Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
„Rohadt nagy saller, de még időben jött. (…) Én rendesen meg vagyok ijedve.”
(Pesti Srácok – Seggre esés)
„Ideje most megállni egy pillanatra, és elgondolkodni, hogy mi a baj. Mit csinálunk rosszul, mi nem sikerült, mi volt a baja a hódmezővásárhelyi szavazóknak. (…) nézzünk szembe ezzel a nagyon rosszkor jött vereséggel, ami nagyon jókor jött.”
(Bayer Zsolt – Felült a halott)
„Nem méltó hozzánk, hogy kalkuláljunk, hogy számolgassunk. A győzelem az, ami méltó hozzánk. Jampigallért lehajtani, rakkolni, dolgozni – erre van most szükség.”
(G. Fodor Gábor – Jampigallért lehajtani)
A fenti három kormányközeli vélemény a Fidesz hódmezővásárhelyi veresége után született – és a teljes tanácstalanságot mutatja. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy Orbán Viktor megállt, és valódi kérdésekre válaszolt a hvg.hu kamerája előtt:
Mi csak úgy véletlenül, vagy szerencse, vagy a többiek gyengesége révén sose nyertünk választást, ha mi nyerni akartunk, a mi közösségünknek kétszer, háromszor annyi energiát kellett mozgósítania, mint az ellenfeleinknek. Ez most is így van, kettőzött erővel kell dolgoznunk, ez a tanulság, és ezen fogunk dolgozni.
Bukás után
Az interjúban a választás tétjéről, ha nem is ejtette ki Soros György nevét, azt mondta, az „egyetlen dologról szól, hogy bevándorlóországgá alakulunk-e a választás eredményeképpen vagy nem". Évértékelő beszédében még nyakló nélkül sorosozott a miniszterelnök, volt ott Soros-hálózat, Soros-féle embertípus, Homo sorosensus, Soros-terv.
Azonban ennek lehet, hogy vége és a Fidesz lejjebb tekeri a Soros-o-métert. A holdudvar ugyanis Mészáros Lőrinc Echo TV-jében keményen kritizálta a Soros-kampányt. A Sajtóklubban Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője azt mondta:
Azt hiszem, hogy abba kéne hagyni ezt az elemi iskolai szintű sorosozást például, Stop Soros, meg egyebek. Ezek jópofák, de a magyar társadalom ennél intelligensebb.
Bayer Zsolt erre azt mondta, nem elég a csak Soros és a migránsozás, mert ezzel még a sajátjaiknak sem tudják elmagyarázni, igazából miről van szó. „Tehát változtatni kell a kampánystratégián.” Lovas István – aki most felháborodott azon, hogy a közmédia agyonhallgatta a Fidesz vereségét – az előző adásban még arra kért mindenkit – Orbánnak is meg kellene végre értenie, mondta –, hogy ne magyarul hívja Sorost Soros Györgynek, hanem George Sorosnak, mert szerinte azt nevezzük a magyar nevén, akit szeretünk szerinte, például Verne Gyula. Ezt „az undorító férget” Lovas szerint George Soros néven kell emlegetni.
Egy főpróbás vereség hat héttel a választások előtt, és nagyot fordul a világ.
Mi ez, ha nem siker?
De mit köszönhet a Fidesz az évek óta tolt Soros-kampánynak?
Arthur J. Finkelstein a Fidesz egykori, nemrég elhunyt kampányguruja vallotta azt, hogy a látvány mindennél fontosabb, gazdasági válságok idején jó szakembernek, háborúk idején tábornoknak kell látszani. Orbánnak pedig kapóra jött a menekültválság, ő képzelt háborút teremtett Magyarországra. Régi finkelsteini tézis, hogy a leghatékonyabb, ha a politikusok az emberek dühére építenek. Szerinte a lényeg, hogy legyen ellenségkép. Magyarországon lett, Soros György – gyűlöletkampány épült ellene.
