Rogán Antal, miniszterelnöki kabinetfőnök pár éve lebukása után egyszerűen átírta országgyűlési képviselőként kötelező vagyonnyilatkozatát. Ráadásul nem is egyszer javított, miután – a médiafigyelem ösztönzésére – plusz négyzetmétereket és télikertet is talált saját luxuslakóparki lakásában. Igaz, utána meg annak a bevallott villájának a mérete nem stimmelt, aminek idén a felújítására költött nehezen értelmezhető összegeket. Az ellenzék váltig állítja, hogy Rogán hivatalos fizetésével összevetve nem jön ki a matek.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is kifelejtett némi vagyont a vagyonnyilatkozatából még 2014-ben, szerencsére beugrott a budai teremgarázsa, amikor a 444.hu rákérdezett. Úgyhogy ő is simán kézzel átjavította a dokumentumot, ami azóta is így érhető el a Parlament honlapján.

parlament.hu

A szocialista kormány időszakában Gyenesei István önkormányzati miniszter nem feledékeny volt, hanem vicces kedvű: a nyilatkozat védett műalkotások rubrikájában három gyermekét és unokáit tüntette fel. A poénkodásnak nem lett következménye, ahogy az előbbi amnéziás epizódoknak sem. Ahogy hivatalosan azt is el kell(ene) hinnünk, hogy Lázár János „családi összefogással” vásárolt budai 120 négyzetméteres luxuslakást a 10 éves fia nevére, ahogy Szijjártó Péter külügyminiszter is a szüleinek hála tudott több száz négyzetméteres házat venni Dunakesziben. De sorolhatnánk a példákat tovább, utoljára pár hete írt a Direkt36 arról, hogy Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselő mintegy 1,5 milliárd forintnyi támogatást hagyott ki a vagyonnyilatkozatából.

A bíróknál van "összevetés"

Ezekhez az esetekhez képest Varga Tibor, egykori kecskeméti bíró ügye más nagyságrendbe tartozik: nagyjából 6 millió forintnyi gyanúsnak talált vagyonkülönbözet miatt tört meg a pályája. A Kecskeméti Törvényszék bírájaként a vonatkozó törvények alapján neki három évente kellett vagyonnyilatkozatot tennie. A jogszabály értelmében a bírák akkor vonhatóak felelősségre, ha nem készítik el, vagy visszavonják a bevallásukat, illetve ha abban valamilyen adatot, tényt valótlanul adnak meg, vagy elhallgatnak részleteket.

Varga Tibor 2013-as nyilatkozata viszont a törvényszék vezetői szerint gyanúsan sok mindent tartalmazott, ezért úgynevezett vagyonnyilatkozat-összevetési eljárást indítottak. Ez pedig azzal az eredménnyel zárult, hogy 3 év alatt ennyi megtakarítása nem gyűlhetett össze, az ügye így a bíróságok központi igazgatásának felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanácsnál (OBT) landolt.

Az OBT komolyan vette a feladatot: 3 tagú bírói bizottságot állított fel annak ellenére, hogy a törvény szerint egyetlen kijelölt tagnak kellett volna eljárnia. Varga esetében csupa igazolható, könnyen ellenőrizhető tételt kérdőjeleztek meg, így többek közt egy 9 millió forint értékű, vidéki ingatlant, 8 millió forint lekötött bankbetétet, 5 millió forint értékpapírt és nagyjából ekkora összegű takarékbetétet.

Meghallgatták a gazdasági ügyekre szakosodott bírót, aki részletes kimutatásokkal próbálta igazolni, hogy a túl soknak talált vagyon egy része közös, családi megtakarítás, csak az ő nevén van, de hiába hivatkozott arra is, hogy gazdálkodó szülei rendszeresen támogatják, illetve igazságszolgáltatási munkája mellett tanít egy középiskolában is. A nagyrészt családon belüli ügyletekről ugyanis nem tudott írásba foglalt ajándékozási vagy kölcsönszerződést mutatni. Ahhoz pedig a bíró nem járult hozzá, hogy – felmentést adva a banktitok alól – a bizottság a számláin lezajlott összes művelethez hozzáférjen.

