2015 áprilisában egy nigériai állampolgár nyújtott be menedékjog iránti kérelmet a magyar hatóságokhoz, arra hivatkozva, hogy félelme szerint homoszexualitása miatt üldöztetésnek lenne kitéve a származása szerinti országában. S bár a kérelmező nyilatkozatai között nem voltak ellentmondások, a kérelmét mégis elutasították azzal az indokkal, hogy a kérelmező személyiségvizsgálata céljából kért pszichológus szakértői vélemény nem igazolta e személy szexuális irányultságával kapcsolatos állítását.

A menedékkérő emiatt pert indított és azt állította, hogy a szóban forgó szakértői vélemény pszichológiai tesztjei súlyosan sértik az alapvető jogait, és nem alkalmasak szexuális irányultsága valószínűsítésének értékelésére. Az ügyben eljáró Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság pedig az Európai Unió Bíróságának tette fel a kérdést, hogy a magyar hatóságok vizsgálhatják-e a menedékkérő szexuális irányultságára vonatkozó nyilatkozatait pszichológus szakértői vélemény alapján.

A ma kihirdetett ítéletében a luxemburgi testület megállapította, hogy bár lehetőségük van a nemzeti hatóságoknak arra, hogy szakértői véleményt kérjenek a menekültek nemzetközi védelem iránti valódi igényeinek pontosabb meghatározása céljából. Ezen eljárás részletszabályainak azonban meg kell felelniük az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított alapvető jogoknak, így az emberi méltóságot, valamint a magán- és családi életet is tiszteletben kell tartani az eljárás során.

A luxemburgi testület szerint egy menedékkérő szexuális irányultságának meghatározására irányuló pszichológiai szakvélemény elkészítése nem nélkülözhetetlen a kérelmező nyilatkozatainak értékeléséhez. Egy ilyen szakértői vélemény elkészítésének viszont aránytalanul súlyos a magánéletre gyakorolt hatása. Mindezek alapján a bíróság szerint nem felel meg az uniós irányelvnek, hogy pszichológus szakértői véleményt alkalmazzanak a menedékkérő szexuális irányultsága valódiságának értékeléséhez.