A hódmezővásárhelyi vereség után megkérdezték Lázár Jánost, oka lehet-e a pofonnak az, hogy visszaütött a túltolt negatív kampány, amit a Fidesz csinált – listázás, kamu szórólapok terjesztése, sorosozás, fenyegetőzés, hogy a város vesztes lesz, ha nem a Fidesz nyer. A miniszter erre csak annyit mondott, hogy „nem tudom, hogy visszaütött-e a negatív kampány, mert itt csak ellenem volt negatív kampány”. Hegedűs Zoltán – akiről a Sajtóklub Fidesz-hívő vendégei szerint a saját pártja sem tudta megmondani, mi a keresztneve – azt mondta, a piszkos kampány győzött a tisztes munka fölött.
A Soros-kampány nem hozott egyértelmű sikert a Fidesznek
2016 októberében egy milliárdokkal megtámogatott, de érvénytelen népszavazást hozott össze a Fidesz a Soros-ellenes gyűlöletkampány részeként, csak a szavazásra jogosultaknak 40,17 százaléka adott le érvényes voksot. Egy önkritikus fideszes lapunknak akkor azt mondta, megint túltolták.
A referendum után a Fidesz az alkotmánymódosítást is elbukta, ahogy a Soros Györgyről szóló nemzeti konzultáció sem nevezhető elsöprő sikernek. A kormány bemondott egy számot, hogy 2,35 millióan konzultáltak velük, de ez egy szemmel sem több, mint a Fidesz szavazótábora. Ráadásul a Soros-ellenes gyűlöletkampány hozadéka Őcsény is, ahol a falu fellázadt a törvényesen befogadott menekültek ellen, egy panzióst megfenyegettek, Orbán Viktor pedig a gyűlölködők oldalára állt.
Nem lett sajátjuk
Folyhatott a tévéből és a rádióból, jöhetett szembe az interneten és az utcán, hogy Soros Györgynek van egy veszélyes terve, az embereket ez nem érdekelte. A Publicus Intézet 2017 nyarán csinált egy felmérést arról, mit gondolunk Sorosról. Kiderült, hogy a megkérdezettek leginkább egy nagy nemzetközi kibertámadás (74 százalék), egy határon kívülről érkező járvány (70 százalék) és egy nagy létszámú menekültáradat (61 százalék) bekövetkezését valószínűsítik.
Azonban a magyarok külföldre vándorlását nagyobb problémának érzékelték, mint a menekültek érkezését (54 százalék 39 ellenében), tíz választóból pedig csak négy gondolta azt, hogy Soros veszélyt jelent Magyarországra. A megkérdezettek egyötödének romlott a véleménye Sorosról a kormányzati kampány hatására, míg négy százalékuknak javult, de a többségnek (59 százalék) nem változott. Kiderült az is, hogy a megkérdezettek 75 százaléka szerint túl sok a Soros-kampány, amivel találkoznak.
A Republikon Intézet is készítette egy hasonló kutatást, tőle tudjuk, hogy ha megkérdezik az embereket, melyek a legnagyobb problémák az országban, a legtöbben (46 százaléknyian) az egészségügyet és a szociális biztonságot említik, majd messze lemaradva a bevándorlás és a munkanélküliség következik. Ha viszont arra kérdeznek rá, hogy személyesen milyen problémákkal néznek szembe, már más a helyzet, a legtöbben (32 százalék) a megélhetés költségeit említik, a menekültkérdés sehol sincs.
Idén februárban hozta nyilvánosságra összeurópai kutatását az Ipsos MORI, kiderült, hogy a magyarok három fő aggodalma az egészségügy, a szegénység és a korrupció, a menekültek és Soros itt sem kerül elő. Legtöbben az egészségügy helyzete miatt aggódnak, a magyar megkérdezettek 72 százaléka említette ezt a három legfontosabb probléma között. A bevándorlást 11 százalék, a terrorizmus 3 százalék sorolta a három legfontosabb probléma közé.
