Hozz létre egy linket előfizetéssel nem rendelkező barátaid számára

Kis híján Piliscsaba polgármestere lett Donald Trump tanácsadója

Amerikát alaposan meglepte, hogy Sebastian L. v. Gorka került Trump elnök mellé az egyik legfontosabb posztra. Az amerikaiaknál csak azok a magyarok lepődhettek meg jobban, akik ismerték Gorka itthoni pályafutását.

  • HVG HVG
  • +${remainingCount} szerző
Kis híján Piliscsaba polgármestere lett Donald Trump tanácsadója

Harminckilenc szavazat – ennyin múlt, hogy Gorka Sebestyén, azaz jelenleg Sebastian L. v. Gorka Piliscsaba polgármestereként vagy a világ vezető hatalmának egyik legbefolyásosabb szereplőjeként kerül a történelem lapjaira. 2006-ban ugyanis minimális szavazati aránnyal kikapott polgármesterjelöltként, így 2008-ban politikai sikerélmények nélkül távozott Magyarországról, hogy az Egyesült Államokban építsen új karriert. A szerencsés véletlenek összjátéka folytán ma az Amerikai Egyesült Államok elnökének közvetlen tanácsadója biztonságpolitikai ügyekben.

Efféle szakértői karrierjét eredetileg Magyarországon gondolta kiteljesíteni. Azoknak a mindenhol sürgő-forgó, minden eseményen megjelenő, magukat már az egyetem után rögtön szakértőknek nevező politológusoknak volt az egyik mintapéldánya, akiket gyakori szereplésük miatt csak médiapolitológusként emlegetnek a szakmában. Gorka ezt még azzal tetézte, hogy kettős, magyar–brit állampolgársága és a nyüzsgő életmód miatt gyakran nézték hírszerzőnek, amit mindig hevesen tagadott. Ám tény, hogy az 1980–1990-es évek fordulóján londoni tanulmányai alatt három évig a brit területvédelmi erők tartalékos hírszerzési állományánál szolgált, saját elmondása szerint terrorfenyegetéseket elemzett, ugyanakkor a Pinkerton hírszerzési elemzéseket készítő cégnél megjelent életrajza szerint az Öböl-háború és a jugoszláviai harcok idején nem részletezett speciális feladatokat is teljesített.

Facebook / Sebastian Gorka

Bevezetését a magyar politikai életbe apjának, Gorka Pálnak köszönheti, aki – mint maga elmondta – a Rákosi-időkben valóban angol kém volt, de lebukott, majd tíz évre elítélték. Hasonlóan a fiához, ő is tagadta, hogy később is a brit hírszerzés embere lett volna, azt azonban azért elismerte, hogy Angliába költözése után, 1957-től 30 éven át részt vett a magyar emigránsok lekáderezésében. Ez a szűrés pedig mindenhol hírszerzési hátteret igényel. A kilencvenes évek elején hazatért, Sopronban telepedett le, ahol a helyi önkormányzat ingatlankezelő cégének, az IKV-nak az igazgatója lett.

Régi kapcsolatai segítették fiát Magyarországon álláshoz jutni. A két Gorka ugyanis a rendszerváltás után meglátogatta a Parlamentben Kéri Kálmán egykori katonatisztet és recski foglyot, akkori MDF-képviselőt. Ő egyből állást tudott szerezni a honvédelmi tárcánál az ifjabb Gorkának, aki öt évig dolgozott ott, előbb a védelempolitikai főosztályon, később a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetben. Közben angol kapcsolatait sem adta fel, s a Pinkerton mellett szerkesztője lett a Jane's Intelligence Review-nak is. A fáma szerint ezért kellett a tárca MSZP-s irányítása idején távoznia a HM-től, mert több bírálatot is megfogalmazott például a szocialisták NATO-elkötelezettségével kapcsolatban.

Gorka ezután nem sokkal utat váltott, 1996-ban, Sopronban elvett amerikai feleségével az Egyesült Államokba költözött. Járt egy évet a Harvardra, de az első év után abbahagyta tanulmányait, majd rövid ideig elemzője lett a Rand Corporation nevű cégnek. 2000-ben tért vissza Magyarországra, ám addig sem hanyagolta el itteni kapcsolatait. Tagja lett ugyanis az 1996 tavaszán alapított Egyesület a Magyar Politikai Intézetért nevű szervezetnek, amelynek Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem jelenlegi rektora volt a vezetője. Gorka a Magyar Politikai Intézet alelnöke lett, akárcsak Navracsics Tibor jelenlegi EU-biztos. Az intézet a magyar politikatudomány megújítását tartotta céljának, ám két vékony tanulmánykötet megjelentetésén kívül nem sokat hallatott magáról. Gorka saját biztonságpolitikai intézetet is alapított. Balogh László MDF-es politikus 2002-ben felkérte, hogy szakértőként vegyen részt a Medgyessy Péter állambiztonsági múltját feltáró bizottság munkájában. A nemzetbiztonsági átvilágításon azonban megbukott.

