Véleményezte a héten benyújtott belügyi tárgyú salátatörvény tervezetét Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke.

Mint arról beszámoltunk, a Belügyminisztérium által a kormány elé terjeszett tervezet erősen kihat az állampolgárok személyes adataira, azok kezelésére. Központi adattároló szervezetre bíznák például a különféle szervek által készített kép- és hangfelvételeket, azokat egységesen kezelnék, nemzetbiztonsági, bűnüldözési indokra hivatkozva onnan ki is kérhetnék azokat. Erről részletesebben itt olvashat.

Péterfalvi állásfoglalása igen kemény mondatokat tartalmaz.

Fő problémája a tervezettel, hogy az szinte automatizálná a hozzáférést az egyes hatóságok (pl. közútkezelő, közterület-fenntartó, rendőrség) által készített felvételekhez, "az egyenként történő megkeresések mellőzhetők" - írja Péterfalvi a tervezet alapján. Miközben a jogalkotó úgy mutatja be a jogszabályt, hogy az nem hoz lényeges változást az adatvédelemmel kapcsolatos jogi helyzetben, a NAIH elnöke ezt nem így látja.

Jelenleg egyenként kell hasonló adatokért folyamodni, és az egyedi engedélykérelemben dokumentumokkal kell alátámasztani, hogy a kért adat szükséges az adott szervezet törvényben rögzített feladatainak ellátásához. A törvénytervezet szerint azonban ezentúl általános, keretjellegű engedély alapján adnák át az adatokat. Ez pedig nem fogja garantálni az egyes adatfelhasználások dokumentálását. Így az adatfelhasználás utólagos ellenőrzése sokkal nehezebb.

Az adatigénylő szervezetek a tervezet alapján nemcsak utólag igényelhetik a már elkészült kép- és hangfelvételt, hanem folyamatosan, egyidejűleg is megfigyelhetik a központba továbbított felvételeket. Sőt, az általános keretjellegű engedély alapján a jövőben elkészülő felvételekhez is hozzáférést szerezhetnek - írja Péterfalvi.

Miután a különböző adatgyűjtő szervek felvételeit közös rendszerbe fűzik, és a hozzáférést is megkönnyítik, a NAIH elnöke szerint "létrejön egy olyan titkos információgyűjtéshez felhasználható, képi megfigyelőrendszer", amely nagy földrajzi területet fed le.

Mindezek miatt Péterfalvi Attila úgy látja, hogy a tervezet életbelépése a személyes adatok védelméhez való jog "további korlátozását" eredményezi. Ezért a következő két kiegészítést javasolja a szöveghez: 1. az adatfelhasználó minden egyes esetben külön azonosíthatóan dokumentálja, miért kérte ki az adatot, illetve hogy kérelme az adatok milyen körére vonatkozik; 2. a NAIH hivatalból ellenőrizhesse az adatok felhasználását.

Emellett javasolja, hogy egyes helyeken (pl. templomok, szavazóhelyiségek közelében, politikai gyűléseken) rögzített adatok felhasználásának szabjanak további feltételeket a törvényben.

A törvénytervezet egyik furcsa passzusa előírja, hogy a szállásadók készítsenek fénymásolatot(!) vendégeik személyazonosító okmányáról. Péterfalvi ezt a tervezet szövege alapján nem látja indokoltnak.