A demokráciáról alkotott vélemények szempontjából két csoportra válnak a szavazók: az egyik, nagyon kritikus társaság szerint Magyarországon a demokratikus minimum sem teljesül – ők a lakosság 13 százalékát teszik ki. A másik oldalon pedig azok vannak, akik a demokrácia maradéktalan megvalósulását érzékelik, az ő arányuk 10 százalék.

A Závecz Research reprezentatív kutatása, amelyet az Index megbízásából készített, azt mutatja: a választásra jogosultak egy ötfokú skálán 2,7-re értékelik a demokrácia itthoni működését. Arra a kérdésre, hogy "mindent összevetve, Ön mennyire elégedett Magyarországon a demokrácia működésével?", a megkérdezettek kevesebb mint negyede adott négyest vagy ötöst.

Az Index azt írja, a kutatás eredményei megerősítik, hogy egyre nagyobb a törés Budapest és vidék, valamint a tanultak és az alacsonyabb végzettségűek között. A fővárosiak az átlagosnál jóval alacsonyabbra értékelik a magyarországi demokráciát, míg a fideszesekre és az idősebbekre a demokráciával való nagyobb elégedettség jellemző.

A kutatás azt is mérte, hogy a válaszolók úgy általában mennyire tartják fontosnak a demokráciát, s ebből kiderült: a válaszolók nagy része számára a demokrácia léte csaknem annyira fontos (4,7-es átlag az ötös skálán), mint az egzisztenciális biztonság (4,8). Kiderült az is, hogy bár a demokráciát minden társadalmi réteg rendkívül fontosnak értékeli, a 30 alattiak ábrándultak ki leginkább belőle (4,4).

A pártszimpátia is jelentősen befolyásolja, mennyire látják demokratikusnak az országot a szavazásra jogosultak. A DK-sok és a kis baloldali pártok szavazói 1,6-1,7-re értékelnek, az MSZP-sek és a jobbikosok 2,3-ra osztályozták a demokrácia állapotát, miközben a fideszesek sokkal jobb, 3,5-ös átlagosztályzatokat adtak.

Megmérték azt is, hogy mekkorára értékelik az emberek a demokráciadeficitet, azaz hogy mennyivel értékelik alacsonyabbra a demokrácia aktuális állapotát, mint amekkorák az elvárásaik azzal szemben. E szempontból a DK-sok (-3,3) és az egyéb balliberális pártok támogatói (-3) a leginkább csalódottak, s rajtuk kívül az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Momentum táborában is jelentős mértékben elmarad a demokrácia észlelt valósága az elvárásoktól (-2,5; -2,6-nyi átlagpontkülönbség).

A -2-es átlagot meghaladja továbbá a fővárosiak (-2,4), a diplomások, valamint az ötvenes korosztály csalódottsága (-2,2) is.

A kutatás kimutatta továbbá, hogy a Fidesz táborának is van azonban hiányérzete a demokrácia gyakorlatával kapcsolatban. Ez elmarad az átlagtól, de így is több mint egy teljes osztályzattal (-1,1) rosszabb jegyet adtak a rendszernek, mint amit megfelelőnek tartanának.

A kutatásban néhány konkrét tényezőt is megnevezett a kutatócég, hogy megtudja, mennyire látják e szempontból demokratikusnak Magyarországot az emberek. A megadott területek közül a válaszadók a kormány gazdasági részrehajlását tartják a legrosszabbnak: az ötös skálán 4,2-es átlagban értenek egyet azzal az állítással, hogy "a kormány előnyben részesíti a hozzá közel álló üzletembereket".