A pozsonyi EU-csúcson kiderült, milyen nagy a megosztottság a tagországok között abban, hogy miként kell kezelni a migránsok áradatát - írta Nils Muiznieks, az ET emberi jogi biztosa a New York Times véleményrovatában. 

Szerinte nem okozott meglepetést, hogy Magyarország az Európai Unió javaslatait leginkább elutasító országok egyike volt. 

A magyar kormány ugyanis már korábban is hozott olyan intézkedéseket, amelyek ellentétesek az emberi jogok tiszteletben tartásának és a jogállamnak az elveivel - írta. Az emberi jogok szempontjának háttérbe szorítását azonban a cikk szerint a magyar kormány menekültpolitikája mutatja a legékesszólóbban. 

Az átfogó jogszabályi változtatások gyakorlatilag lehetetlenné tették a migránsok számára, hogy menekültstátuszt kapjanak az országban, védtelenebbé tették a menekülteket, indokolatlanul kriminalizálták a bevándorlókat és a menedékkérőket - olvasható az írásban. 

Az emberi jogi biztos szerint Orbán Viktor kormánya olyan menetrendet dolgozott ki, amelyet csak "intézményesített idegengyűlöletnek" lehet minősíteni. A cikkben bírálja a magyar kormánynak azt a törekvését, hogy a migránsokat a magyar társadalomra leselkedő veszélyként állítsa be. 

Az effajta befeketítő kampány nem újdonság Európában - állapítja meg a cikk, utalva az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjára, a francia Nemzeti Frontra és az olasz Északi Ligára.

"Csakhogy Magyarországon maga a kormány az, amely ilyen valótlanságokat sulykol" - közölte Nils Muiznieks.