Ha egy sajtótájékoztató a tervezetthez képest egy órával később kezdődik, majd a végén az újságírók nem tehetnek fel kérdéseket, vélhetően nem alaptalan lezáratlan vitás kérdéseket sejteni a háttérben. Főleg, ha az EU bevándorlásügyi biztosa, Dimitrisz Avramopulosz, Szijjártó Péter külügyminiszter és Pintér Sándor belügyminiszter érkezik elég nagy spéttel. Avramopulosz a maga konfliktuskerülő stílusában, de rögtön a különbségekre hívta fel egy tegnapi sajtótájékoztatón a figyelmet: az EU külső határainak megvédése közös feladat, a falak pedig csak átmeneti megoldást nyújtanak, és eszkalálják a helyzetet. Aki menekül, azokon kötelességünk segíteni, mert szükségük van a védelemre, mondta Avramopulosz.

MTI / Bruzák Noémi

És ezzel rá is tapintott a különbségre, mert egyre egyértelműbb, hogy Magyarország kormánya a kerítés logikáját vinné át az EU külső határaira. Szijjártó ezt úgy tárta a nyilvánosság elé, hogy Magyarországnak két javaslata van: legyen egy közös „európai erő”, amely megvédi a külső határokat, kvótákról pedig csak ezután lehetne értelmesen beszélni, hisz ekkortól lezárul a belépők száma, el lehet őket osztani. (Magyarán: szó sem lehet egy általános kulcs elfogadásáról, és csak egy bizonyos mennyiség elosztásáról is csak akkor lehetne beszélni, ha nem lenne utánpótlásuk.)

A másik javaslat pedig, hogy a menekülteket tartsuk közel származási országukhoz, vagyis Szíriához, azaz, az EU vegye át a jordániai, iraki, törökországi, libanoni menekülttáborok fenntartását, és igény esetén építsen újakat. Szijjártó arra is utalt, hogy a krízis éveken keresztül fog elhúzódni, és hosszan sorolta, hány millióan várnak csak arra, hogy nekiinduljanak – Irakban 8 millió, Szíriában 12,2 millió (ebből 7,6 millió már belső áttelepült) ember szorul humanitárius segítségre, Törökországban pedig már 2-4 millióan vannak táborokban és a városok közterein.

Kvótafilozófia

Magyarország a kvótákkal kapcsolatban igyekszik az álláspontját támogató szövetségeseket találni: ahhoz, hogy a kvóta-javaslatot blokkolni tudja, a miniszteri tanácsban legalább négy olyan államnak kell lenni (amelyek együttes lakosságszáma egyúttal reprezentálja az EU összlakosságának 35 százalékát), amely leszavazná a kezdeményezést. A V4 álláspontja ebben a kérdésben nem egységes, de Lázár János elmondása szerint dolgoznak az ügyön. Ha nem tudják az EU döntést blokkolni, akkor Magyarország kötelességszegési eljárás terhe mellett sem megy bele a kvótajavaslat végrehajtásába.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint Schengenből nem nagyon penderíthetnek ki minket, ugyanakkor a schengeni rendszer magától is összeomolhat: ha a kialakítókban egykor munkálkodó politikai akarat lassan elenyészik, mindenki bevezeti a határellenőrzést, akkor az egész rendszer számolódik fel, és tér vissza egy korábbi állapot. A magyar szolidaritás hiánya így vezethet az európai szolidaritás szűkülésébe, együttműködések leolvadásába.

Ami egy esetleges kötelességszegési eljárást illet: először ilyenkor az Európai Bizottság észleli a szabálysértést, egyeztet az érintett tagállammal, majd az Európai Unió Bíróságához fordul, amely megállapítja, hogy tényleg megtörtént-e a szabálysértés. Ha megtörtént, visszamegy az ügy az EB-hoz, amely újra a tagállamhoz fordul. Az vagy belátja bűnét,vagy tovább tagad – ekkor az EB újra a bírósághoz fordul, és pénzbírságot szab ki, amelynek mértéke elég tetemes is lehet.

Együttműködés helyett sértődöttség

Ha abból indulunk ki, hogy az új jogszabályokkal (pl Szerbia biztonságossá tételével, az eljárások lerövidítésével, a jogorvoslati lehetőség korlátozásával  stb.) Magyarország kiüresíti a menekültjogot, akkor a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságnál állhat meg a történet - ami azért még legalább két év. A magyar kormány léthatólag meg van sértve, hogy nyugati sajtóorgánumokban kritikus hangon szóltak a rendőrség határ menti közreműködéséről, és hogy megbélyegző, a tényeket hamis színben feltüntető képek jelentek meg a fellépésükről.

„A politikai élet megbecsült szereplői olyan emberek oldalára álltak, akik kövekkel, betondarabokkal dobálják a rendőröket”, és ezáltal még biztatják is őket a további ilyen cselekedetekre – és ezért felelősséggel tartoznak. A magyar külügyminiszter a sajtótájékoztatón tegnap fenyegető hangnemben bűnpártolással vádolta az ENSZ főtitkárát is. A kormány kommunikációja tegnap ebben az irányban ment tovább: Lázár János a csütörtöki kormányinfón, a ma már uniós biztosként dolgozó Navracsics Tibor pedig péntek reggel a Radio Q-ban beszélt arról, hogy szervezett sajtókampány folyik Magyarország ellen. Sérelmi politizálás - együttműködés helyett. Vagy legalábbis: együttműködünk, ha elfogadjátok, amit gondolunk.