Egytucatnyi konténer már a helyére került, de kedden még csak elkezdték építeni a rácsos folyosót a menedékkérelem benyújtásáért sorban állók kordában tartására. A „rögtönítélő menekültügyi ítélőszék” környezete is nomád: a röszkei nagy átkelőhelytől egy kitaposott ösvény vezet az ügyintézők konténeréhez.

Azok, akik előtt hétfőn éjfél után pár perccel bezárult a közeli kishatárátkelő kapuja (az utolsók a szó szoros értelmében egymást taposták, hogy átjussanak), reggel a kettős határzár melletti susnyáson nyomulhattak át a konténerekhez, hogy ott majd beadhassák papírjaikat.

Stiller Ákos

Mező, hőség, kesztyűs kéz

Az első nap tapasztalatai szerint főként a szír kisgyermekes családok számíthattak arra, hogy kérelmüket befogadják. Az egyedülállók többségét elutasították, egyszerűen visszaküldték őket a magyar törvények értelmében biztonságos országba, Szerbiába. A határzár túlsó oldalán egy parlagon heverő mező van, itt vártak a menedékkérők, hogy elkezdődjön az ügyintézés.

Reggel nem történt semmi, csupán egy kesztyűs kezet lehetett látni egy szűkre nyitott ajtón kinyúlni, amint élelmet dobált ki a menekülteknek. Estig a hírek szerint mindössze 72-en tudták beadni az új menekültügyi szabályok szerint a menedékkérelmüket, a többiekét formai okokra hivatkozva elutasították. Fellebbezni hét napon belül tudnak – nem vennénk rá mérget, hogy bármelyikük is sikerrel jár majd. (Az arányokat jól érzékelteti, hogy délután háromig 48 kérelem került a hatóság elé, ezekből 18-at bíráltak és utasítottak el.)

Stiller Ákos

Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi szóvivője a hvg.hu-nak elmondta, hogy akiknek a kérelmét nem dobták automatikusan vissza, azok a konténerekben kialakított pihenőszobákban várhatták, hogy buszokkal elszállítsák őket Vámosszabadiba, és ott várják meg az eljárás végét. Miután estére több ezren feltorlódtak a lezárt röszkei határátkelőnél, egyre feszültebbé vált a hangulat: a szerb oldalon már délután tüntetni kezdtek a hőségben való várakozás és a kérelmek elbírálásának módszere miatt.

Családok szakadnak szét

Mivel az egyedülállókat zömében kiutasítják, voltak olyan nagycsaládok, melyeket szétszakítottak: Simon Ernőnek egy szír férfi mesélte, hogy a férj, feleség és a gyermekek kérelmét befogadta a hatóság, ám a velük utazó fivérek visszapattantak a magyar hatóságtól. Mivel az ENSZ szóvivőjének úgy tűnt, hogy az eljárásban még csak ki sem derült, hogy rokonokról van szó, segített a fivéreknek a fellebbezést benyújtani, melyről a Szegedi Ítélőszéken dönt az odavezényelt bírák valamelyike.

A kerítésbe épített áteresztő ponton a pihenőszobák melletti irodákban dolgoznak a Bevándorlási Hivatal munkatársai, és a rendőrség számára is vannak elkülönítve helyiségek. Bár a menekültek elvben igénybe vehetnek kirendelt ügyvédet, egyelőre ilyennel még senki nem találkozott, holott a fellebbezések benyújtásánál elkelne a segítség.

Stiller Ákos

Ez utóbbival kapcsolatosan aggályosnak látják az eljárás közelébe engedett jogvédők, hogy azt csak személyesen lehet benyújtani, tehát ügyvédi megbízással nem intézhető fellebbezés. És ha valaki elmulasztja az elutasítás tudomására hozatalakor az azonnali fellebbezést, akkor kénytelen újra végigállnia a sort. Jogi segítséget a menekültek a helyszínen egyelőre a Helsinki Bizottsággal szerződésben álló ügyvédtől kaphatnak.

A szerbek idegesek, de nem akadályozzák a tiltakozást

„Ez egy legális határátkelő, ezek pedig a migránsok, itt a normális átkelési lehetőség, nem?” – értetlenkedett a szerb–magyar határátkelőnél a tiltakozást figyelemmel kísérő szerb szociális és migránsügyi miniszter.

Aleksandar Vulin azért kifejezte aggodalmát is amiatt, hogy a menedékkérők zömét a magyarok kiutasítják, így egy csapásra Szerbia nyakába szakad több ezer ember ellátása. A szerb miniszter többször is egyeztetett a helyszínen rendőrökkel, de a szerb rendvédelmi szervezet lényegében nem avatkozott a menekültek tüntetésébe.

Az emberek elkeseredettek: nehezen akarják elfogadni, hogy nem haladhatnak csak úgy át a kinézett úti céljuk felé, azt pedig végképp nem, hogy miért kellett őket a tűző napon várakoztatni, hogy legalább beadhassák kérelmüket. A családok közül sokan a határzár miatt veszteglő járművek tövében telepedtek le gyermekeikkel, a fiatalabbak pedig az utakat lezáró vaskapun kapaszkodtak. Senki nem akarta elmagyarázni nekik, hogy ha megmásszak a kerítést, akkor akár börtönbe is kerülhetnek a magyar törvények szerint. Vagy legalábbis automatikusan lepattinthatják őket.