Harminckilenc szavazat – ennyin múlt, hogy Gorka Sebestyén, azaz jelenleg Sebastian L. v. Gorka Piliscsaba polgármestereként vagy a világ vezető hatalmának egyik legbefolyásosabb szereplőjeként kerül a történelem lapjaira. 2006-ban ugyanis minimális szavazati aránnyal kikapott polgármesterjelöltként, így 2008-ban politikai sikerélmények nélkül távozott Magyarországról, hogy az Egyesült Államokban építsen új karriert. A szerencsés véletlenek összjátéka folytán ma az Amerikai Egyesült Államok elnökének közvetlen tanácsadója biztonságpolitikai ügyekben.

Efféle szakértői karrierjét eredetileg Magyarországon gondolta kiteljesíteni. Azoknak a mindenhol sürgő-forgó, minden eseményen megjelenő, magukat már az egyetem után rögtön szakértőknek nevező politológusoknak volt az egyik mintapéldánya, akiket gyakori szereplésük miatt csak médiapolitológusként emlegetnek a szakmában. Gorka ezt még azzal tetézte, hogy kettős, magyar–brit állampolgársága és a nyüzsgő életmód miatt gyakran nézték hírszerzőnek, amit mindig hevesen tagadott. Ám tény, hogy az 1980–1990-es évek fordulóján londoni tanulmányai alatt három évig a brit területvédelmi erők tartalékos hírszerzési állományánál szolgált, saját elmondása szerint terrorfenyegetéseket elemzett, ugyanakkor a Pinkerton hírszerzési elemzéseket készítő cégnél megjelent életrajza szerint az Öböl-háború és a jugoszláviai harcok idején nem részletezett speciális feladatokat is teljesített.

Bevezetését a magyar politikai életbe apjának, Gorka Pálnak köszönheti, aki – mint maga elmondta – a Rákosi-időkben valóban angol kém volt, de lebukott, majd tíz évre elítélték. Hasonlóan a fiához, ő is tagadta, hogy később is a brit hírszerzés embere lett volna, azt azonban azért elismerte, hogy Angliába költözése után, 1957-től 30 éven át részt vett a magyar emigránsok lekáderezésében. Ez a szűrés pedig mindenhol hírszerzési hátteret igényel. A kilencvenes évek elején hazatért, Sopronban telepedett le, ahol a helyi önkormányzat ingatlankezelő cégének, az IKV-nak az igazgatója lett.

Régi kapcsolatai segítették fiát Magyarországon álláshoz jutni. A két Gorka ugyanis a rendszerváltás után meglátogatta a Parlamentben Kéri Kálmán egykori katonatisztet és recski foglyot, akkori MDF-képviselőt. Ő egyből állást tudott szerezni a honvédelmi tárcánál az ifjabb Gorkának, aki öt évig dolgozott ott, előbb a védelempolitikai főosztályon, később a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetben. Közben angol kapcsolatait sem adta fel, s a Pinkerton mellett szerkesztője lett a Jane's Intelligence Review-nak is. A fáma szerint ezért kellett a tárca MSZP-s irányítása idején távoznia a HM-től, mert több bírálatot is megfogalmazott például a szocialisták NATO-elkötelezettségével kapcsolatban.

Gorka ezután nem sokkal utat váltott, 1996-ban, Sopronban elvett amerikai feleségével az Egyesült Államokba költözött. Járt egy évet a Harvardra, de az első év után abbahagyta tanulmányait, majd rövid ideig elemzője lett a Rand Corporation nevű cégnek. 2000-ben tért vissza Magyarországra, ám addig sem hanyagolta el itteni kapcsolatait. Tagja lett ugyanis az 1996 tavaszán alapított Egyesület a Magyar Politikai Intézetért nevű szervezetnek, amelynek Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem jelenlegi rektora volt a vezetője. Gorka a Magyar Politikai Intézet alelnöke lett, akárcsak Navracsics Tibor jelenlegi EU-biztos. Az intézet a magyar politikatudomány megújítását tartotta céljának, ám két vékony tanulmánykötet megjelentetésén kívül nem sokat hallatott magáról. Gorka saját biztonságpolitikai intézetet is alapított. Balogh László MDF-es politikus 2002-ben felkérte, hogy szakértőként vegyen részt a Medgyessy Péter állambiztonsági múltját feltáró bizottság munkájában. A nemzetbiztonsági átvilágításon azonban megbukott.

