Az olimpiaellenes aláírásgyűjtéssel berobbanó Momentum Mozgalmat a tiszteletbeli elnök, Fekete-Győr András képviselte, míg a "szorító" másik végében Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) elnöke foglalt helyet. A résztvevőknek a beszélgetés elején rögtön arra kellett válaszolniuk, hogy mit szeretnének: a pályázat visszavonását vagy népszavazást?

Szalay-Berzeviczy elmondta, reméli, lesz népszavazás, és csalódott lenne, ha visszavonnák a pályazatot. A BOM elnöke szerint jogtechnikai kérdés, hogy a kormány tart-e országos népszavazást a budapesti pályázatról, hozzátéve, hogy a budapestihez hasonlóan azt is támogatnák. Hasonlóan nyilatkozott az országos referendum lehetőségéről a Momentum elnöke is, megemlítve, hogy az első naptól kezdve ezt kommunikálták.

Olimpia = 3-as metró

“Az olimpia egy fontos, grandiózus esemény, amit majd meg lehet rendezni egyszer, de nem most, mert nem ez a prioritás” – mondta Fekete-Győr, amikor arról kérdezték, miért nem kell olimpia. Felidézte, hogy már 1896-ban is azért vonták vissza a budapesti pályázatot, mert az oktatást fontosabbnak tartották az akkori döntéshozók.

A Momentum Mozgalmat a tiszteletbeli elnöke, Fekete-Győr András

Fazekas István

Szalay-Berzeviczy erre válaszul azt vetette fel, hogy a Parlament épülete is grandiózus lett, és sok vita övezte megépítését, mégse kérdőjelezi meg senki, hogy az egyik legfontosabb szimbólumunk. Szerinte az olimpia megrendezése olyan mértékű gazdasági fellendülést hozna, mint amilyen a rendszerváltást, vagy az EU-csatlakozást követte.

“Az olimpiai pályázat nem stadionokról szól, hanem egy gazdaságfejlesztő, országépítő projekt.”

Szalay-Berzeviczy szerint a vidék sem maradna ki az olimpia miatt megvalósuló infrastrukturális fejlesztésekből, két példát említett: a balatoni és a bécsi autópálya kiszélesítését. Azt is kijelentette, hogy ha nincs olimpia, akkor sosem lesz rendbe téve a 3-as metró.

Szégyenben marad Orbán?

A BOM elnöke szerint nem igaz, hogy a Momentum színrelépése előtt nem voltak viták a budapesti pályázatról. Mint elmondta, lehetett volna az is, hogy egy olimpiapárti és egy olimpiaellenes civil szervezet együtt kezd aláírásgyűjtésbe, de ez elmaradt, ezért nehéz helyzetbe kerültek. A BOM-on belül arra a konszenzusra jutottak, hogy megvárják, mi lesz az aláírásgyűjtés eredménye, magyarázta a BOM-elnök.

Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) elnöke

Stiller Ákos

“Ezt a kormánytól kell megkérdezni” - válaszolta arra a felvetésre a BOM elnöke, hogy miért nem volt eddig népszavazás az olimpiáról.

Fekete-Győr szerint szégyen, hogy a politikusok és a döntéshozók nem állnak ki vitázni az olimpiáról, megemlítve, hogy Tarlós Istvánnak vagy Orbán Viktornak kéne a stúdióban ülnie. Még azután sem alakult ki párbeszéd, hogy kiderült, hány aláírás jött össze a NOlimpia kampány során: "pedig lennének kérdéseim a Budapest 2024 Zrt. működésével kapcsolatban”.

Fekete-Győr álságosnak nevezte, hogy a népszavazás kapcsán a párttá alakulást vetik a Momentum szemére, miközben a politika az embereket érintő nemzeti ügyekről és a közpénzek elköltésének mikéntjéről szól. “Fel kell tudni vállalni, hogy aki ilyen témákról beszél, az politizál.” Szalay-Berzeviczy szerint az ellenzéki pártok is megtehették volna azt, amit most a Momentum.

Nincs garancia a korrupció ellen

A BOM elnök úgy tudja, hogy a pályázásra szánt teljes költségvetés (15 milliárd forint) felét költötte el eddig a Budapest 2024 Zrt. Ugyanakkor cáfolta azokat a híreket, miszerint már 30 milliárdnál jár ez a büdzsé. “A PricewaterhouseCoopers megvalósíthatósági tanulmánya nem szentírás, hanem egy kiinduló pont.”

hvg.hu

A vizes-vb elszálló költségeit azzal magyarázta Szalay-Berzeviczy Attila , hogy kevesebb idő volt a felkészülésre, mint eredetileg tervezték. Nincsenek gazdasági garanciák arra, hogy nem lesz korrupció az olimpiai rendezés során, ezt a civilek és a média tudja kontrollálni, magyarázta Szalay-Berzeviczy:

“Mi is ebben az országban élünk, nem vagyunk naivak.”

"Soha nincs megfelelő alkalom" – mondta a BOM-elnök, aki szerint nem az a kérdés, hogy 2024-ben lesz-e olimpia Budapesten, hanem hogy az ország képes lesz-e összerakni egy pályázatot. “Kérdés, hogy tudjuk-e módosítani a hibákat, vagy az egészet kidobjuk.”