Felmentették, majd hiába fordult bírósághoz egykori bírósága ellen

Végül az eljárás során az OBT bizottsága arra jutott, hogy Varga a vagyongyarapodására nem tud „kellő magyarázatot” adni, ezért Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke kezdeményezte Áder János köztársaság elnöknél bírói jogviszonyának megszüntetését, majd az államfői döntéssel 2013 decemberében felmentették tisztségéből.

Fazekas István

Varga Tibor viszont munkajogi pert indított egykori munkahelye, a Kecskeméti Törvényszék ellen, hogy elérje, helyezzék vissza az állásába, valamint fizessék ki neki a kirúgásától kezdve mostanáig járó illetményét, ami az összes juttatással együtt már több mint 20 millió forintra rúg. Csakhogy a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság idén januárban kihirdetett ítéletében első fokon elutasította a keresetét, sőt ki kell fizetnie a közel 900 ezer forintos perköltséget is.

"Mintha leprás lennék"

„Nem vagyok tökéletes, talán én is hibáztam, amikor nem tüntettem fel pontosan, mennyi a saját pénzem és mi a szüleimé, bár a vagyonnyilatkozat nyomtatványán erre nincs is lehetőség. Vagy amiért nem írtunk szerződést, de a családunkban ilyesmi nem volt szokás, szerintem másoknál sem. De nem hittem volna, hogy ilyesmi megtörténhet, közben is sokszor volt olyan érzésem, mintha álmodnék” – mondta Varga Tibor, aki a több mint három éves jogi huzavona alatt korábban még soha nem nyilatkozott.

Varga keserű összefoglalása szerint mindene odalett: mióta bírói posztjától megfosztották, nem talált a képzettségének megfelelő munkát, de ráment az egészsége, a párkapcsolata is. Ráadásul hiába megyeszékhely, egy Kecskemét méretű városban mindenki tud az ügyéről. „Mintha leprás lennék. Egy kezemen meg tudom számolni, a volt kollégák közül hányan állnak szóba velem” – jegyezte meg. Így nem is csoda, hogy éveken át hiába jelentkezett a legkülönfélébb állásokra.

„Volt, ahol a próbafeladatként megírt határozatomat agyondicsérték. Utána érdekes módon még csak nem is értesítettek” – mondta az egykori bíró. Mégsem gondolt arra, hogy az ország egy messze eső pontjára, esetleg külföldre költözzön. „Régi vágású vagyok, nehezen mennék el innen. Az én családomban ugyanazt a munkát végezte mindenki élethosszig, én is így terveztem” – jegyezte meg. Egyetem után került a bíróságra, ahol 20 évig, a vagyonnyilatkozat miatti felmentéséig dolgozott, ebből a kötelező ranglétra végigjárása után 15 éven át volt bíró. „Nagyrészt egyes bíróként tárgyaltam az ügyeket, ez nagyobb szakmai kihívás, és én büszke voltam rá, hogy tudok döntést hozni, hittem a hivatásomban” – mondta.

Amikor 2013-ban közeledett a vagyonnyilatkozat leadásának határideje, akkor is „benne volt a mókuskerékben, kétnaponta tárgyalt”, különösebb figyelmet nem szentelt a kötelező procedúrának. „De azért a banki kivonatok alapján töltöttem ki, és mindent beleírtam. Ebből lett a baj, hiszen a vidéken élő, gazdálkodó szüleim megtakarításának egy részét én kezeltem. Jobban tudok bánni a pénzzel, ráadásul a falusi házukba egyszer betörtek, és úgy lopták el a pénzüket, hogy végig otthon voltak. Ijesztő volt, utána bízták rám, én betétekbe tettem, lekötöttem. Ezeket mind feltüntettem a bevallásban, hiszen az én nevemen voltak a számlák” – magyarázta.

Varga Tibor nem akarta kommentálni azt a felvetést, vajon hányan hinnék el, hogy a felettese szerint „megmagyarázhatatlan" vagyongyarapodását azzal indokolta, hogy a szülei rendszeresen támogatták.

