„Komoly kérdésnek tartom ezt az ügyet, Semjén Zsolt azonnal intézkedjen. Ilyen egyszerű a kormányzás, látják” – válaszolt a legnagyobb tetszést kiváltó kérdésre Orbán Viktor Tusnádfürdőn. Ez az ügy nem az autonómia, nem a bevándorlás vagy a román-magyar viszony, hanem az a panasz volt, hogy a köztévé sportcsatornáját, az M4-et nem tudják fogni a határon túl.

Orbán Viktor is fellépett az évek alatt szabadegyetemből fesztivállá alakult erdélyi tusnádfürdői rendezvényen. Bár a Fideszben arra számítottak, hogy a miniszterelnök újra a tavalyihoz hasonló („illiberális állam”) kemény beszédet mond, de mint arról beszámoltunk, szombat délelőtt kifejezetten visszafogott, kockázatkerülő volt. Az előadás után kérdésekre is válaszolt – ami évek óta bevett szokás Orbán beszéde után Tusványoson.

Az M4-re vonatkozó kérdés – mikor lehet majd Romániában is fogni – azért merült fel, mert az ún. geokódolás miatt Erdélyben nem lehet követni. „Nem láthatjuk a közelgő olimpiát, a Bajnokok Ligáját, vagy a magyar gólok utáni gólörömöt” – fájlalja a kérdező.

Megvan a kerítésépítés határideje

Arra a kérdésre, nem áll-e fenn a veszélye annak, hogy a migránsok miatt megszűnhetnek a schengeni határok, Orbán úgy felelt, Magyarország érdekeivel ellentétes az EU-n belüli határok visszaállítása. Szerinte bevándorlási kérdésben az EU „álságos politikát folytat”, mert nem stratégiákkal, a menekültek szétosztásával kellene foglalkozni, hanem a határok megvédésével. A kerítéssel kapcsolatban azt mondta, augusztus 31-ig az elkészül.

Kecske is, káposzta is

Hosszas okfejtésbe kezdett Orbán Lengyelország megerősödéséről, Közép-Európával és Oroszországgal való viszonyáról, politikai irányvonaláról, amikor a közönségből valaki azt a kérdést tette fel neki, mit tud tenni annak érdekében, hogy ne ismétlődhessenek meg az Európai Tanácsi elnöke, Donald Tuskéhoz hasonló kijelentések. (Az ukrán konfliktus elején Orbán azt mondta, hogy a kárpát-medencei magyarságot szélesebb körű kisebbségi jogok illetik meg, erre reagált úgy a volt lengyel kormányfő, hogy mindenki zsebében kinyílt a bicska.)

Orbán úgy fogalmazott, „itt van egy kiemelkedő Lengyelország, amely már most egy középhatalom, és itt van egy kibontakozó ukrán-orosz konfliktus, amelyben a lengyel szempontok nem esnek egybe. Itt kell jó politikát csinálnunk. Ha tetszik, ha nem, Magyarország nem mondhat le és nem is mond le a kárpát-medencei magyarság jogairól, de ezt úgy kell tenni, hogy a lengyel-magyar barátságot megmentsük.”

A román–magyar viszonyról

Nem tud sok boldogító dolgot mondani a román–magyar kétoldali viszonyról Orbán, ugyanis 2012 óta román vezető politikusok számtalanszor keménykedtek Magyarországgal, a viszony különböző okok miatt megromlott.

A miniszterelnök szerint azonban a romániai változások (új elnök, körvonalazódó új vezetés) azt vetítik előre, hogy folytatni tudják az együttműködést, de csak ott, „ahol 2012-ben abbahagytuk. Várnunk kell, és ha kinyílik a lehetőség, mi készen állunk felvenni a fonalat, amit le sem szabadott volna ejteni” – zárta a kérdésekre adott válaszok sorát Orbán.

Egy másik kérdés a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészképzésre, illetve a magyar állam által finanszírozandó kórházépítésre vonatkozott. Orbán válaszában ezúttal nem focis hasonlattal él: a következő négy évet meghatározó nemzetpolitikai építkezést úgy képzeli el, mint egy kajak-kenu versenyt, ahol a rajtot az utazósebesség, majd a cél előtti hajrá követi. „Mi még nem vagyunk a hajránál – az erőgyűjtés, utazósebesség elérése a feladat” – mondja, hozzátéve, hogy a magyarországi politikákat (mint amilyen az egészségügy, gazdaságpolitika, közlekedéspolitika) a Kárpát-medencében is meg kell valósítani.

Orbán úgy vélte, semmi akadálya, hogy például szakiskolákat hozzanak létre a Kárpát-medencében, és ugyanez érvényes az orvosképzésre is. Szerinte „az a kérdés, hogy egy egységes kárpát-medencei magyar egészségügyi ellátás szempontjából hol és mit kell megvalósítani Erdélyben. Nekem meggyőződésem, hogy Marosvásárhely ebből a történetből nem maradhat ki” – tett pontot a találgatások végére a kormányfő.