Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"3a946d68-f99c-46da-8589-7457e9d41640","c_author":"hvg.hu","category":"elet","description":"Válaszul Steiner Kristóf felvilágosította a műsorvezetőt az interszexualitás jelenségéről.","shortLead":"Válaszul Steiner Kristóf felvilágosította a műsorvezetőt az interszexualitás jelenségéről.","id":"20250402_hajdu-peter-steiner-kristof-szexualitas-pride","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/3a946d68-f99c-46da-8589-7457e9d41640.jpg","index":0,"item":"5ef62644-660d-4648-a720-9c78981977a2","keywords":null,"link":"/elet/20250402_hajdu-peter-steiner-kristof-szexualitas-pride","timestamp":"2025. április. 02. 13:51","title":"„A férfi férfi, a nő nő” – Hajdú Péter az Alaptörvényből leckéztette Steiner Kristófot","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"1c24d8ad-081e-4172-a72c-c36bdab343bd","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Az amerikai elnök köreiben teherként tekintenek egyesek a milliárdosra, és őt okolják az elbukott wisconsini bíróválasztásért is, de már előtte szó volt a távozásáról.","shortLead":"Az amerikai elnök köreiben teherként tekintenek egyesek a milliárdosra, és őt okolják az elbukott wisconsini...","id":"20250402_elon-musk-visszavonulas-donald-trump","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/1c24d8ad-081e-4172-a72c-c36bdab343bd.jpg","index":0,"item":"595c0e07-5031-4c14-8526-0e13242608e7","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250402_elon-musk-visszavonulas-donald-trump","timestamp":"2025. április. 02. 19:15","title":"Politico: Trump szerint Elon Musk heteken belül visszavonul kormányzati szerepéből","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"89ddaea8-ccf4-4406-b152-2418cf2305d5","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"A párt társelnöke szerint Orbán Viktor hűségesebb Putyinhoz és Trumphoz, mint az EU-hoz.","shortLead":"A párt társelnöke szerint Orbán Viktor hűségesebb Putyinhoz és Trumphoz, mint az EU-hoz.","id":"20250402_orban-viktor-benjamin-netanjahu-izrael-icc-europai-zold-part-7-es-cikkely","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/89ddaea8-ccf4-4406-b152-2418cf2305d5.jpg","index":0,"item":"a8cba5bd-cae3-4959-8aa6-e6ffae6773af","keywords":null,"link":"/itthon/20250402_orban-viktor-benjamin-netanjahu-izrael-icc-europai-zold-part-7-es-cikkely","timestamp":"2025. április. 02. 07:27","title":"Netanjahu letartóztatását, Magyarország ellen pedig a 7-es cikkely szerinti eljárást követeli az Európai Zöld Párt a budapesti látogatás miatt","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"dde57620-7116-4093-8cd7-38c11469ffad","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Állásfoglalásban ítélte el a miniszterelnök március 15-i, poloskázós beszédét a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának tagsága.","shortLead":"Állásfoglalásban ítélte el a miniszterelnök március 15-i, poloskázós beszédét a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának...","id":"20250401_mta-jubileumi-kozgyules-kivonulas-orban-viktor","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/dde57620-7116-4093-8cd7-38c11469ffad.jpg","index":0,"item":"de238792-a4e1-4693-a304-5296e24524fb","keywords":null,"link":"/tudomany/20250401_mta-jubileumi-kozgyules-kivonulas-orban-viktor","timestamp":"2025. április. 01. 16:41","title":"Előre szóltak akadémikusok: ha Orbán elmegy az MTA 200 éves jubileumi ülésére, kivonulnak a teremből","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"48d7a2ea-f311-4ecb-9ead-756e03d83da1","c_author":"Földes Márton","category":"360","description":"Nagy nehezen meghirdette átfogó védelmi stratégiáját az EU, ám kérdés, az elég lesz-e a katonai kiadások és az európai hadiipar felpörgetésére, valamint az USA-tól függés csökkentésére.","shortLead":"Nagy nehezen meghirdette átfogó védelmi stratégiáját az EU, ám kérdés, az elég lesz-e a katonai kiadások és az európai...","id":"20250401_europa-fegyverkezik-vedelmi-osszefogas-hadiipar-feher-konyv-strategia-kiadasok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/48d7a2ea-f311-4ecb-9ead-756e03d83da1.jpg","index":0,"item":"d5bbffdd-ba66-4dbd-b90e-4cbe96375479","keywords":null,"link":"/360/20250401_europa-fegyverkezik-vedelmi-osszefogas-hadiipar-feher-konyv-strategia-kiadasok","timestamp":"2025. április. 