Pénteken írtunk arról, hogy a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Semmelweis Egyetem közös szerdai szituációs gyakorlatán reagáltak furcsán a mentősök, amikor a gyakorlat szerint szivárgó veszélyes anyag közvetlen közelében kezdték el védőruha nélkül ellátni a sérülteket – erről az Unikornis számolt be először. Az eset kapcsán megkérdeztük a mentőszolgálatot: a gyakorlaton részt vevő mentősök hibás reakciót adtak az adott szimulációs szituációban, milyen gyakran végeznek hasonló gyakorlatokat a mentőszolgálat tagjai és volt-e terrorakció utáni helyzetet szimuláló gyakorlat az elmúlt egy évben? Míg ugyanis a Terrorelhárítási Központ és a honvédség is tart terrorcselekményt szimuláló gyakorlatokat, addig a mentőszolgálat részéről nem tudni ilyenről.

Válaszában Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs- és PR-igazgatója azt írta, kifejezetten hasznosnak ítélik az olyan gyakorlatokat, ahol a mentők abban a hiszemben reagálnak egy jelzésre, hogy éles, valódi helyszínen kell tevékenykedniük és ez most is így történt. "Így tudjuk igazán és objektíven ellenőrizni a mentőszolgálat rendszerének (segélyhívás fogadása, mentőegységek riasztása, helyszínre érkezési idő, helyszíni tevékenység) felkészültségét." Ezúttal a szervezők előzetesen értesítették az Országos Mentőszolgálatot a gyakorlatról, a mentőegységek riasztása azonban „éles esetként” történt. Vagyis a mentősök, akik a helyszínre érkeztek, nem tudtak arról, hogy gyakorlaton vesznek részt.

katasztrofavedelem.hu

Győrfi szerint a mentésirányító tevékenység, a helyszínre vonulás, kiérkezés módja és gyorsasága megfelelőnek bizonyult. Szerinte viszont a helyszíni tevékenység, a betegellátás elemzése nem célszerű, mert a kiérkező mentőket (a mentőellátás nem volt része a tervezett gyakorlatnak) speciális helyzet, felállított kamerák, újságírók előtt zajló bemutató látványa fogadta, "így – mivel előzetesen nem közölték velünk, hogy sajtóbemutató zajlik – úgy ítélték meg, hogy a 'sérültek' ellátásának megkezdésével szolgálják legjobban a rendezvény céljait".

Vagyis a mentősöket a kamerák zavarták meg és emiatt úgy érezték, jobb, ha azonnal ellátásba kezdenek. Mentős forrásaink szerint azonban a szakmailag helyes reakció ilyenkor mindig a helyszín biztosítása, hiszen ha a mentősök is veszélybe kerülnek, akkor nem lesz, aki az azonnali ellátást biztosítsa.

A belügyminisztériumot többször kérdeztük arról, hogy ha a TEK és a honvédség több terrortámadást szimuláló gyakorlaton van már túl az elmúlt hónapokban, nem fognak-e hasonló gyakorlatokat tartani a tűzoltók, a mentőszolgálat és a polgári védelem tagjai is. A BM sajtóosztálya kérdésünkre azt a választ adta: "A lakosság tájékoztatása a terrorfokozathoz igazodva történik, és mint Ön is tapasztalja, Magyarországon nincs pánikhangulat. A magyar hatóságok, készenléti és egészségügyi szervek egy terrortámadás esetén is felkészülten látnák el feladataikat."

Mentős forrásaink szerint mivel itthon nagyon kevés hasonló eset történik, ezért a rutint szinte csak gyakorlatokkal lehet megszerezni. Ezekből azonban kevés van, "Ennek valószínűleg a pénz is az oka. Ezek a gyakorlatok drágák. Az előkészítés, tervezés, az anyagfelhasználás, a dolgozók munkabére. Ehhez források kellenek, és a költségvetés sajnos finoman szólva is szűkös" – tette hozzá forrásunk.