Az egyre durvuló gyerekbűncselekményekkel indokolta a kormány négy éve, hogy 12 éves korra szállítja le a büntethetőségi korhatárt. A statisztikákból azonban kiderült, a 14 év alatti tettesek főleg vagyon elleni bűncselekményekkel buknak le, jellemzően lopással, rablással, a személy elleni erőszakos cselekmények aránya 10 százalék körül van. A Btk. 2013-as módosítása óta 43 gyerek ügyében született jogerős döntés, kivétel nélkül elmarasztalták őket, 25 gyerek javítóintézetbe került. Csoportosan elkövetett rablás miatt 28 gyerekkorú, 12-13 éves került előzetes letartóztatásba.

A szakértők bírálják a rendszert, azt mondják, gyermekeknél önmagában a szabadságelvonás nem hatékony, nem jelent valódi visszahúzó erőt. Herczog Mária szociológus azt mondja, a 12 éves gyerekek javítóintézeti elzárása semmivel sem indokolható, ez, mint büntetés nem alkalmas arra, hogy a gyerek megértse, amit tett, az nem jó. Ráadásul "azzal, hogy sok balhés gyereket összezárunk, csak rontjuk az esélyeiket."

Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő azt mondja, nem igaz, hogy a gyerekek egyre erőszakosabbak lennének, a bűnelkövető gyerekek száma nem nő, hanem csökken. 2012-ben a jogalkotók hamis narratívákkal kommunikáltak a gyerekkori bűnözésről, és kihasználták azt is, hogy az emberek nem tudják, mi lehet a vége egy gyerekkel szemben indult büntetőeljárásnak. Arra valószínűleg senki sem gondolt volna, hogy két év javítóintézet jár egy mobillopásért. Gyurkó azt mondja, az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága nem önmagában a korhatár miatt ítélte el a magyar rendszert, hanem amiatt, ami az ennyi idős gyerekekkel történhet. Az eljárás megbélyegzi őket, elvesztik az esélyüket a minőségi oktatásra.

Bár a kormány elismerte, hogy nem vált be a szigor, a törvényt nem vizsgálják felül. További részletek a most megjelenő HVG-ben.