Korábban megírtuk, hogy a birtokunkba került, a tavalyi PISA-felmérés eredményeit értékelő, az oktatási tárca által készített jelentésben az is szerepelt, hogy "a hátrányos családi hátterű, negatív hatások veszélyeztetettségében élő gyerekek esetén erősítsék meg és terjesszék ki a bentlakásos rendszerben működő, felzárkóztató képzési formát", ez pedig gyakorlatilag a Jobbik 2010 óta emlegetett javaslatára rezonál.

Az Index viszont azt írja, Palkovics László oktatási államtitkár tagadta nekik, hogy a kormány elé kerülő előterjesztésben szerepelne olyan javaslat, hogy hátrányos helyzetű gyerekeket a családjukból kiemelve bentlakásos iskolákban oktassanak.

Palkovics a lapnak azt mondta, a köznevelési kerekasztalon számos javaslat született a PISA-eredmények javítására, és egy korábban készült anyagban lehetett olyan, amiben ez is szerepelt. Palkovics szerint ez egy egyeztetési folyamat során előfordulhat, de a kormány elé ilyen javaslat nem kerül, mivel a minisztérium sem ért egyet ezzel.

Sőt, az államtitkár maga is azt mondta, gyerekek családból való kiszakítását és bentlakásos iskolában oktatását személy szerint ő sem tartja jó megoldásnak.

Palkovics szerint ugyanakkor létező probléma, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket sokszor negatív családi hatások érik, olyan környezetben nevelkednek, ahol a tanulás nem élvez prioritást, de az államtitkár szerint erre a problémára nyújtanak ma részben megoldást a 16 óráig tartó kötelező iskolai foglalkozások. Középiskolás korban pedig sok nehéz sorsú gyermeknek nyújt lehetőséget a kollégiumi hálózat.

A 2015-ös PISA-felmérés azonban megmutatta, hogy Magyarországon határozza meg a legerősebben a tanulási eredményeket a család szociokulturális helyzete, vagyis az iskola nem képes leküzdeni a családból hozott hátrányokat. A magyar diákok eredményei viszont a "jó családokból" származó gyerekek iskoláiban is romlottak, a nehéz körülmények között élő diákok esetében a romlás csak még nagyobb volt.

A hazai kompetencia mérés eredményei ugyanakkor Palkovics szerint azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetű térségekben működő, kis települési iskolák 2013 és 2015 között ugyanolyan mértékben tudták javítani az eredményeket, mint a nagyobb települések jobb iskolái.

A nehéz körülmények között tanító, sikeres tanárok munkáját ezért az államtitkár szerint jobban el kell ismerni: az ott dolgozóknak legyen magasabb a jövedelmük. A kormány elé kerülő végső jelentésben így javaslatként szerepel az is, hogy magasabb bérpótlékot és lakhatási támogatást kapjanak a hátrányos helyzetű iskolákban dolgozó tanárok.