01. 17:30","title":"„450 millió EU-snak nem kellene 340 millió amerikaitól függenie 140 millió orosz ellen, aki 38 millió ukránnal sem bír”","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"d3cdf0a9-ffcf-44c9-9123-80595de62693","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Kína nem minden alap és előjel nélkül készül a kereskedelmi háborúra, pedig az amerikai beruházásaik arányaiban elenyészőek.","shortLead":"Kína nem minden alap és előjel nélkül készül a kereskedelmi háborúra, pedig az amerikai beruházásaik arányaiban...","id":"20250402_Kina-korlatozza-a-cegek-amerikai-befekteteseit","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/d3cdf0a9-ffcf-44c9-9123-80595de62693.jpg","index":0,"item":"7c7d5b8d-7d90-4475-96b8-605ebcc16975","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250402_Kina-korlatozza-a-cegek-amerikai-befekteteseit","timestamp":"2025. április. 02. 18:20","title":"Peking korlátozza a kínai cégek amerikai befektetéseit","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"bd7a30fe-225f-4f65-9030-12ea4ba7fe8b","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Elutasította a bíróság a Johnson & Johnson javaslatát, amellyel lezárhatták volna a céget perelők szerint rákot okozó hintőporok miatti eljárást.","shortLead":"Elutasította a bíróság a Johnson & Johnson javaslatát, amellyel lezárhatták volna a céget perelők szerint rákot...","id":"20250401_Johnson-Johnson-hintopor-birosag-csod","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/bd7a30fe-225f-4f65-9030-12ea4ba7fe8b.jpg","index":0,"item":"af6d168a-56ec-49ee-8f01-fa72402260ed","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250401_Johnson-Johnson-hintopor-birosag-csod","timestamp":"2025. április. 01. 08:19","title":"Nem engedi a bíróság, hogy 10 milliárd dollárral lezárja a Johnson & Johnson a hintőporbotrányt","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"7749a6df-1c8f-411f-b117-5f9662176e42","c_author":"Mészáros Márton Balázs","category":"elet","description":"Egy NB I.-es focicsapatnak kerekítési hiba, a magyar női gyeplabda-válogatottnak viszont létkérdés az a 10 millió forint, amelyre az Eb-szerepléshez szüksége van a csapatnak. A gyeplabda itthon kevésbé ismert sportág, pedig évszázados hagyományai vannak, világszinten pedig az egyik legnézettebb. Magyarországon még csak megfelelő pálya sincs, a nemzeti csapat azonban így is felveszi a versenyt a régiós riválisokkal.","shortLead":"Egy NB I.-es focicsapatnak kerekítési hiba, a magyar női gyeplabda-válogatottnak viszont létkérdés az a 10 millió...","id":"20250401_gyeplabda-noi-valogatott-kozossegi-gyujtes-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/7749a6df-1c8f-411f-b117-5f9662176e42.jpg","index":0,"item":"3805ef07-9689-41d5-87e2-aabfb8049fb6","keywords":null,"link":"/elet/20250401_gyeplabda-noi-valogatott-kozossegi-gyujtes-ebx","timestamp":"2025. április. 01. 18:00","title":"Sport állami milliárdok nélkül: közösségi gyűjtést indított az Eb-részvételért a női gyeplabda-válogatott","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Milyen adatok alapján mondja a kormány, hogy egyre többet költ az oktatásra, miközben minden hozzáférhető kutatás és statisztika ennek ellenkezőjét bizonyítja? Mire alapozza a kabinet azt a – magyar oktatáspolitikát meghatározó – tételét, hogy túl sok a diplomás az országban? Néhány kérdésünkre kedden nem kaptunk választ Palkovics Lászlótól. Most igen. De nem lettünk okosabbak.
Kedden online fogadóóra keretében adott lehetőséget Palkovics László, hogy az újságírók faggassák a felsőoktatás és a közoktatás kérdéseiről. Korábbi cikkünkben beszámoltunk a Klik nagyszabású átalakításáról, a Közoktatási Kerekasztal munkájáról, a pedagógusok sztrájkjának előkészítéséről szóló gondolatairól, ám jeleztük, hogy több kérdésre nem kaptunk választ a cikk megjelenéséig.
