Magyarország megpróbálta alkalmazni az Európai Unió menekültügyi szabályait, valamint regisztrálni a menekülteket Kovács Zoltán szerint, de "nem vállaljuk a felelősséget azokért a fejleményekért, amelyek a menedékkérők német meghívása után következett a nyugat-balkáni útvonalon" – nyilatkozta szerdán a kormányszóvivő az Associated Press hírügynökségnek.

Kovács szerint a 2015. év rekordszámú menedékkérője is bizonyítja, hogy a regisztrációs rendszer "halott". A szóvivő egyben visszautasította azokat a kritikákat, melyek a magyar menekültügyi eljárásrendet érték, Kovács szerint az ország nagyon kemény szabályokat alkotott, mert Európa nem csak egy menekültválsággal, hanem egy népvándorlási krízissel áll szemben. Az AP-nek hozzátette, hogy valószínűleg "lehetetlen lesz visszafogadni" az ide visszatoloncolt menekülteket – bár nem fejtette ki ennek okait a hírügynökségnek.

Magyarország tavaly mindössze 502 menedékkérelmet fogadott el, de a menedékkérők több mint 90 százaléka elhagyta az országot, mielőtt az eljárásuk lezáródhatott volna.

Egy vezető európai emberjogi tisztviselő szerint a magyarországi menedékkérők számára jelentős a kockázata, hogy jogaik sérülnek az új menekültügyi eljárásrend során. Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberjogi biztosának szerdai nyilatkozatában kritikával illette Ausztriát, amiért átirányítják a menekülteket Magyarországra a dublini szabályok szerint az ismert magyar gyakorlat ellenére. Ausztria mellett a közelmúltban Norvégia is bejelentette, hogy visszatoloncolna a dublini szabályok szerint 860 menekültet Magyarországra, ám Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke szerint őket sem fogadja vissza a kormány.

Muiznieks még november végén látogatott Magyarországra, akkor úgy fogalmazott, hogy az országba visszaküldött menekülteket a magyarok idegenrendészeti őrizetbe veszik, valamint nem történik meg a szabályok szerint a menedékkérelmük érdemi átvizsgálása sem.