Tavaly 1988 gyereknek nem jutott bölcsődei férőhely, annak ellenére, hogy 2014-ben 1000 új férőhely létesült - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal nemrég megjelent kiadványából. Az elutasított gyerekek többsége, egészen pontosan 42 százalékuk Budapesten él, írja a Magyar Nemzet. A KSH adatai szerint Magyarországon a háromévesnél fiatalabb gyermekek mindössze 16,8 százaléka járt tavaly valamilyen napközbeni ellátást biztosító intézménybe. Az OECD adatait szerint a fejlettebb uniós tagországokban 28-67% között szór ez az arány. (a bölcsődei férőhelyhiányról a hvg.hu is írt)

A statisztikákból az is kiderül, hogy 2014-ben Magyarország településeinek több mint 85 százalékában, 2592 faluban, városban nem volt sem bölcsődei, sem családi napközis ellátás. A háromévesnél fiatalabb gyermekek 22 százaléka, vagyis közel negyede él olyan településen, ahol helyben nem biztosított semmilyen napközbeni ellátás. Ennek ellenére a bölcsődéskorú gyerekek napközbeni ellátását biztosító intézmények gerincét még így is a bölcsődék adják, az összes férőhely 83 százalékát, a maradék 17 százalékot pedig a családi napközik, az összevont óvodai-bölcsődei férőhelyek és a hátrányos helyzetű gyermekeket gondozó biztos kezdet gyermekházak jelentik. A férőhelyfejlesztések és a jogszabályban előírt kötelezettség ellenére 2014-ben továbbra sem működött bölcsőde hat, tízezer főnél több lakosú település: Dabas, Kistarcsa, Maglód, Nagykáta, Pilisvörösvár és Tolna.

A Magyar Nemzet szerdán arról írt, hogy Emberi Erőforrások Minisztérium törvénytervezete szerint nem csupán a tízezer lakosnál népesebb településeken kell bölcsődét létrehozniuk az önkormányzatoknak, hanem mindenhol, ahol ezt legalább öt háromévesnél fiatalabb gyermek családja igényli, vagy a kétévesnél fiatalabbak száma meghaladja a negyvenet. Ennek 2018 decemberéig kell megfelelniük a településeknek, egyúttal 2017 január elsejétől megszűnnének a családi napközik. Helyüket a minibölcsőde, valamint a munkahelyi és a családi bölcsőde venné át.