Gorka egy idő után már nemcsak szakértőként szeretett volna kitűnni, de politikai ambíciói is támadtak. Ez oda vezetett, hogy 2006-ban már a Gyurcsány Ferenc elleni Kossuth téri tüntetések egyik vezéralakjaként lépett fel. Tagja lett a Magyar Nemzeti Bizottság 2006-nak, és bloggere a kossuthter.net oldalnak is. Abban az időben már a Fidesz sem volt elég radikális neki. Új Demokratikus Koalíció néven 2007-ben pártot alapított. Társai ebben a szélsőjobb szubkultúra olyan ismert alakjai voltak, mint Molnár Tamás vagy az 1988-as Fidesz-alapító Bégány Attila. De Gorka ezt a radikalizálódást már nem sokáig viselte el, pár hónap után otthagyta pártját. Éppen ebben az időben készült el angol nyelvű doktori munkájával is, amelyet Lánczi András témavezetésével írt a Közgázra. Ám alighogy azt 2008-ban megvédte, már távozott is az Egyesült Államokba.

A doktori munkája alighanem a feledés homályába veszett volna, ám most, hogy a barátai által csak Sebként emlegetett Gorka ilyen magas pozícióba jutott, amerikai szakértők átvizsgálták és ízekre szedték a disszertációt. Daniel Nexon, a washingtoni Georgetown Egyetem professzora például azt kifogásolta, hogy Gorka úgy állítja be magát a radikális dzsihádista ideológia szakértőjének, hogy a Közel-Keleten nem töltött el hosszabb időt, nem tud arabul, a Koránt is csak angol fordításban olvashatta. A disszertációban az iszlám és a demokrácia viszonyát egy 1953-as könyv alapján vizsgálja, a terrorizmus elemzéséhez pedig olyan könyvet használt, amelynek forrásai a Szovjetunió szétesése, az al-Káida létrejötte és a 2001. szeptember 11-ei New York-i támadás előtti időkből származnak.

Mindez nem lett akadálya, hogy a hírtévéket követő amerikaiak szemében Gorka a Trump-kabinet terrorizmus elleni harcának arcává váljon, aki a leggyakrabban és a leghatározottabban veszi védelmébe az elnököt és intézkedéseit. Amivel persze ő maga is céltáblává vált. A The New York Timesban közölt véleményében „iszlamofób kufárnak” minősítette Gorkát két, nemzetbiztonsági kérdésekben tapasztalt professzor – egyikük Bill Clinton, a másikuk Barack Obama adminisztrációjában ezen a területen dolgozott. A Trump elnök helyettes tanácsadójaként szereplő Gorkának – akivel a múlt héten találkozott a washingtoni nagykövetség új épületét felavató Szijjártó Péter külügyminiszter – felróják, hogy tájékozatlan, nem vesz tudomást az amerikai hírszerzők és más szakemberek évtizedeken keresztül felhalmozott tapasztalatairól az iszlám szélsőségesekkel, a dzsihádistákkal kapcsolatban. Azt is javasolták, hogy az új nemzetbiztonsági főtanácsadó távolítsa el posztjáról Gorkát. Jutott bőven a kritikákból a tavaly megjelent, a Dzsihád legyőzése című könyvének is.

Kikezdték Gorkát azért is, mert a Horthy Miklós alapította Vitézi Rend jelvényét hordja, Trump beiktatásának napján is ezzel jelent meg a képernyőkön. Gorka állítása szerint soha nem volt a rend tagja, s a jelvényt csak az apja iránti tiszteletből viseli, aki még angliai tartózkodása alatt nyert felvételt a vitézek közé. Mindenesetre az apa gyakran v. Gorka Pálként szerepelt, s fia is szívesen használja a „vitézségre” utaló rövidítést, Sebastian L. v. Gorka néven írta például a doktori disszertációját. A Forward amerikai zsidó portál ezért antiszemitizmussal vádolta, a Jerusalem Post izraeli napilapban viszont két véleményszerző éppen hogy Izrael és a zsidók védelmezőjének állította be.

A Fehér Ház apparátusába bekerülését Gorka Stephen Bannonnak köszönheti. A Breitbart Newst korábban vezető trumpiánus főstratéga a Fox News műsoraiban figyelt fel rá. A Fehér Házban az úgynevezett Stratégiai Kezdeményezések Csoportjának tagja lett, amelyet sokan a nemzetbiztonsági tanács párhuzamos szervezetének tartanak. Azt a „fogyatékát”, hogy ezt megelőzően nem publikált tudományos szaklapokban – így a szakterületén ismeretlennek számít –, Gorka azzal hárítja el, hogy viszont több katonai akadémián is tanított. Az amerikai sajtóban mindennapossá vált a szópárbaj Gorka bírálói és védelmezői között. Az utóbbiak úgy vélik, csak az a washingtoni „mocsár” támad ellene, amelyet Trump lecsapolni ígért a kampányában.