Nem kevesebbet ígért a februári Tanítanék-tüntetésen Szentesi Kálmán, mint hogy beperli a magyar államot, miután a NAV 400 ezer forintra bírságolta, amiért az adóhatóságnak címzett levelében visszakérte a béréből levont adó egy részét arra hivatkozva, hogy az elvesztette közpénzjellegét. Azóta csend lett Szentesi körül. Visszahúzódott, vagy csak a témákat és új arcokat pillanatok alatt felzabáló magyar politika fordult másfelé?

Nem véletlenül tűnt el – árulta el Szentesi a hvg.hu kérdésére. A rengeteg médiaszereplés után háttérbe akart húzódni, hogy az ügyére koncentráljon. Amit ígért, azt viszont betartotta: tényleg beperelte a magyar államot. Ez konkrétan azt jelenti, hogy bíróságon támadta meg a bírságról szóló másodfokú NAV-határozatot. Szentesi a küzdelemhez a Transparency International magyarországi szervezetétől kapott jogi segítséget: a nemzetközi civil szervezet felajánlotta, hogy képviseli a perben. Szentesi ügyvédje a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán a magyar állam ellen sok ügyet vivő és nyerő Karsai Dániel lesz, a tárgyalás időpontját azonban még nem tűzték ki.

Álom-adócsaló

„Szentesi Kálmánt közérdekű bejelentőnek tekintjük, aki az ellen tiltakozott, hogy a kormány a korrupció üldözése helyett inkább törvényesíti a közpénzek lenyúlását” – hangsúlyozta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője. És kiemeli: Szentesi az adóbevételeket egyetlen fillérrel sem kurtította meg

A Transparency álláspontja szerint az adóját visszakövetelő állampolgár nem lopott és adót sem csalt: a már megfizetett adót igényelte vissza, vagyis a költségvetést nem érhette kár. Szentesinek 2015-ben 9 millió forintot meghaladó jövedelme volt, ebből kb. 1,5 millió forintot kellett személyi jövedelemadóként, illetve egészségügyi és nyugdíjjárulék gyanánt befizetnie az államnak. Ennek egy részét kérte vissza, egészen pontosan 1.361.751 forintot.

Sőt, a Transparency értelmezése szerint a NAV által szankcionált tett a legamatőrebb módja lett volna az adócsalásnak, hiszen levelével gyakorlatilag saját magát jelentette fel. “Az adóhatóság Szentesi Kálmánban az igazi álom-adócsalót láthatta megtestesülni” – írja a Transparency a hvg.hu-nak eljuttatott közleményében.

Nem Szentesi sértett törvényt

Ezzel szemben a NAV törvényt sértett, mert valós indok nélkül és szükségtelenül rótt ki aránytalanul súlyos bírságot, érvel a Transparency. Szentesi szerint azért is nonszensz a NAV döntése, mert levelében kifogással élt, nem pedig fellebbezett, amihez a több ezer forintos illetéket is be kellett volna fizetnie. Ez azért fontos különbség, mert előbbi esetben az adóhatóság nem lett volna köteles hivatalból foglalkozni ügyével.

Fazekas István

A Transparency arra hívja fel a figyelmet, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát az Alaptörvény is elismeri, vagyis az állam senkit nem bírságolhat meg azért, mert gyakorolja alapvető jogait.

“A hatalom kritizálásának a joga mindenkit megillető alapvető jog, amelynek gyakorlásáért a kormány senkit, így Szentesi Kálmánt sem büntetheti meg”

– mondta Ligeti. Arról nem is beszélve, hogy törvény szerint a NAV méltányosan is eljárhatott volna a szimbolikus adó-visszaigénylési ügyben, csökkentve vagy akár teljes egészében elengedve a bírságot. Ez nem így történt, a majd félmilliós bírság maradt, ugyanakkor a NAV nem sokkal a levél nyilvánosságra kerülése után elrendelte Szentesi tavalyelőtti adóbevallásának rendkívüli vizsgálatát is.

