Orbánnak politikai, nem gazdasági sikere van

A Budapesti Corvinus Egyetem közgazdász professzora szerint a rendszerváltást követően nem volt igazi magyar modell az átmenetre, de a próbálkozások mégis egy fellendülést hoztak a kilencvenes évek végére - olvasható a nol.hu Chikán Attilával készült interjújában. A kétezres években azonban több rossz döntés született, és napjainkban ha nincs is csődveszély, de folyamatos lecsúszásban vagyunk. Megoldásként az Orbán-kormány a magyar modellt keresi az unortodox gazdaságpolitika és az illiberális állam eszközével - ez viszont nem jelenti azt, hogy valóban Oroszországot venné mintának. A statisztikákra figyel a kabinet, a brüsszeli elvárások teljesítése viszont inkább politikai sikert eredményezett, a gazdaságit kérdésesnek tartja Chikán.

Chikán Attila, a Budpesti Corvinus Egyetem professzora

Hírszerző - Polyák Attila

Ugyan Orbán jól érti a nép lélektanát, de a lecsúszás megállítására és a hazai viszonyok érdemi javítására ez kevés lehet, így fontos lenne egy politikai és gazdaságpolitikai váltás Chikán szerint, de alapvető lenne a korrupció vagy a vállalkozásokra települt intézményrendszer átalakítása, a startupok érdemi támogatása. Bár Chikán határozottan körülírja a fejlesztésre váró területeket, ezeket szerinte a rövidtávú politikai haszonszerzés korlátozza. A Világgazdasági Fórumon elért 63. hely szerény eredmény, a mögötte rejlő részeredmények megmutatják, hogy az intézményrendszer a visszahúzó erő, mely mutatókban 90. helynél rosszabb helyen állunk 140 ország közül. Az Orbán-kormány egyetlen okból folytat kiszámíthatóbb politikát a Gyurcsány-érához képest, mégpedig az ideológiai háttér miatt - jellemezte a helyzetet Chikán, vagyis minden döntés az állam szerepének erősítését célozza, így "kiszámítható, csukott szemmel is".

Az unortodox gazdaságpolitikát négy tényezővel jellemezte Chikán, ilyen az államközpontúság, a rövid távú stabilitás megteremtésének elsőbbsége, emellett a hatalmi és politikai érdekek felülírják a gazdasági ésszerűséget, valamint a szociális és társadalmi problémákat csak másodlagosan, akkor is politikai eszközökkel kezeli a kormány. A hiánycsökkentés ezért azokat a szektorokat sújtották, amelyek a hosszabb távú fejlődés zálogai lehetnének, például az oktatás vagy a szociális szféra - utóbbi a születészám növekedésében. A kormány kevés ösztönzőt alkalmaz, Chikán szerint beletörődtek, hogy a kkv-k termelékenysége nem lesz jobb, az intézményi rendszer gátolja a vállalkozások kiteljesedését.

Chikán szerint Orbán annyit tesz, hogy az épp támogatott társadalmi csoportokat úgy juttatja előnyhöz, hogy párhuzamosan politikai érdekeinek is megfeleljen. Az egyszerű korrupciógyanús esetek, mint a trafiktörvény vagy Mészáros Lőrinc meggazdagodása Chikán szerint még kevés ahhoz, hogy emiatt álljon rosszul az ország, mert a mozgatott pénznek csak a töredéke kerül egyes kedvezményezettekhez. A legnagyobb gond a társadalom demoralizálása, és hogy nem hatékony struktúrák jönnek létre. Egy ilyen közeg a külföldieket is eltántorítja a befektetéstől, a közgazdász szerint az igazán komoly befektetők ezért csak alig próbálkoznak nálunk. A Chikán által felvázolt közeg azért is kellemetlen, mert láthatóan nem sikerült közeledni a példának tekintett nyugati és skandináv életszínvonalhoz - miközben a néplélek arra vágyhat.