Egy a tábor
A túltolt sorosozás egyetlen hasznot hajtott a Fidesznek. Ahogy a hódmezővásárhelyi vereség után Lázár mondta: „óriási eredmény, hogy meg tudtuk őrizni a Fidesz-szavazók bizalmát, ez a legnagyobb siker”. Vagyis: többéves kitartó gyűlöletkampánnyal a kormánypárt elérte, hogy nem széledt szét a tábor, egyben tartotta szavazóbázisát, de növelni nem tudta.
Akik ma Fidesz-szavazónak mondják magukat, jó eséllyel el is mennek szavazni (mozgósítás nélkül a táboron belül 70 százalék körüli a szavazási hajlandóság), de a bizonytalanokkal nem tudnak mit kezdeni, Hódmezővásárhely megmutatta, tartaniuk kell tőlük is, az esetlegesen eggyé váló ellenzéktől is. Orbán csak az általa 2010-ben, Kötcsén meghirdetett centrális erőtérben érezheti magát biztonságban.
A kozvelemenykutatok.hu összesített adata szerint 2018 februárjában a Fidesz a Nézőpontnál a teljes felnőtt népesség körében 40, a ZRI Závecz Research-nél 32, a Publicusnál 26, a Századvégnél 35 százalékon áll. Érdemes megemlíteni, hogy a nem tudja/nem válaszol sokaság minden intézetnél 34 és 40 százalék közé esik, ez okozhatja a legnagyobb fejfájást most a Fidesznek.
Ha azt nézzük, hogyan alakult a Fidesz népszerűsége a Soros-kampány óta, azt látjuk, hogy néhány megingástól – CEU-tüntetés, civilek megmozdulásai – eltekintve az egy szűk intervallumon belül mozog a kutatói átlagok alapján, tehát a gyűlöletkampány egyben tartotta a Fidesz híveit.
Stop Stop Soros?
De hiába a számok, hiába a Hódmezővásárhelyen készült két, nem nyilvános kutatás is, amely a Fidesz 60 százalékos győzelmét mutatta (létezéséről Török Gábor és Bayer Zsolt is beszélt), a gyűlöletkampány visszanyalt, és magas részvétel mellett kikapott a Fidesz.
A választóknak valamiből elegük lett, könnyen lehet, hogy az orrba-szájba tolt Soros-kampányból, ami irányváltásra késztetheti a Fideszt. Éppen ezért a kormányzati propagandalapok is visszavettek a sorosozásból, cikkünk írásakor az Origo és a Magyar Idők címlapján mindössze egy Budai Gyula-megszólalás tartalmazza Soros György nevét. A Fidesz politikusa azt mondta, Karácsony Gergely zuglói polgármesterként sem állna a Soros-terv útjába. (Cikkünk megjelenése óta a Fidesz is kiadott egy közleményt Karácsonyról, az MSZP-Párbeszéd kormányfőjelöltjéről, akit Soros György emberének titulált, aki a migránsokat is a magyar emberekkel tartatná el. Szijjártó Péter külügyminiszter az ENSZ tervezett migrációs jelentését bírálva szintén sorosozott, azt mondta, a Soros-tervvel egybeesnek a migrációs csomagban leírt célkitűzések.)
Az MTI-ben az ezt megelőző Fidesz-féle sorosozás Bakondi Györgyé, ő vasárnap úgy fogalmazott, a hatóságok félrevezetéséről, az uniós és tagállami határvédelmi biztonsági rendszer kijátszásáról adnak tanácsokat az illegális migránsoknak egy német – Soros György által támogatott – civil szervezet leírásában.
A Fidesz és Orbán Viktor azonban nem tett le a külföldi ellenségképről, arccal az ENSZ felé fordultak. Orbán már évértékelő beszédében is élesen kritizálta a szervezetet, a Megyei Jogú Városok Szövetségének 51. közgyűlésén elmondott beszédére reagálva Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa lerasszistázta Orbánt. Erre Szijjártó Péter lemondásra szólította fel a biztost.
Hétfőn pedig a Fidesz választmánya egy emberként utasította el az ENSZ tervezett migrációs csomagját, amely szerint a migráció kedvező, támogatandó folyamat.
