A volt miniszterelnök szájából ez azért hangzik némiképp bizarrul, mert 2004–2009 közötti kormányzásával éppen ő volt a legfőbb ihletője a Fidesz korábbi baloldali kormányokra visszamutogató, 2010 utáni „elmúltnyolcévezésének”.

A Demokratikus Koalíció elnöke ennél meglepőbb dolgokat is mond amúgy az automatáról bejátszott üzeneten: a szigorú elszámoltatás ígéretét nyomatékosítva azt állítja például, hogy ha a DK nyer a választáson (ami már önmagában abszurd, hiszen a pártnak még a baloldali közvélemény-kutatók legfrissebb felmérései is legfeljebb 5-6 százalékos, bejutásközeli eredményt jósolnak, de azt sem biztosan), akkor már a voksolás utáni első napon leváltják Polt Péter legfőbb ügyészt.

Fülöp Máté

Azt valószínűleg a magyar demokratikus intézményrendszer működését csak alapszinten ismerőknek sem kell magyarázni, hogy a legfőbb ügyészt nem lehet csak úgy leváltani.

Az ügyészségi törvény szerint a legfőbb ügyész megbízatása az alábbi esetekben szűnhet meg:

1. a megbízatási időtartam leteltével – ez Polt Péternél 2019 decemberében jár le
2. lemondásával – ennek valószínűségét bármely párt győzelme esetén 0 és 0 százalék közé tehetjük
3. országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselővé, nemzetiségi szószólóvá, illetve polgármesterré történő megválasztásával – ez sem áll fenn
4. hetvenedik életévének a betöltésével – Polt Péternek erre is lenne még hét éve
5. összeférhetetlenségének megállapításával – ez sem áll fenn
6. a bíróságnak vele szemben bűncselekmény miatt szabadságvesztést, közérdekű munkát kiszabó jogerős határozatával, továbbá, ha büntetőeljárás során jogerős határozattal kényszergyógykezelését rendelték el;
7. halálával;
8. felmentésével,
9. hivatalvesztése kimondásával;

Gyurcsány tehát kizárólag ez utóbbi két esetre gondolhatott, de – saját egykori szavaival élve – nem bontotta ki az igazság minden részletét. A felmentésről és a hivatalvesztésről ugyanis egyaránt kizárólag a köztársasági elnök (a 25 évig a Fidesz vezető politikusai közé tartozó Áder János)  javaslatára hozhat határozatot az Országgyűlés, amennyiben a legfőbb ügyész a) neki fel nem róható okból nem képes ellátni feladatait (például súlyos beteg lesz) b) neki felróható okból nem látja el feladatait, illetve jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált.

Az már végképp részletkérdés, hogy az országgyűlés alakuló ülését a választások után egészen addig nem is hívhatja össze a köztársasági elnök, amíg a voksolás eredménye jogerőre nem emelkedik, vagyis amíg le nem zárulnak az egyéni választókerületi eredményeivel kapcsolatos jogorvoslati eljárások. Ez pedig több hétig is eltarthat, a négy évvel ezelőtt április 6-ra eső választás esetében például április 28-án vált jogerőssé a választás eredménye, a köztársasági elnök ettől számítva is egy egy héttel későbbi időpontra, május 6-ra hívta össze az országgyűlés alakuló ülését.