Szeptember 25-én aláírta az ukrán köztársasági elnök, Petro Porosenko a nagy vihart kavart oktatási törvényt, és ezzel tovább korbácsolta az amúgy is erős nemzetközi felháborodást.

Míg az eddig hatályos törvény alapján a kárpátaljai magyar kisebbségnek módjában állt az óvodától kezdve egészen a felsőoktatásig magyar oktatásban részesülni, addig az új oktatási törvény szerint kisebbségi nyelven a kisebbségi óvodákban és az általános iskolák alsó tagozatán folyhatna a tanítás. Itt az ukrán nyelvet idegen nyelvként oktatnák, de aztán az 5. osztálytól megjelennének a csak ukránul tanítható tantárgyak – a törvény matematikai, gazdasági, általános műveltségi és gyakorlati területeken ír elő releváns ukrán tudást. Márpedig jelenleg 16 ezer magyar diák tanul száz magyar kisebbségi iskolában.

A törvény konkrét végrehajtását tekintve még sok a kérdőjel, és az sem világos még, hogy a felsőoktatást hogy érinti. Az új szabályokat felmenő rendszerben, tizenkét éves folyamat során vezetnék be, és aki 2018-ban kezdi az iskolát, még a régi szabályok szerint járhatja végig az iskoláit. Az új oktatási törvény emellett 11-ről 12 évfolyamra növeli az oktatási évfolyamok számát, 22-ről 9-re csökkenti a tantárgyakét, béremelést ír elő, és a korábbi, még szovjet hagyományokból építkező központosítás után decentralizál, és autonómiát ad a tantervek kidolgozásában.

A törvény ellen az Ukrajnában élő kisebbségek anyaországai, köztük Magyarország is tiltakozott, Szijjártó Péter szokásához híven kemény ellentámadásba kezdett: megtorlást ígért, és arról beszélt, Ukrajna hátba döfött minket, Magyarország ugyanis minden fronton támogatta az ukránokat (mint pl. az EU-s vízummentesség elérésében), erre az ukrán állam lépése nyomán a kárpátaljai magyarok általános iskola 4. osztálya után már csak ukránul tanulhatnak állami iskolában, az anyanyelvükön nem. Szijjártó bekérette az ukrán nagykövetet, az ENSZ-hez fordult, és garantálja, "hogy fájni fog" Ukrajnának a válaszlépésünk. Az ukránok kikérték maguknak ezt a hangvételt. Az ukrán külügyminiszter Pavlo Klimkin napokon belül Magyarországra érkezik, de előtte Szijjártó Péter hétfőn, Ungváron személyesen tájékozódik a helyzetről. Megkerestük Ljubov Nepop budapesti ukrán nagykövetet, aki e-mailben válaszolt kérdéseinkre. 

hvg.hu: Az EU védi a kisebbségi oktatási jogokat. Kárpátalján sok magyar középiskola létezik, ezekben (illetve az általános iskolák felső tagozatán) a törvény szerint most már csak ukránul lehet tanítani. Milyen tere marad a kisebbségi magyar oktatásnak? Tényleg a magyar államnak kell majd magániskolákat nyitni a térségben?

MTI / Máthé Zoltán

Ljubov Nepop: A törvénynek nem célja a kisebbségi nyelveken oktatást folytató iskolák ellehetetlenítése, megmarad a magyar nyelvű oktatás középiskolai szinten is, ugyanakkor javul az ukrán nyelv mint államnyelv oktatása. Ez azt jelenti, hogy a fokozatosság elvét betartva az oktatott tárgyak egy részének oktatása ukrán nyelven fog történni, amelynek arányait egy későbbi törvény, a középiskolai oktatást szabályozó törvény, valamint az oktatási programok határozzák meg. Ezen kívül az iskoláknak is lesz lehetősége, ezeken a programokban előirt keretarányok alsó vagy a felső határát megválasztani. Ezzel a törvénnyel egyenlő lehetőségeket biztosítunk mindenkinek, aki szeretné folytatni tanulmányait a felsőoktatásban, ami lehetetlen az állami nyelv ismerete nélkül.

hvg.hu: Világos, hogy Ukrajna tenni akar az orosz kisebbségre hivatkozó orosz befolyásolás ellen, de milyen tere marad a kisebbségeknek kulturális identitásuk megőrzésére?

L. N.: Nincs arról szó, hogy ez a törvény bármely kisebbség ellen irányulna, de valóban, az oroszajkú kisebbség védelmét ürügyként kihasználva indította el Oroszország a Krím bekebelezését, és folytat jelenleg háborút Kelet-Ukrajnában. Az ukrán nyelv állami státuszának megerősödése ezért nemzetbiztonsági kérdés Ukrajna számára, mivel ukrán államnyelvnek be kell töltenie az egyesítő tényező szerepét, amit korábban sajnos ne tudott megtenni. De ez nem asszimiláció. A kisebbségek továbbra is élvezik mindazokat a jogokat, amelyeket a törvény eddig is biztosított számukra nemzeti és kulturális identitásuk megőrzése érdekében.

hvg.hu: Nem kontraproduktív-e a kötelező ukránnyelv-használat? Nem vált-e ki ellenérzéseket, és végső soron az ukrán nyelv terjedése, azaz a törvény célja ellen hat?

L. N.: Nézzék, Ukrajnában a több évszázados orosz gyarmatosítás következtében az ukrán nyelv elnyomott helyzetbe került saját országunkon belül. Ezért olyan lépésekre kényszerültünk, ami védi az ukrán nyelvet. És a lakosság túlnyomó többsége ezt támogatja.

Ljubov Nepop ukrán nagykövet beszédet mond az 1456-os nándorfehérvári diadal emléknapján tartott Duna ünnepe elnevezésű rendezvényen

MTI / Mohai Balázs

hvg.hu: Mennyire kész Ukrajna a törvény módosítására a külföldi kritikák tükrében?

L. N.: Már többször jeleztük azt, hogy készek vagyunk a további tárgyalásokra mind a kisebbségek vezetőivel mind külföldi partnereinkkel. Biztosak vagyunk abban, hogy sem belső jogszabályainkat, sem nemzetközi jogszabályokat és vállalt kötelezettségeinket nem sértettük meg a törvény rendelkezéseivel. Ezért is küldtük meg a törvényt szakértői véleményezésre az Európa Tanácsnak és messzemenően figyelembe fogjuk venni megállapításaikat a törvény végrehajtásában.

hvg.hu: Mennyire tartja célravezetőnek a magyar külügyminisztérium retorikáját, érvrendszerét, a magyar fél által beígért retorziókat?

L. N.: Szerintem, nagyon fontos, hogy egymás érzelmeit megértsük, de ugyanakkor fölül kell emelkedni az érzelmi megnyilvánulásokon, hogy meg tudjuk oldani a kialakult feszültséget. Mi a konstruktív, megfontolt tárgyalás hívei vagyunk. És ehhez is tartjuk magunkat. 12-én Budapestre érkezik Pavlo Klimkin külügyminiszter, és 19-én várjuk Kijevbe Balog Zoltán emberi erőforrás minisztert. Bízunk a tárgyalások sikerében, és abban, hogy sikerül eloszlatnunk minden tévhitet a törvénnyel kapcsolatban. Álláspontunk változatlan: Magyarország Ukrajna stratégiai partnere, szövetségese és baráti ország. Számítunk egymás további támogatására.