Egyre több pénz?
Az államtitkárság közben megküldte eddig hiányolt válaszait. Érdeklődtünk például arról a számháborúról, amely a kormány és az oktatáskutatók, illetve a „tanárlázadás” szereplői között zajlik.
Kérdésünk így hangzott: „Az elérhető adatok alapján 2014-ig folyamatosan csökkentette a kormány az oktatásra fordított forrásokat. Az OECD-országok viszonylatában Magyarország költötte 2013-ban csaknem a legkevesebbet – 5564 dollárt – egy-egy tanulónak az általános iskolától a felsőfokú oktatásig tartó útjára. Ugyanez GDP-arányosan: míg 2003-ban még a GDP 5,8 %-át költöttük az oktatásra, azóta ez folyamatosan csökkent, 2010 óta meredekebben, és tavaly már ez az arány 4% alatt volt. Ehhez képest Orbán Viktor hétfőn a parlamentben azt mondta, hogy folyamatosan több forrás jut az oktatásra. Hol vannak ezt bizonyító, hozzáférhető adatok?”
Palkovics László oktatási államtitkár sajtótájékoztatót tart az Emberi Erőforrások Minisztériumában Reagálás a Pedagógusok Szakszervezete által szervezett tüntetésre címmel 2016. február 13-án.
MTI / Mohai Balázs
Az Emmi válaszát is szó szerint idéznénk:
„Az adatok mögött kiemelendő, hogy a GDP az elmúlt 4-5 évben növekszik, ez is befolyásolja az adott évi nominális köznevelési intézmények oktatási kiadásainak GDP-hez viszonyított arányát. Az EU-s források közül a statisztikákban egyértelműen csak azok az EU-s források szerepelnek, amelyek a köznevelési intézmény közvetlen költségvetésében jelennek meg, azok tehát nem a számítás alapjai, amelyek valamely irányító hatóság közvetlen költségvetésében támogatták a köznevelést.”
Elég nehéz értelmezni a fenti mondatokat, de megpróbáljuk. Az első mondat szerint az oktatásra fordított összeg a GDP arányában tehát azért növekszik, mert a GDP az elmúlt évben növekszik. Ez az ortodox matematika szerint nem értelmezhető, hiszen itt egy arányra kérdeztünk rá, ami attól nem változik, hogy a GDP nő vagy csökken. Azaz ha tényleg kilőne a GDP, de annak továbbra is csak a 3,9 százalékát fordítanák oktatásra, az csak nominálértékben jelentene változást.
A második mondat pedig mintha azt jelentené, hogy azok a pénzek, amelyeket nem az iskolák kaptak, az uniós statisztikákban nem jelennek meg. Tehát van egy csomó olyan forrás, amely nem az iskolákat támogatta. De akkor hova tűnt, mire fordították? – merül fel az újabb kérdés.
Végül megadták az adatok forrásait (ugye, a kérdésünk az volt, hogy milyen adatokra támaszkodva mondta Orbán Viktor, hogy folyamatosan nő az oktatási költségvetés). Az első az Oktatási Évkönyv, amelynek a 172. oldalán található ábra szerint 2013-ig folyamatosan csökkentek a költségvetés oktatási kiadásai. A másik két forrásként megjelölt dokumentum a 2014-es büdzsé, illetve a KSH költségvetési végrehajtási törvényeiről szóló adatai a kérdésünkre nem adnak választ. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Egyéni bérek és keresetek statisztikájának a pedagóguskeresetekre vonatkozó adataiból is csak azt látjuk, hogy 2014-ben átlag bruttó 290 ezer forintot kerestek a tanárok (ami átlag nettó 190 ezer forint körül van). Az OECD adatai szerint azonban elkeserítő a magyar tanárok bérhelyzete: a 15 éve a pályán lévő magyar pedagógusok kereseténél csak a szlovák kollégáiké rosszabbak a fejlett országokban.
