Új tervezet, az úgynevezett "közigazgatási bíráskodásról" szóló javaslat került az Igazságügyi Minisztérium elé, amely új bíróságokat hozna létre.

A 444 által megismert tervezettel a megkérdezett jogászok szerint megbontanák az eddig viszonylag függetlenül működő hatalmi ág, a bírósági rendszer működését, és az új szervezethez rendelnék a politikailag kiemelt fontosságú ügyeket.

Ilyen politikai szempontból lényeges ügy például Mészáros Lőrinc vagyonának közbeszerzések útján történő gyarapodása, Andy Vajna tulajdonszerzései, a közpénz kiszervezése a Magyar Nemzeti Bank alapítványain keresztül, egyes népszavazási kezdeményezések elbuktatása, Simicska Lajos érdekeltségeinek szoros hatósági ellenőrzése. Illetve mindezen ügyeknek a nyilvánosság elől való elzárása.

Bár az állami intézmények rendszerint a hatalom számára kedvezőtlen döntéseket hoznak, a bíróságon ez nem mindig történik így. Az új javaslat a lap szerint több "vérfagyasztó" változtatást hozna be a magyar bírói rendszerbe.

A jövőben létrehozandó közigazgatási bíróságon határoznának például az MNB, a Médiatanács, a Közbeszerzési Döntőbizottság és más állami intézmények által hozott határozatok jogszerűségéről. Itt döntenének arról, hogy mi tartozik a nyilvánosságra, és mit lehet eltitkolni – itt dőlnének el a közérdekű adatok kiadásáért indított perek is, mint az például, amelyiknek köszönhetően az MNB-alapítványok pénzügyei nyilvánosságra kerültek. A közigazgatási bíróság döntene választási kérdésekben is.

Ahol most a jogszabályok megengedik, hogy a hivatalok döntése ellen bíróságon fellebbezhessenek, oda az új javaslat értelmében a közigazgatási per lehetősége kerülne be

– értelemszerűen óriási hatalmat koncentrálva az új bírói testületek köré.

1949-ig Magyarországon már működött hasonló rendszer, Franciaországban a jelenlegi felállás is ez. A 444 szerint ugyanakkor máris vannak aggasztó jelek, hogy a politika szeretne befolyást szerezni a számára kiemelt ügyekben.

Szakmai körök szerint az új testület élére Patyi Andrást, a Nemzeti Választási Bizottság vezetőjét állítanák. Patyi a Nyakó Istvánt a választási iroda előtt feltartóztató kopaszok ügyében már megmutatta, hogy általa a kormány érdekeinek megfelelő hatósági döntések születhetnek.

A posztot mintha kifejezetten Patyi Andrásra írták volna: bár csak két év bírói tapasztalata van, közigazgatási jogi területen ledolgozta az elvárt 20 évet. Ez a jelleg mutatkozna meg az alá rendelt szervezetben is: a vezetőség felét nem bírók, hanem közigazgatásban jártas jogászok, például kormánytisztviselők adnák – ez lenne az új rendszerben a másodfok, azaz a közigazgatási felsőbíróság.

És jöttek az "erős testalkatú személyek" - itt dőlt el a kopaszbalhé?

Teljesen más fordulatot vett volna a választási irodánál zajló kopaszbalhé, ha a Nemzeti Választási Bizottság tagjai látják a külső kamerák felvételeit - ezt állítják a testülethez közeli forrásaink. Csakhogy állítólag szabályosan ledumálták őket erről a vezetők.

Az igazságszolgáltatás szereplői az ítélkezési szünet közepén kapták meg véleményezésre a tervezetet, amikor a legtöbben vannak szabadságon. A lapnak nyilatkozók közül többen úgy érezték, hogy megpróbálják végigverni rajtuk a tervezetet.

A Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal hivatalosan nem támogatja az egyelőre szűk körben ismertetett javaslatot. A Szájer József felesége által vezetett testület

a jogállamiságot és a bírói függetlenséget veszélyeztetőnek írta le az elképzelést, és szerintük korrupciós kockázatokat is hordozhat magában

az a húzás, hogy a végrehajtó hatalomból érkezett tisztviselőket kevernek bele az igazságszolgáltatásba.

A Magyar Liberális Párt közleményben reagált, azt írták, a javaslatcsomagból kiderül, hogy a Fidesz felszámolná a magyar jogállamot. A párt elfogadhatatlannak tartja, "hogy a kormány egy új bíróság felállításával szeretné megúszni a számonkérést azokban a botrányos ügyekben, amelyek joggal háborítják fel a magyar közvéleményt".

Hasonló közlemény adott ki az Együtt is, szerintük "az ügyészség, a rendőrség, a választási hivatal és a magyar közigazgatás foglyul ejtése után a Fidesz most a bíróságok maradék függetlenségét is foglyul ejtené".