A rendőrök és tüntetők közötti véres összecsapások 2006. szeptember 18-án este, az MTV székház ostromakor kezdődtek, ahol a tüntetők voltak túlsúlyban, a vidékről felrendelt, rosszul felszerelt rendőrök csúfos kudarcot vallottak, közülük sokan meg is sérültek. Az első válaszcsapás egy pár nappal későbbi tüntetésen jött, ahol lovasrendőrök vonultak fel a tüntetők ellen, és a nagy lendülettel több ártatlan embert is bántalmaztak. Nem meglepő, hogy az első összecsapásnál még a rendőrökért aggódó jogvédő szervezetek később már túlkapásokról beszéltek.

Kattintson galériánkért!

Fazekas István

Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök a botrány kirobbanása után sokáig azzal mentegette magát, hogy az egész politikai rendszer hazudott, ezért esze ágában sem volt lemondani. A 2006. október 1-ei önkormányzati választáson aztán a Fidesz lényegében lemosta a szocialistákat, Orbán Vikor Fidesz elnök - folyamatosan követelve Gyurcsány lemondását  - a választást egyfajta népszavazásnak állította be. Sőt, több értékelés szerint a választás éjszakáján Sólyom László államfő is burkoltan távozásra szólította fel Gyurcsányt.

Ez nem történt meg, a miniszterelnök azonban a választás másnapján bejelentette, bizalmi szavazást kér maga ellen. Ezt pedig négy nappal később, október 6-án meg is nyerte. Későbbi SZDSZ-es nyilatkozatok szerint azért szavaztak Gyurcsányra, mert Orbán taktikai hibát vétett, mikor 72 órás ultimátumot adott a kormánypártoknak a miniszterelnök menesztésére.

"Bocsánat"

Gyurcsány száját aznap, tehát csaknem három héttel az őszödi beszéd kiszivárgása után hagyta el először az a szó, hogy bocsánat, de kicsit azért ez is elkenve. Nem azt mondta, hogy hazudtak, hanem azt, hogy "bocsánatot kér azért, mert tévhitben tartották a választókat azzal, hogy a gondok maguktól megoldódnak, mert nem mondták ki, hogy a költségvetés egyensúlya felborult, nem tartható."

Aznap este kezdődött a Fidesz "vekkeres" tüntetése (Orbán Viktor azt kérte, mindenki vigyen magával egy vekkert, mert az elég fenyegető lehet) a Kossuth téren, ahol az első este 80 ezer ember jelent meg. Október 19-éig minden este szónokolt fideszes politikus a téren felállított színpadon.

A véres ünnep elkötött tankkal

Az '56-os forradalom és szabadságharc 50 éves évfordulójának hajnala összecsapással indult: a 36. napja a parlament előtt sátrazók ugyanis a megbeszéltek ellenére nem hagyták el a Kossuth teret, nem tették lehetővé a lezárt terület biztonsági átvilágítását. Az innen kora reggel kiszorított pár száz demonstráló - és a hozzájuk csatlakozó emberek - aztán városszerte több összetűzést provokált a rendőrökkel, a komoly összecsapások azonban kora délután kezdődtek. A történet odáig fajult, hogy egy tüntető az Erzsébet téri kiállításról elkötött egy tankot, a rendőrök azonban hamar megállították. (A következő évben - okulva a történtekből - benzin nélkül állították ki a járművet.) A felvétel:

Évekig tartó vitát váltott ki az, ami délután az Astorián történt: a Fidesz ugyanis ott tartotta nagygyűlését, a rendőrök viszont a hozzá közel lévő Erzsébet térnél oszlatták a tömeget. Mire a Fidesz rendezvénye véget ért, az erőszakos tömeg már a Károly körúton és a Városháza parknál csapott össze a rendőrökkel.A Fidesz olvasata és kommunikációja szerint rátolták a békés demonstrálókra a zavargókat, nem tették lehetővé a fideszes tüntetésen részt vevők számára, hogy elhagyják a helyszínt (a 2011-ben készült Balsai-jelentés számos hibát sorolt fel, például hogy túl hamar indították a lovasrohamot), így sokan közülük is megsérültek a rendőr-attakban. Később azonban rendőri vezetők arról beszéltek, kérték a Fidesz elnökségét, hogy tartsák máshol a megemlékezést, azonban a pártvezetés erre nem volt hajlandó. A rendőrség két órát várt az oszlatással is, hogy ne szorítsák össze a két tömeget.

