Népszavazás 2016: mindenki a részvételre figyel - percről percre
Több mint tízmilliárd forintot költött a kormány arra, hogy a magyar állampolgárok vasárnap népszavazáson kimondják: nem akarnak kötelező uniós menekültkvótát. Az, hogy a szavazáson résztvevők nagy többsége ebben egyetértük velük, aligha kétséges. Az igazi kérdés az, hogy mennyien szavaznak majd érvényesen. A kormány az utolsó pillanatokig küzd, a baloldali ellenzék és megannyi civil szervezet viszont távolmaradásra, vagy érvénytelen voksolásra buzdít. Kövesse a nap eseményeit percről percre a hvg.hu-val.
Most érkezett
Bedőlt a Fidesz honlapja - akár egy túlterheléses támadás is okozhatta
Egyelőre nem tudni, hogy szimpla technikai hiba vagy külső beavatkozás áll a Fidesz honlapjának elérhetetlensége mögött. A fidesz.hu vasárnap délután vált elérhetetlenné. A weboldal egy ideig egyáltalán nem töltődött be, majd az üzemeltetők léptek: a webcím jelenleg a párt Facebook-oldalára irányít át. A jelenség mögött technikai hiba vagy a népszavazás körüli hangulatban akár egy túlterheléses támadás is állhat.
- A népszavazás kérdése: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”.
- Mikor érvényes a népszavazás? Az országos népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár, azaz a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok és a magyarországi lakcímmel nem rendelkező „külhoni” regisztrált választópolgárok több mint fele érvényesen szavaz.
- Mikor eredményes a népszavazás? Ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott, azaz nincs szavazategyenlőség.
- Az összes választópolgár száma: 8 272 625, ebből magyarországi lakóhellyel rendelkezik: 7 997 998, külhoni magyar: 274 627
- Az érvényes népszava feltétele tehát: 4 136 313 érvényes szavazat.
Percről percre
Münchenben is megértették...
A müncheni magyar főkonzulátuson is tart a kvótanépszavazás - a külképviseleten 761 magyarországi állandó lakcímmel rendelkező szavazó vetette fel magát a szavazólistára.
Schwarzenberg: túl színházi ez a népszavazás, és inkább Orbán Viktor belpolitikai céljait szolgálja
Európa kezdi megérteni, hogyha a menekültválság megoldása érdekében nem fog össze, akkor mindent elveszíthet - véli Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter. "Úgy látom, Európa kezdi tudatosítani, amit a pozsonyi uniós csúcstalálkozó is bizonyított, ha nem leszünk képesek összefogni, és nem hagyunk fel a bizonyíthatóan működésképtelen dolgokról folytatott vitáinkkal, akkor mindent elveszíthetünk" - jelentette ki Zaorálek a közszolgálati cseh televízió vasárnapi politikai vitaműsorában, a magyarországi kvótanépszavazással kapcsolatban.
A cseh diplomácia vezetője szerint a "kvótarendszer halva született gyerek, nem működőképes", és megvalósításának eddigi eredménye nagyon gyenge. "Számomra ez már a múlt, de kellemetlen, hogy a politikai vita erről ilyen hosszú ideig tartott" - tette hozzá. Lubomír Zaorálek szerint Európának meg kellene változtatnia hozzáállását a migránsválsághoz, és az egyes országok részvételét a probléma megoldásában nemcsak a kvótákhoz való viszonyulás, hanem szélesebb alapon kellene értékelni.
"Mi nem akarjuk megismételni mások hibáit, eddig senki sem bizonyította be nekünk, hogy lehetséges az eltérő kultúrájú régiókból érkező migránsok integrálása" - indokolta Zaorálek azt, miért utasítja el Prága és a V4-ek a kvótarendszert. Karel Schwarzenberg, a cseh képviselőház külügyi bizottságának elnöke, volt külügyminiszter szintén úgy látja, hogy Európa álláspontja migránsügyben kezd megváltozni, példaként az osztrák külügyminiszter nyilatkozatát hozta fel. "Kezdenek észhez térni" - jegyezte meg.
A magyarországi népszavazásról Schwarzenberg úgy vélekedik, hogy "túlságosan is színházi, és inkább Orbán Viktor belpolitikai céljait szolgálja". Az ellenzéki politikus ugyanakkor megdicsérte a Bohuslav Sobotka vezette cseh kormányt, amely szerinte "sokkal értelmesebben" viszonyul a kvótaproblémához, mint a magyar kormány. "Magánvéleményem, hogy egy népszavazás ilyen kérdésekben mindig hiba, s ez a mostani voksolásra is érvényes" - jegyezte meg a volt cseh külügyminiszter.
Kovács Péter kerülete igyekszik a leginkább Orbán Viktor kedvére tenni
Egyetlen kerületben jutott a részvételi arány 25 százalék fölé 13 óráig. A XVI. kerület (polgármestere: Kovács Péter) 25,3 százalékon állt, a Nyócker' ettől többm int 9 százalékkal el van maradva...
Budapesten a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 344 ezer választópolgárból 0,78 százalék, 10 522 választó adta le szavazatát. Délelőtt 9 órára már a jogosultak 4,85 százaléka (65 163 választó), 11 órára a jogosultak 13,13 százaléka (176 569 választó), 13 órára a jogosultak 21,31 százaléka (286 468 választó) járult az urnákhoz.
