Balog Zoltán az InfoRádiónak nyilatkozva elmondta – ellentétben a tiltakozók véleményével – a Nemzeti Pedagógus Kar tisztségviselőit a pedagógusok választották, ebbe a kormánynak nem volt beleszólása, ezért, mint szakmai szervezet, "nem kerülhető" meg a pedagóguskar, ez tehát tagja lesz a kerekasztalnak. Bevonná a Klebelsberg Iskolafenntartó Központot (amelynek megszüntetése nem opció a kormány számára), a Magyar Tudományos Akadémiát és a Magyar Művészeti Akadémiát is. A munkaerőpiaci oldalról természetesen az – oktatási átalakításokban eddig is nagy szerepet játszó – iparkamarára is számít. Tagja lesz a kerekasztalnak valamilyen, egyelőre meg nem nevezett szakmai érdekvédelmi szervezet és szintén meg nem nevezett „tekintélyes” szülői szervezet is. Hozzátette, még a hivatalos felkérések nem történtek meg.

Balog az interjúban a hermanos pedagógusok levele nyomán kialakult aláírásgyűjtésről azt is kifejtette, hogy az akcióra rátelepedett a pártpolitika is, szerinte MSZP-s és jobbikos aktivisták is bekapcsolódtak az aláírásgyűjtésbe.

Tartós nyugalmat egyébként nem ígért az iskoláknak a miniszter, de a pedagógusok adminisztrációjának csökkentését igen. "Itt tényleg vannak teljesen életszerűtlen előírások. Szakmai feladatokat hagytunk az iskolánál, miközben elvettük az erre alkalmas embert, akit bevittünk a Klik-központba. Akkor viszont a Klik-központnak kell ezt a munkát elvégezni, nem a tanári kar kinevezett emberétől kell várni."

Azt mondta: legkésőbb szeptemberre már az iskolákban is érződik majd a Klik szervezeti struktúrájának átalakítása.

Megismételte a miskolci ígéretét, hogy már idén eltörölnek (pontosabban három évvel elcsúsztatnak) minden olyan tanfelügyeletet – ez 9 ezer tanárt érint – ahol olyan tanárt kellene tanfelügyelni, akit korábban már minősítettek. Ez szerinte nagyon jelentős lépés és nagyon jelentős bürokráciacsökkentés is.

 

A tárcavezető hangsúlyozta, a pedagógusokkal való e heti találkozóján világossá vált: a célokban alapvetően egyetértettek, így azt el tudja fogadni, hogy „az oda vezető út eddig nem a legjobban volt kikövezve”.

Balog egyébként pénteki közleményében üdvözölte a miskolci és a zuglói tantestület legújabb levelét, „amelyben a helyi pedagógusok pozitívan fogadták a minisztérium által kezdeményezett Köznevelési Kerekasztalt”. Azt írja, hogy „a kormány számára első a gyermek, az ő érdekét tartja szem előtt a köznevelés céljainak meghatározásakor, a működtetés feltételeinek kialakításakor és a jövőbeni döntéseknél”.

Majd az Orbán-kormány előtti időkre hárította a diákok mai rossz teljesítményét. „A polgári kormányzást megelőző, de hatásaiban máig érezhető rossz iskolarendszer miatt romlott a magyar gyerekek teljesítménye” – szól a magyarázat.

A közelmúltban végrehajtott reformok célja, hogy a gyerekek a lehető legjobb oktatásban és erkölcsi nevelésben részesüljenek, és ehhez a kormány minden szükséges eszközt igyekszik megteremteni – szögezte le. Az eddigi konkrét eremények között a pedagógus életpálya bevezetését, illetve az ingyentankönyv-rendszert és a térítésmentes étkeztetés kiterjesztését nevezet meg.