Kedden nem kevesebb, mint ötödik alkalommal nem tudta benyújtani a vasárnapi boltzárról szóló kérdését az MSZP. A helyzet ráadásul egyre durvul, mert eleinte csupán nem voltak elég szemfülesek, mostanra viszont már kigyúrt kopaszok sorfalán kellene keresztül küzdeniük magukat ahhoz, hogy leadják a Nemzeti Választási Irodának (NVI) a népszavazási kérdésüket.

• Először Szepessy Zsolt monoki polgármester,
• majd Thürmer Gyula munkáspárti elnök,
• ezután a Schmuck Andorhoz köthető Wodicska Zoltán,
• negyedjére a Tordason vasárnap is nyitva tartó boltot üzemeltető Simonné Gercsényi Gabriella,
• legutóbb a kopaszok mögött kuksoló néni, Erdösi Lászlóné előzte be az MSZP-seket.

A „demokratikus jogállam” szókapcsolatról valószínűleg keveseknek jut eszébe, hogy ha a népszavazáshoz való jogát akarja gyakorolni, akkor a keddihez hasonló jelenethez kell asszisztálnia. Pedig a hatályos törvények szerint úgy néz ki, nem történt semmi jogszerűtlen.

Az MSZP a biztonság kedvéért azért feljelentést tett, de azt majd a nyomozás dönti el, hogy „fizikailag akadályozták”, vagy „fenyegették-e” a felvonuló kopaszok az MSZP részéről érkező Nyakó Istvánt.

Rosszabból szimplán rossz lett

Az MSZP abszurd vesszőfutása a népszavazási törvény 2013-as módosításának köszönhető, ekkor került be a szövegbe egy olyan paragrafus, amit párhuzamossági moratórium néven szokás emlegetni. Ez annyit jelenti, hogy azonos tárgyban, nem nyújtható be az NVI-hez egynél több népszavazási kérdés. Ami alapvetően logikus, mert több, ugyanarról szóló kérdés kaotikus helyzethez vezethet.

Túry Gergely

Ezzel az érveléssel igyekezett hárítani Gulyás Gergely Fidesz-alenök is, aki azért azt is hozzátette keddi sajtótájékoztatóján, hogy a kialakult helyzet nem ideális. Az alelnök telefonon megismételte a sajtótájékoztatón elmondottakat, felidézte az Alkotmánybíróság 2007-es határozatát, amelyben a testület joghézagra hívta fel a figyelmet a párhuzamosságok szabályozatlansága miatt.

Senkinek sem tetszik

Azonban a mostani szabályozás sem jó, ez teljesen nyilvánvaló: ha nem is vonul fel többtonnányi izom, akkor is nevetséges, hogy a Kúria honlapját kell nézegetni, hogy valaki első legyen a kérdésével. Ugyanis az NVI-nél úgy döntöttek, attól fogva számít jogerősnek egy elutasító határozat, hogy felkerül az említett honlapra. Pálffy Ilona, az NVI elnöke is erről beszélt tavaly júliusban az ATV-ben, amikor azt is elárulta: a kérdésben illetékes Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz fordul, hogy kezdjenek valamit a helyzettel.

Egyrészt sorszámadagoló gépet kért az NVI épületébe, hogy ne legyen abból vita, ki érkezett előbb. Másrészt újra engedélyezné a párhuzamos kérdéseket és az aláírásgyűjtési szakaszra tolná a versenyt: akinek előbb összejönne az ügydöntő népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírás, annak a kérdésére lehetne szavazni.

Gulyás Gergely azt mondta, jó szakembernek tartja Pálffyt, de írásban nem látta az előterjesztését, az viszont biztos, hogy a Fidesz–KDNP nem támogatná a párhuzamosság visszahozását. A frakció viszont nem ülésezett ma, úgyhogy a Fidesz állásfoglalása és megoldási javaslatai még nem alakultak ki. Egyébként Pálffy Ilona előterjesztése eljutott tavaly a Parlamentig, de azt sem a Fidesz, sem az MSZP nem támogatta.

Gulyás Gergely

Fülöp Máté

Az általunk megkérdezett szakértők, alkotmányjogászok is egybehangzóan szapulták a hatályos szabályokat, és mindannyian arra a következtetésre jutottak, hogy törvénymódosítás lenne szükséges.

Ugyanis jelenleg sérül az esélyegyenlőség elve és alkotmányos aggályok is felmerülnek: minden választópolgárnak ugyanannyi eséllyel kellene rendelkeznie, hogy éljen népszavazás kezdeményezési jogával. Ez viszont most nincs így.

Mráz Attila, a TASZ szakértője megoldási javaslatot is felvetett: szerinte a párhuzamossági moratórium fenntartható lenne úgy is, ha egy tárgyban több választópolgár is benyújthatna népszavazási kérdést, az időben később érkező kérdések hitelesítéséről pedig csak a korábban benyújtott kérdések hitelesítésének jogerős megtagadása esetén döntenének. Tehát a jogerős elutasító döntések után nem kezdődne újból a versengés az első helyért, hanem az NVI, majd az NVB a sorban következőleg leadott kérdésre ugorhatna. Így ha hosszú idő után is, de mindenki kérdésére sor kerülhetne, ezért ez a megoldás jobban megfelel az esélyegyenlőség elvének.

Volt már népszavazás fordulópont

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?”

– ezért a konkrét kérdésért küzd immár hónapok óta az MSZP.

Tóbiás József pártelnök a keddi botrányt úgy kommentálta, hogy a Fidesz „erőszakosan, a politikai terrorizmus eszközét felhasználva" akadályozta meg „a népakarat érvényre jutását".

Gulyás Gergely viszont azt mondta, a Fidesz semmilyen módon nem érintett a keddi botrány kialakulásában. A kétharmados népszavazási törvényt mindenesetre kétséget kizáróan ők hozták, ami lehetővé tette az ilyen egyfelől nevetséges, másfelől félelmetes tömegjelenetek kialakulását. Az NVI-nek a törvény egyszerű végrehajtójaként ebben nincs felelőssége, ők ilyen esetben csak azt kötelesek ellenőrizni, hogy az épületben tartózkodók valóban népszavazási kezdeményezéssel érkeztek-e.

Stiller Ákos

Azt, hogy az NVI-nél erődemonstráló férfiak kormánypárti katonák-e, senki nem tudta bizonyítani. Az viszont tény, hogy a szebb napokat is látott MSZP jelentős politikai tőkére tehetne szert, ha végre aláírásgyűjtésbe kezdhetne a még fideszesek által is utált vasárnapi boltzár ellen. Hogy ez mekkora lendületet adhatna a szocialistáknak, az jó kérdés, mindenesetre tény: 2008-ban a háromigenes, szociális népszavazás megnyerése lélektanilag fontos pillanata volt a Fidesznek.

A mostani MSZP persze rosszabb állapotban van, mint a 2008-as Fidesz, de a menekültválság óta folyamatosan nyerésben levő Fidesz a tanárlázadás és az egészségügyi dolgozók szervezkedése mellé biztosan nem szeretne a nyakába kapni egy feltehetően vesztes ügyet.