A részvételi adatok megoszlása kerületenként a következő volt:
Budapest I. kerület 24,79 százalék 5 171 szavazó
Budapest II. kerület 22,98 százalék 15 452 szavazó
Budapest III. kerület 20,53 százalék 20 917 szavazó
Budapest IV. kerület 20,08 százalék 16 020 szavazó
Budapest V. kerület 20,83 százalék 4 076 szavazó
Budapest VI. kerület 18,53 százalék 5 106 szavazó
Budapest VII. kerület 17,01 százalék 6 914 szavazó
Budapest VIII. kerület 16,09 százalék 8 887 szavazó
Budapest IX. kerület 18,39 százalék 8 063 szavazó
Budapest X. kerület 20,22 százalék 11 795 szavazó
Budapest XI. kerület 22,77 százalék 24 305 szavazó
Budapest XII. kerület 23,72 százalék 10 744 szavazó
Budapest XIII. kerület 17,52 százalék 15 930 szavazó
Budapest XIV. kerület 19,74 százalék 18 190 szavazó
Budapest XV. kerület 21,88 százalék 14 157 szavazó
Budapest XVI. kerület 25,3 százalék 14 371 szavazó
Budapest XVII. kerület 24,16 százalék 17 081 szavazó
Budapest XVIII. kerület 23,53 százalék 18 896 szavazó
Budapest XIX. kerület 22,06 százalék 10 595 szavazó
Budapest XX. kerület 21,39 százalék 11 193 szavazó
Budapest XXI. kerület 22,76 százalék 13 930 szavazó
Budapest XXII. kerület 24,68 százalék 10 570 szavazó
Budapest XXIII. kerület 23,18 százalék 4 105 szavazó
M1: Belgrádban a menekültek azt hiszik, hogy a népszavazás után nyílhat a magyar határ
A Belgrádban tartózkodó migránsok számukra pozitív fejleményeket remélnek a magyarországi kvótareferendum után - közölte az M1 aktuális csatorna tudósítója a helyszínről a vasárnapi Híradóban. Az újságíró azt mondta: olyan hírek, információk terjednek körükben, hogy a népszavazás után Magyarország esetleg már hétfőn megnyithatja előttük a határait, és továbbhaladhatnak a kiszemelt európai uniós ország felé.
Nem hivatalos értesülések szerint Szerbiában jelenleg 9-10 ezer illegális bevándorló lehet, többségük a horvát határnál és Belgrádban - tette hozzá.
Heves és Vas megye is belehúzott
A részvételi adatok megoszlása megyénként, 13 órakor a következő volt:
Baranya megye 21,8 százalék 67 875 szavazó
Bács-Kiskun megye 25,2 százalék 107 317 szavazó
Békés megye 24,71 százalék 72 381 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 21,61 százalék 117 051 szavazó
Csongrád megye 24,73 százalék 83 359 szavazó
Fejér megye 24,45 százalék 84 441 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 25,91 százalék 93 356 szavazó
Hajdú-Bihar megye 23,48 százalék 101 915 szavazó
Heves megye 25,45 százalék 62 671 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 24,25 százalék 75 422 szavazó
Komárom-Esztergom megye 23,44 százalék 58 366 szavazó
Nógrád megye 24,73 százalék 39 945 szavazó
Pest megye 24,16 százalék 240 500 szavazó
Somogy megye 24,16 százalék 62 101 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 21,78 százalék 99 740 szavazó
Tolna megye 24,18 százalék 45 248 szavazó
Vas megye 25,7 százalék 53 475 szavazó
Veszprém megye 24,89 százalék 72 307 szavazó
Zala megye 25,22 százalék 57 918 szavazó
13 óra: a részvételi arány 23,56%
Továbbra sem éri be a 2008-as népszavazást.
Azok is szavazhatnak, akiknek a lakcímkártyáján a közterület korábbi elnevezése szerepel
Azok a választópolgárok is szavazhatnak az országos népszavazáson, akiknek a lakcíme közterület-átnevezés miatt megváltozott, és még nem íratták át az új címüket, a közterület megnevezésének megváltozása miatt ugyanis nem lehet megvonni a választópolgár választójogát.
A választási eljárási törvény szerint a választópolgár a lakcímét vagy a személyi azonosítóját igazolja a szavazatszámláló bizottság előtt. Amennyiben a választópolgár lakcímkártyája az adott közterület korábbi elnevezését tartalmazza, a személyi számát tartalmazó hatósági igazolvánnyal igazolhatja magát.
Ugyanez igaz a névváltoztatásokra is: ha a választópolgár neve a szavazást közvetlenül megelőző hetekben változott meg (például házasságkötés miatt), és a személyazonosításra alkalmas okmánya még az előző nevét tartalmazza, a szavazatszámláló bizottság a választó okmányai alapján állapítja meg személyazonosságát. A szavazatszámláló bizottságnak ilyen esetekben az okmány egyéb adatainak és az új névre szóló lakcímigazolvány adatainak összevetésével kell megállapítania a választó személyazonosságát. Kétség esetén pedig a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával lehet az adatokat egyeztetni.
Brüsszelben is megértették
A népszavazás Brüsszelben is zajlik, a magyar főkonzulátuson (MTI Fotó: Kallos Bea)
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