„Mindig azt mondták, hogy ’nem visszük a fejünk alá a sírba’. Kinek adják, ha nem a gyereküknek, az unokáiknak? Valóban nem mondtam erre azt, hogy ’ne adjatok pénzt, mert nekem több a fizetésem’” – jegyezte meg. A szülőket a vagyonnyilatkozati eljárásban nem hallgatták meg, sőt, utána az egykori bírónak rótták fel, hogy ezt neki kellett volna indítványozni. „A munkaügyi peremben már jöttek tanúskodni, rettenetes volt. A 70 feletti szüleim ott sírtak a bíróságon, mikor vallomást tettek arról, mi mindent kaptam tőlük” – mesélte. Szerinte az is megtévesztő volt, hogy nagyon takarékosan élt, talán túlságosan is, a korábbi kapcsolata is arra ment rá, hogy mindig azt vallotta, "először spórolni kell, megteremteni a feltételeket”.

Nem lett volna értelme megkenni, ha meg igen, nem ennyivel?

Varga Tibor tisztában van azzal, hogy mivel egy bíróról van szó, a vagyongyarapodás indokaként mindenki ugyanarra gondolna: biztos megkenték a kedvezőbb ítélet reményében. „Mi értelme lett volna? Első fokon eljáró bíró voltam, a döntésem ellen simán lehet fellebbezni. Ráadásul összesen 6 millió forintot firtattak, ami soknak tűnhet ugyan, de egy bírónak ez nagyjából az éves fizetése, annyira nem kiugró” – mondta.

MTI / EPA / Robert Jaeger

Hogy hogyan tovább arra nem tud biztos választ adni. „Próbálom felépíteni magam újra, de nem könnyű. Az erkölcsi bizonyítványom tiszta, a foglalkozásomtól nem tiltottak el, akár most is lehetnék újra bíró. De valószínűleg sehol nem vennének fel” – mondta. Februárban ennek ellenére megfellebbezték a munkaügyi bíróság elutasító ítéletét, így folyik tovább az eljárás azért, hogy visszakaphassa bírói posztját a Kecskeméti Törvényszéken. „De lehet, hogy már elgondolkodnék rajta, tényleg ezt akarom-e” – teszi hozzá.

Hátrányos megkülönböztetés, hogy másokon nem csattan?

„Ha valaki törvénytelenül eltesz pénzt, akkor azt biztosan nem lekövethető betétekben helyezi el, vagy a saját nevére vesz belőle ingatlant. Az ügyfelem minden nevén lévő vagyont bevallott, pénzmozgásai lekövethetőek voltak, mégis máig példátlan módon csattant rajta a vagyonnyilatkozati eljárás” – mondta Lakatos Tamás, a Dr. Őrlős Gábor Ügyvédi Iroda munkatársa. Tudomásuk szerint ugyanis „ez az első és utolsó ilyen ügy” Magyarországon, a szintén nyilatkozattételi kötelezettséggel tevékenykedő politikusok esetében sem ismert hasonló felelősségre vonás.

„Felháborító az ellentmondás, ami jogilag hátrányos megkülönböztetésnek is tekinthető: egyesek ilyen szankciókat szenvednek el, míg mások bármit megtehetnek” – tette hozzá Lakatos, aki korábban maga is tíz éven át büntetőbíróként dolgozott, így nem volt idegen számára a vagyonellenőrzési eljárás mikéntje.

Az ügyvéd állítja, hogy a bírói vagyonnyilatkozati eljárás hatályos rendelkezéseiben joghézag van, és emiatt a szabályozatlanság miatt járt pórul Varga Tibor. „Arról nem is beszélve, hogy pont az ellenőrzést lefolytató OBT saját eljárásában az alapvető szabályokat nem tartotta be. Ezekre építjük a fellebbezést, és bízom benne, hogy másodfokon kedvező elbírálásra számíthatunk” – mondta Lakatos Tamás.

A másodfokú eljárás valószínűleg már tavasszal elkezdődik, és kiderül, hogyan zárul a legsúlyosabb felelősségre vonási ügy, ami valaha a közt szolgálók vagyoni elszámoltatásából kerekedett.