„Mindent lehetett látni a beszakadt síron keresztül: három vaskoporsó, amelyek teljesen szétrohadva szétnyíltak, így kilátszanak a maradványok. Világosan látszott az egyikben a csontváz melltől felfelé, ahogy az is, ahogy a szélsőben a koponya az egyik sarokba gurult” – horrorisztikus leírás a Budafoki Temető egyik látogatójától. Egy rokonuk sírjánál járt kint a feleségével nyár közepén, amikor véletlenül belebotlott abba a sírhelybe, ahol az előbbi látvány fogadta. „És ha gyerekek látják meg a tetemeket, a sírban elgurult fejet? Vagy ahogy a feleségem rögtön mondta is, mi van, ha egy kisgyerek bele is esik a tátongó lyukba?” – tette fel a kérdést.

Kötelességtudóan jelezte is a temető portaszolgálatán a veszélyes, egyben elrettentő sírt, mire azt a választ kapta, hogy tudnak róla, intézik. Hetekkel később ismét ott jártak, és minden változatlan volt, ugyanaz a bizarr látvány fogadta őket. Olvasónk ezt követően fordult hozzánk, és a sírról készült fotókat is eljuttatta szerkesztőségünkhöz (ezeken magyarázta el, mi hol látható pontosan, de ilyen részletességgel/felbontással nem közöljük).

"Betemetésre került" a jogosult, ezért nincs "adekvát" válasz

Megkerestük a temető fenntartóját, eljuttatva hozzájuk a fotót, mire végül a budafoki temető nevében a fenntartó Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. reagált. Mint írták, már megtették a lehetséges intézkedéseket: „a sírhelyet kordonnal vették körül és ideiglenes lefedése is megtörtént”.

Csakhogy szerintük ennél többet nem tudnak tenni, „kérdésére a végleges helyreállítással kapcsolatban jelenleg nem tudunk Önnek adekvát választ adni”. A síremlékek ugyanis „a sírhely felett rendelkezők (illetve később örököseik) tulajdonában vannak”, és amíg a rendelkezési idő fennáll, addig a temető üzemeltetőjének „maximális kötelezettsége az értesítés, felszólítás az ilyen jellegű károk helyreállítására”.

Azóta ideiglenesen lefedték és körbekordonozták

Olvasói fotó

Azt is közölték, hogy ebben a konkrét esetben viszont a kripta feletti rendelkezés 2048-ban jár le. „Az a szomorú tény, hogy a sírhelybe már a sírhely felett rendelkező személy is betemetésre került, sőt az őt eltemettető is ugyanebben a temetőben nyugszik” - írták. A Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. szerint pedig „egy ilyen régen megváltott kripta rendelkezőjének vagy örököseinek a felkutatására sajnos a temetőüzemeltetők lehetőségei meglehetősen korlátozottak”.

Patthelyzet - vagy mégse?

Megkerestünk több temetkezési szolgáltatót, akik névtelenséget kérve azt mondták, „élő sírhelyeknél” valóban elég kötött, mit tehet a fenntartó. „Ha már balesetveszélyes a tönkrement sír, azt nem hagyhatják úgy. Viszont az igaz, hogy ez patthelyzetnek tűnik, mert kb. családfakutatót kéne felfogadniuk, vagy a népességnyilvántartó adataiban nyomozni, hogy felderítsenek további örökösöket” – mondta egyikük. Állítólag éppen ez a gond azzal, hogy régebben évtizedekre, de volt, hogy 100 évre vettek meg sírhelyeket, ennyi idő alatt sok minden történhet.

Azért ilyen egyszerűen nem lehet rámondani egy ilyen helyzetre, hogy nincs jogutód, és ennyi. A magyar jogban mindig van örökös, ha nincs sem végrendeleti, sem törvényes örökös, abban az esetben a magyar állam az örökös” – mondta a hvg.hu-nak Gyárfás Dániel, az öröklési ügyekkel is foglalkozó Ügyvédipraxis.hu ügyvédje. Mint mondta, az örökléssel nemcsak jogok, hanem bizony a kötelezettségek is átszállnak, az más kérdés, hogy utóbbiakra kevésbé szeretnek odafigyelni az örökösök.

„Könnyen elképzelhető, hogy az elhalálozott jogutód jogutódja esetleg nem is tud arról, hogy van egy ilyen kötelezettsége. Hiszen lehet, hogy a kriptára nézve a temetkezési vállalattal kötött szerződés be sem került a hagyatéki eljárásba, a hagyaték átadását intéző közjegyző pedig ezt magától honnan tudhatná” – magyarázta.

Kegyeletsértő és méltatlan

A bankszámla vagy az ingatlanok megöröklését nyilván kevesen felejtenék el, de egy ilyen „speciális örökségnél” előfordulhat, hogy az örököshöz talán el sem jutott az információ – tette hozzá az ügyvéd.

A nyitott sírban lévő maradványok közszemlére tétele ráadásul erősen kegyeletsértőnek tűnik, aminek polgári- és büntetőjogi relevanciái is lehetnének. „Előbbi alapján bizonyos esetekben a kegyeleti jogsértésért sérelemdíj járhat, míg az utóbbi alapján büntetőjogi szankcióval számolhat az elkövető. Ezeket a jogokat az elhunyt hozzátartozója vagy végrendeleti örököse érvényesítheti” – mondta Gyárfás. Szerinte első körben mindenképp a temetkezési hellyel kötött szerződést kellene megnézni, ebből pontosan kiderülne, hogyan rendezték a kérdést a 2048-ig tartó jogviszonyukban.

Talán addig azért nem marad így, „ideiglenes fedéssel”, körbekordonozva.