Gorka egy idő után már nemcsak szakértőként szeretett volna kitűnni, de politikai ambíciói is támadtak. Ez oda vezetett, hogy 2006-ban már a Gyurcsány Ferenc elleni Kossuth téri tüntetések egyik vezéralakjaként lépett fel. Tagja lett a Magyar Nemzeti Bizottság 2006-nak, és bloggere a kossuthter.net oldalnak is. Abban az időben már a Fidesz sem volt elég radikális neki. Új Demokratikus Koalíció néven 2007-ben pártot alapított. Társai ebben a szélsőjobb szubkultúra olyan ismert alakjai voltak, mint Molnár Tamás vagy az 1988-as Fidesz-alapító Bégány Attila. De Gorka ezt a radikalizálódást már nem sokáig viselte el, pár hónap után otthagyta pártját. Éppen ebben az időben készült el angol nyelvű doktori munkájával is, amelyet Lánczi András témavezetésével írt a Közgázra. Ám alighogy azt 2008-ban megvédte, már távozott is az Egyesült Államokba.

Gorka Sebestyén 2006-ban a Kossuth téri tüntetők sátrában. Itthon nem boldogult
Túry Gergely

A doktori munkája alighanem a feledés homályába veszett volna, ám most, hogy a barátai által csak Sebként emlegetett Gorka ilyen magas pozícióba jutott, amerikai szakértők átvizsgálták és ízekre szedték a disszertációt. Daniel Nexon, a washingtoni Georgetown Egyetem professzora például azt kifogásolta, hogy Gorka úgy állítja be magát a radikális dzsihádista ideológia szakértőjének, hogy a Közel-Keleten nem töltött el hosszabb időt, nem tud arabul, a Koránt is csak angol fordításban olvashatta. A disszertációban az iszlám és a demokrácia viszonyát egy 1953-as könyv alapján vizsgálja, a terrorizmus elemzéséhez pedig olyan könyvet használt, amelynek forrásai a Szovjetunió szétesése, az al-Káida létrejötte és a 2001. szeptember 11-ei New York-i támadás előtti időkből származnak.

Mindez nem lett akadálya, hogy a hírtévéket követő amerikaiak szemében Gorka a Trump-kabinet terrorizmus elleni harcának arcává váljon, aki a leggyakrabban és a leghatározottabban veszi védelmébe az elnököt és intézkedéseit. Amivel persze ő maga is céltáblává vált. A The New York Timesban közölt véleményében „iszlamofób kufárnak” minősítette Gorkát két, nemzetbiztonsági kérdésekben tapasztalt professzor – egyikük Bill Clinton, a másikuk Barack Obama adminisztrációjában ezen a területen dolgozott. A Trump elnök helyettes tanácsadójaként szereplő Gorkának – akivel a múlt héten találkozott a washingtoni nagykövetség új épületét felavató Szijjártó Péter külügyminiszter – felróják, hogy tájékozatlan, nem vesz tudomást az amerikai hírszerzők és más szakemberek évtizedeken keresztül felhalmozott tapasztalatairól az iszlám szélsőségesekkel, a dzsihádistákkal kapcsolatban. Azt is javasolták, hogy az új nemzetbiztonsági főtanácsadó távolítsa el posztjáról Gorkát. Jutott bőven a kritikákból a tavaly megjelent, a Dzsihád legyőzése című könyvének is.

Kikezdték Gorkát azért is, mert a Horthy Miklós alapította Vitézi Rend jelvényét hordja, Trump beiktatásának napján is ezzel jelent meg a képernyőkön. Gorka állítása szerint soha nem volt a rend tagja, s a jelvényt csak az apja iránti tiszteletből viseli, aki még angliai tartózkodása alatt nyert felvételt a vitézek közé. Mindenesetre az apa gyakran v. Gorka Pálként szerepelt, s fia is szívesen használja a „vitézségre” utaló rövidítést, Sebastian L. v. Gorka néven írta például a doktori disszertációját. A Forward amerikai zsidó portál ezért antiszemitizmussal vádolta, a Jerusalem Post izraeli napilapban viszont két véleményszerző éppen hogy Izrael és a zsidók védelmezőjének állította be.

A Fehér Ház apparátusába bekerülését Gorka Stephen Bannonnak köszönheti. A Breitbart Newst korábban vezető trumpiánus főstratéga a Fox News műsoraiban figyelt fel rá. A Fehér Házban az úgynevezett Stratégiai Kezdeményezések Csoportjának tagja lett, amelyet sokan a nemzetbiztonsági tanács párhuzamos szervezetének tartanak. Azt a „fogyatékát”, hogy ezt megelőzően nem publikált tudományos szaklapokban – így a szakterületén ismeretlennek számít –, Gorka azzal hárítja el, hogy viszont több katonai akadémián is tanított. Az amerikai sajtóban mindennapossá vált a szópárbaj Gorka bírálói és védelmezői között. Az utóbbiak úgy vélik, csak az a washingtoni „mocsár” támad ellene, amelyet Trump lecsapolni ígért a kampányában.