Az összecsapások hajnalig tartottak, az Astoriánál a rendőrök gumilövedéket is bevetettek. Többen súlyosan megsérültek, mások mellett Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője is, akit megvertek a rendőrök. A következő tudósításon látszik a vérző fejű politikus is.

Akkor lőtték ki a rendőrök egy férfi szemét gumilövedékkel. A tüntetők az Erzsébet híd pesti hídfőjénél az északi Klotild-palota állványzatából építettek barikádot, onnan dobálták az őket megfékezni igyekvő rendőröket. Az „állóháborúnak” az FKF Zrt. hókotrója vetett véget, amely a rendőrség kérésére áttörte a zavargók úttorlaszt. 

 Gyurcsány egyedül simogatta az emlékművet

Motorjukat bőgető és üvöltő tüntetők zavarták meg 2006. október 23-án este az Ötvenhatos emlékmű felavatását is (az egykori Felvonulási tér ekkor kapta az Ötvenhatosok tere nevet), ahol megjelent Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Demszky Gábor főpolgármester és Weinek Leonárd, Zugló újonnan megválasztott polgármestere is. Sólyom László már napközben jelezte, hogy biztonsági okokból nem megy el az emlékmű avatására. Sokat elmondó kép volt a helyzetről - és a Gyurcsány körül kialakult hangulatról -, ahogy a miniszterelnök egyedül áll az emlékműnél.

A rendezvény biztosítása miatt attrocitás nem volt, de azért a tüntetők Kosáry Domokos történészbe, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökébe is belefojtották a szót.

A nap krónikája az MTV híradójából

Az október 23-i összecsapást újabb ilyen súlyos esemény nem követte, néhány tüntetés viszont még olykor volt. Ami még emlékezetes, az 2007. február 2-a, amikor polgári engedetlenségi akcióként a fideszesek - Orbán Viktor vezényletével - fél óra alatt lebontották a Parlamentet körbevevő kordont.

Rendőrök a bíróság előtt

A 2006-os karhatalmi akciókat elemző rendőri jelentés szerint a fellépés törvényes volt, ám számos szakszerűtlen intézkedés is akadt, több parancsnok hibázott. Mégis, hat emberből hármat előléptettek, a többiek nyudíjba mentek. A budapesti Rendőr-főkapitányt, Gergényi Pétert Gyurcsány felmentette a rendőrség iránti közbizalom helyreállítása érdekében, Demszky Gábor főpolgármester viszont kitüntette. Az őszi zavargások miatt több mint 170 rendőrt jelentettek fel, elsősorban hivatalos eljárásban történt bántalmazás, hivatali visszaélés és személyi szabadság megsértése miatt fordultak az ügyészséghez. Sokan kártérítést is követeltek, a Fidesz nagygyűlésen részt vevő Fábián Gábor például ujj és lábtörésért 8 millió forintot. Bár sok rendőr állt bíróság elé, jogerős elmarasztaló ítélet alig született. A bíróságon ugyanis a rendőrök egymást védték, vagy nem emlékeztek semmire, emiatt a bíróságon meg is rótták őket. A Révész Máriuszt megverő rendőröket nem találták meg.

Kattintson galériánkért!

Dudás Szabolcs

Évekkel később rendőri vezetők is bíróság elé álltak mulasztással elkövetett katonai bűncselekmények miatt, a Fővárosi Törvényszék Gergényi Pétert megrovásban részesítette, Bene László akkori országos rendőr-főkapitány ellen pedig megszüntette az eljárást.