A negyedik és nyolcadik osztályos magyar diákok nemzetközi szinten is kiemelkedő, erős "tantervi jellegű" tudással bírnak, ugyanakkor ezeket az alapokat a 15 évesek nem tudják a nem iskolai kontextusokat modellező digitális PISA-feladatokban kamatoztatni - ez hangzott el egy köznevelési konferencián, ahol a PISA, a TIMSS nemzetközi mérések eredményeit, és az országos kompetenciamérések legfrissebb eredményeiről beszéltek.

Ostorics László, az Oktatási Hivatal osztályvezetője arról beszélt, mindhárom mérés azt mutatta a fenti jelenség egyik legfőbb okát, azaz a tanulók szociális összetétele jelentősen befolyásolja az intézmények közötti eredménykülönbségeket. Az eredmények eltérőek: míg a tanultak hasznosítását mérő PISA-teszt eredményei drámaiak lettek, a matematika, szövegértés és természettudományos területen is az OECD átlag alatt teljesítettek a diákok, a korábbi eredményekhez képest hatalmas a visszaesés, addig a tananyagot számon kérő TIMSS mérésben jól teljesítettek a magyar diákok.

A PISA mérésbe itthon 200 iskola és csaknem 5600 diák kapcsolódott be, a jobban sikerült másik nemzetközi mérésbe pedig 10.800 gyerek, 150 iskolából. Az országos kompetenciamérés - amelyben 266 ezer diák vesz részt - eredményei 2008-ig visszamenőleg stabilak - magyarázta az osztályvezető.

Palkovics László oktatási államtitkár a konferencián még a PISA-eredmények nyilvánosságra hozatala előtt beszélt. A felmérésekről azt mondta, az EU tagállamok jelentős részében visszalépés tapasztalható a 2012-es PISA-eredményekhez képest, és muszáj csökkenteni azokat a jelenségeket, amelyek a nem egyenlő hozzáférésből fakadnak. Kitért arra is: a korai nevelés, a kötelező óvodáztatás várhatóan pozitív eredményeket hoz majd, de ennek eredményei Magyarországon később lesznek láthatóak.

Az államtitkár később az MTI-nek azt mondta, a lexikális tudás- és a kompetenciafejlesztése egyaránt fontos. Az államtitkár szerint a három mérés más szempontok alapján történik, szerinte egy 2015-ös vizsgálat

a két évvel korábban bevezetett új tanterv hatásait még nem mutatja be.

A TIMMS elsősorban tantervi szempontok alapján készül, 4. és 8. osztályban, a tárca által végzett kompetencia-mérés 6., 8., és 10. osztályban történik, és minden gyerek részt vesz benne, a PISA pedig 15 éveseket alkalmazásorientáltan mér és egy abszolút skálán, függetlenül attól, mi történik egy adott ország oktatási rendszerében - magyarázza Palkovics.

"Az egyértelmű volt, hogy a természettudományos mérésnél olyan feladatot kellett megoldani, amit a magyar gyermekek nem tanulnak az iskolában, nincs benne a tananyagban, hogy egy bizonyos eszköztárral hogyan modellezzenek egy ilyen feladatot."

Szerinte a komplex természettudományos tantárgy - amit a szakgimnáziumokban vezettek be - kifejezetten jó megoldás lehet erre, mert az komplexebb látásmódot követel meg. Az új Nemzeti Alaptantervben célul tűzték ki, hogy a lexikális tudás és a kompetenciafejlesztés egyaránt megjelenjen, szerinte lexikális tudás nélkül nincs kompetencia sem. Az új alaptanterv koncepcióját januárban mutatják be.