lefolytatására az uniós kereteken belül. Az államhatárról szóló törvény módosítása pedig közérdekű használati jogot adna a magyar államnak a schengeni külső határokon a határvonaltól számított 10 méteres sávon belül.

Az előterjesztés szerint Magyarország történetének legnagyobb mértékű migrációs nyomásának van kitéve, az intézményi rendszer pedig 130 százalékosan túlterhelt. Pintér Sándor azt írta: a menedékkérők számának radikális emelkedése miatt erősíteni kellett a schengeni külső határ ellenőrzését és növelni kellett az idegenrendészeti őrzött szállások számát.

Értékelése szerint a jelenlegi jogszabályi környezet módosítása azért szükséges, hogy azokat, akik megalapozott nemzetközi védelmi igénnyel rendelkeznek, minél gyorsabban és hatékonyabban be lehessen azonosítani; az ilyen védelmi igénnyel nem rendelkező, tipikusan gazdasági bevándorlókat pedig mielőbb ki lehessen toloncolni az országból.

A javaslat korlátozza az ismételt menedékkérők területen maradási jogát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ismételt kérelem előterjesztése esetén a kérelmezőt nem illeti meg automatikusan az, hogy korlátlanul Magyarország területén maradjon. A javaslat részletezi, hogy a menekültkénti elismerést kérők személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni személyazonosságuk tisztázása érdekében; így például felvenni a kapcsolatot családtagjaikkal, származási országuk hatóságaival, amennyiben nem azok üldözik.

A jelenleg kétfokozatú - előzetes és részletes vizsgálati - szakra bontott eljárás a két szakasz összevonásával egyszerűsödik, ezzel az eljárási időtartam lerövidül és csökkennek a kérelmezőre fordított kiadások. A menekültügyi eljárás a döntés végrehajthatóvá válásáig tartana, így a kérelmező a bírósági eljárás végéig menekültügyi őrizetben maradhatna. A hatóság megszüntethetné az eljárást, ha a kérelmező a számára kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyja.

A menekültkénti elismerést kizáró okok kiegészülnének a terrorcselekménnyel, a terrorizmus finanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással; s nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit sem, akinek magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti vagy veszélyezteti. Ez utóbbi szigorítás mindössze pár embert érint évente - olvasható az indítványban.

Módosulna a visszatartási idő is, ez 12 óráról 24 órára emelkedne. Ezt a belügyminiszter az idegenrendészeti hatóságok regisztrációval összefüggő terheivel indokolja. Ugyancsak az eljárást gyorsítaná az a rendelkezés, amely szerint a kérelmezőket az őrizet helyén hallgathatná meg a bíróság.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabály a többi között azzal egészülne ki, hogy az idegenrendészeti hatóság lefoglalhatná az érintettek által szándékosan okozott kár ellenértékét, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátásukra fordított összeget. Utóbbi alól kivételt jelentenek a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők, illetve a nemzetközi védelemben részesített külföldiek.

Pintér Sándor javaslatcsomagjában szerepel az államhatárról szóló törvény módosítása is. Ennek értelmében a magyar államot schengeni külső határokon a határvonaltól számított 10 méteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg. Ez a honvédelmi, nemzetbiztonsági és rendvédelmi szerveket "sajátos építményfajták létesítésére és üzemeltetésére" - azaz például ideiglenes biztonsági határzár létesítésére - jogosítja fel. A javaslat ennek megvalósítása érdekében rendelkezik a határmenti ingatlantulajdonosok kártalanításáról, a használati jog tartalmáról, valamint a joggyakorlás egyes kérdéseiről.

Az indítvány lehetőséget teremtene arra is, hogy az elismerését kérő, valamint kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár a közfoglalkoztatási jogviszonyban munkát végezzen.