A jogvédő szervezet szerint ennek az az üzenete, hogy “jobb, ha kétszer is meggondolja a polgár, mielőtt felemeli a szavát a csalások ellen, mert Szentesi Kálmánhoz hasonlóan hivatali packázás lesz az osztályrésze”. Az érintett úgy fogalmazott, ezzel meg akarják mutatni, “hol van az állampolgárok helye”.

Azt mondták: öngyilkosság

“Nem a már befizetett adómat akarom visszaszerezni, hanem bíróságon akarom bizonyítani, hogy igazságtalanul büntett meg a NAV”, magyarázta Szentesi. A bírságot még nem kellett befizetnie, mert a per miatt halasztást kapott. Egész akciójának értelmét abban látja, hogy elmondhatja magáról, ő legalább megpróbálta és felemelte szavát a korrupció ellen. “Az emberek azért legyintenek újra és újra, mert nem fogják fel, hogy közpénzről van szó” – magyarázta. „Az államnak nincs pénze. Nem 'a sajátját' költi stadionra, kisvasútra, űrközpontra."

Abban egy pillanatig sem volt biztos, hogy gerillaakciója önmagán túlmutató kezdeményezéssé válhat.

MTI / Balogh Zoltán

Tudomása szerint eddig senki sem követte példáját, bár ezt érthetőnek tartja, mert kevesen engedhetik meg az ezzel járó költségeket, tette hozzá. Ennek ellenére titkon azt reméli, példát mutathat a bizonytalanoknak, hogy igenis lehet és megéri tiltakozni. Meggyőződése, hogy ehhez azonban meg kell nyernie a pert. Ha úgy alakul, egészen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáig viszik az ügyet, jelentette ki elszántan. Ligeti Miklós szerint mivel ez egy kísérleti pernek tekinthető, hasonlóra még nem volt példa, ezért nem lehet megjósolni annak kimenetelét.

A fojtogató passzivitás

A februári Tanítanék-tüntetésen mindössze 1500-2000-en vettek részt, ami összehasonlíthatatlanul kevés ahhoz képest, hogy ugyanott egy éve több tízezer ember demonstrált a kormány oktatáspolitikája ellen. A mostani tüntetés hangulatán és a szervezőkön is érződött, mintha kezdenének belefáradni az egyre kilátástalanabbnak tűnő küzdelembe és az őket, illetve más civil szervezeteket ért támadásokba. Törley Katalin, a Tanítanék egyik vezetője is arról beszélt néhány nappal a demonstráció után, hogy könnyű belefáradni a mozgalmiságba.

Szentesi úgy látja, nem a kormány, hanem az apátia fogja megtörni ezeket a kezdeményezéseket. Amikor szerkesztőt keresett a tőle függetlenül indult “Szentesi Kálmán támogatói” Facebook-csoport menedzseléséhez, akkor finoman szólva sem tolongtak a feladatért. Szerinte az is jellemző a hazai viszonyokra, hogy a történetéről szóló cikkekhez kétféle negatív kommentek érkeztek:

• teljesen értelmetlen az akciója
• jobb, ha inkább befogja a száját.

A Kétfarkúnak igent mondana

A keserű tapasztalatok ellenére Szentei mégis úgy gondolja, hogy az emberekben továbbra is megvan az “éhség”, hogy maguk dönthessenek sorsukról. Példaként említette a Momentum Mozgalom által összegyűjtött 266 ezer aláírást, ami szerinte visszaadta a reményt, hogy igenis számít az emberek szava. A Momentum “jókor, jó ügyben lépett”, de több ilyen ügyre van szükség, tette hozzá Szentesi.

Egy esetleges politikai szerepvállalásról azt mondta, nem szeretné, ha állampolgári kezdeményezését bármelyik párt vagy szervezet nevével összemosnák. A Tanítanék Mozgalom felkérését is csak azért fogadta el, mert a civil öntudatot és a közoktatás helyzetét a NAV-nak írt levelében is konkrétan említette. Saját hitelességét tette volna kockára, ha nem tesz így.

Ha viszont a Kétfarkú Kutya Párt kérné fel jelöltnek, habozás nélkül igent mondana.

A Transparency International Magyarország közleményének teljes szövegét itt olvashatja.