Tanácsot kérnének az OECD-től, de nem hisznek neki
„Az OECD nemrég megjelent Education at a Glance: OECD Indicators c. tanulmánya szerint kifejezetten alacsony a diplomások aránya Magyarországon. Ha a jelenlegi tendenciák fennmaradnak, várhatóan a magyar lakosság csupán 22 százaléka szerez alapképzésben oklevelet az élete során, doktori címet pedig csupán 0,7 százalékuk. Mindkét mutató a legalacsonyabbak között van az OECD-országok között. Ez erősen ellentmond a 'túl sok a diplomás' kormányzati szlogennek. Tervezik, hogy ellentétben az eddigi drasztikus szűkítéssel, újra szélesebbre tárják az utakat a felsőoktatás felé?” – szólt egy másik kérdésünk Palkovics államtitkárhoz.
Erre a következő magyarázatot kaptuk: „Az OECD statisztikái jól tükrözik azt a helyzetet, hogy az ezredforduló előtt a magyar társadalomban nagyon alacsony volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, az országos átlagban 22%-os arány a nagy létszámú, 34 év feletti generáció alacsony végzettségi mutatóira vezethető vissza. Önmagában az alapképzésben oklevelet szerzők aránya sem mutathat pontos eredményt, hiszen – más országokkal ellentétben – Magyarországon léteznek nagy létszámú osztatlan képzések (orvosképzés, tanárképzés, jogászképzés), melyek statisztikailag a mesterképzésben jelennek meg.
Az igazán jó mutatót a 30-34 évesek körében mért adatok jelentik, ez az érték Magyarország esetén 2014-ben már 34,1%-os volt (csak összehasonlításképpen Németország azonos értéke 31,4%), és az arány az utóbbi években folyamatosan javult. Ezt a mutatót vizsgálja az Európai Unió 2020-as stratégiája is. Ezzel összhangban a Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégia is 35%-os arányban jelöli meg a Magyarországon elérendő célértéket, ami mindössze néhány százalékkal marad el az Európai Unió 2020-ra megfogalmazott célértékétől.”
Fülöp Máté
Azaz a kormány szerint nem relevánsak az OECD adatai. (Nehéz lesz így a kerekasztalra meghívott OECD-szakértőkkel tárgyalni.) Mint írják, nem is látják tehát megalapozottnak, hogy „középtávon, felmenő rendszerben csupán 22%-os lenne a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Magyarországon, hiszen az új generációk vonatkozásában ennél lényegesen magasabb értékeket mérhetünk”. Azt is hozzáteszik, hogy a 35%-os végzettségi arány megtartása érdekében kedden zárult felvételi jelentkezési időszakban is mintegy 100 ezer magyar állami ösztöndíjas hely várta a jelentkezőket, és „további lépésekre kerül sor a lemorzsolódás csökkentése érdekében”.
Az érdekelt felek „közvetlenül leképezése”
A harmadik elsőre megválaszolatlan kérdésünk az volt, hogy miért gondolja az Emmi, hogy a köznevelési kerekasztalra meghívott szervezetek képviselői valóban kompetensek a köznevelés problémáit illetően. „Nem megkérdőjelezve e szervezetek létjogosultságát, de biztos, hogy például a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet, a Nemzeti Ifjúsági Tanács, a Magyar Művészeti Akadémia, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége a legkompetensebb szereplői a magyar közoktatásnak, ők képviselik leginkább a diákokat, családokat, tanárokat?” – kérdeztük.
Az államtitkár elismerte, hogy a Köznevelési Kerekasztal tagjainak száma limitált, de hozzátette, hogy „a plenáris üléseken megjelenő 'érdekeltségi körök’ közvetlenül leképezik a köznevelési rendszerben érdekelt feleket, ’oldalakat’ (diákok, szülők, munkaadók, fenntartók, érdekképviseletek, tudomány, pedagógusképzők, pedagógus szakmai szervezetek és a Kormány képviselői)”. Illetve megjegyezte, hogy a kerekasztal tagjainak feladata közvetíteni, becsatornázni a működési területükhöz tartozó, a köznevelési rendszerben érdekelt más testületek, szervezetek, kamarák véleményét, álláspontját a kerekasztal és a munkacsoportok üléseire.
„A Kerekasztal tehát a magyar köznevelési rendszer meghatározó szereplőinek hosszú távú együttműködésére létrehozott egyeztető fórum, amelynek munkájába a tagokon és a munkacsoportokon keresztül gyakorlatilag minden köznevelésért tenni akaró szervezet bekapcsolódhat” – írta válaszában az államtitkár.